MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Strukturális magyar nyelvtan 1.
Mondattan
Szintaktikai funkciók
A mondatok bonyolult struktúrák, amelyeken belül az egyes bővítmények nem egyenrangúak egymással, s a különböző rangú bővítmények szintaktikai tulajdonságai jelentős mértékben különböznek egymástól. A bővítmények szintaktikai rangjait hagyományos terminussal mondatrészfunkcióknak, generatív grammatikai terminussal szintaktikai funkcióknak nevezzük. A legfontosabb funkciók elnevezése jól ismert a hagyományos nyelvtanokból is: az alany, a tárgy és a különböző határozók évezredes fogalmak. Mint azonban az ilyen „öröklött” fogalmak esetében gyakran előfordul, ezek hagyományos értelmezése nem elégíti ki egy formális rendszer igényeit, így az általunk megkülönböztetendő funkciók és a hagyományos mondatrészek közötti viszonyról szólnunk kell néhány szót.
Tartalomjegyzék
- STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN
- Impresszum
- Bevezető
- GRAMMATIKAELMÉLETI BEVEZETŐ
- AZ EGYSZERŰ MONDAT SZERKEZETE
- 1. Bevezetés
- 2. A magyar mondat összetevős szerkezete
- 3. A mondatszerkezet levezetése
- 4. A balra való kihelyezés
- 5. Az igemódosító mondatszerkezeti helye
- 6. Az inherens operátorok mondatszerkezeti helye
- 7. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- A FŐNÉVI CSOPORT SZERKEZETE
- Bevezető
- 1. Birtokos és determináns a főnévi csoportban
- 1.1. Az adatok bemutatása
- 1.2. Az adatok rendszerezése
- 1.2.1. A mondatszerkezeti párhuzam
- 1.2.1.1. A birtokos nominativusa és thematikus szerepe
- 1.2.1.2. Nominativus – -NAK rag
- 1.2.1.3. A konfigurációs szerkezet alanyának mozgatása
- 1.2.1.4. A projekciós elvnek és az üres kategória elvének az érvényesülése
- 1.2.1.5. A főnévi csoport operátorpozíciója
- 1.2.1.6. A többszörös szerkezet
- 1.2.1.7. Záró megjegyzések
- 1.2.1.1. A birtokos nominativusa és thematikus szerepe
- 1.2.2. Determinánsok a mondatszerű főnévi csoportban
- 1.2.1. A mondatszerkezeti párhuzam
- 2. Bővítmények a főnévi csoportban
- 3. Összegzés
- Bevezető
- RÉGENSEK ÉS VONZATOK
- 0. Bevezetés
- 1. A vonzat és a szabad határozó fogalma
- 2. A régensről
- 3. A régensek jellemzésében figyelembe veendő tények
- 3.1. A vonzatok száma
- 3.2. A vonzatok szintaktikai funkciója
- 3.3. Szintaktikai kategória
- 3.4. Viszonyító elemek, elhagyhatóság
- 3.5. Szemantikai szelekció
- 3.6. Thematikus szerepek
- 3.7. A vonzatfunkciójú egység belső felépítettsége
- 3.8. Szintaktikai viselkedés
- 3.9. Formájukban korlátozatlan vonzatok
- 3.10. Vonzatstruktúrák
- 3.11. A régensek szófaja
- 3.1. A vonzatok száma
- 4. A régensek reprezentálásának főbb elvei
- 5. Aktív és passzív igetövek a magyarban
- 6. A vonzatstruktúra megváltozásával járó képzési folyamatok a magyarban
- 7. Predikatív és nem predikatív bővítmények
- 7.1. A predikatív bővítmény fogalma
- 7.1.3. A fogalom terjedelme
- 7.2. A predikatív bővítmények általános jellemzői
- 7.3. A predikatív szabad határozók tulajdonságai
- 7.4. A predikatív vonzatok tulajdonságai
- 7.5. A célhatározói szerepű infinitivusok és -nak/-nek ragos bővítmények csoportjai
- 7.6. A predikatív vonzatok kezelésének a kérdései
- 7.7. Magyar morfológiai sajátosságok
- 8. Komplex régensek
- 9. Összefoglalás
- 0. Bevezetés
- AZ ALÁRENDELT MONDATOK SZERKEZETE
- 1. Bevezetés
- 2. A mellérendelés és az alárendelés
- 3. A vonatkozó mellékmondatok
- 4. A hogy kötőszós mellékmondatok
- 5. Az alárendelt mondatok helye a főmondatban
- 5.1. Az alárendelt mondat és feje/utalószava a főmondat bal oldalán
- 5.2. Alárendelt mondat a főmondat jobb szélén
- 5.3. A HKM kitett utalószó nélkül
- 5.4. Utalószó az igemódosítóban
- 5.5. Az alárendelt mondatok fókuszba helyezésének a tilalma
- 5.6. A vonatkozó mellékmondat a főmondat bal oldalán
- 5.7. A HKM mozgatásának a korlátai
- 5.8. Összefoglalás
- 5.8. Felhasznált irodalom
- 5.1. Az alárendelt mondat és feje/utalószava a főmondat bal oldalán
- 6. Az alárendelt mondatok egyéb szerkezeti és jelentéstani problémái
- 6.1. A hogy kötőszó elhagyásának feltételei
- 6.2. A korlátozó és a nem-korlátozó vonatkozó mellékmondatok
- 6.3. A vonatkozó névmások kiválasztása
- 6.4. A mondatra utaló vonatkoztatás
- 6.5. Az igeidők viszonya a tagmondatok között
- 6.6. Az alárendelt kérdések szerkezeti tulajdonságai
- 6.7. Összefoglalás
- 6.7. Felhasznált irodalom
- 7. Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- A MELLÉRENDELÉS
- 1. Bevezetés
- 2. A mellérendelő szószerkezetek
- 3. A mondatok mellérendelése és az ellipszis
- 3.1. A mellérendelő kötőszó definíciója
- 3.2. A fókuszos tagmondatok szerkezete és az ellipszis
- 3.3. A tagmondatok szomszédossága és az ellipszis
- 3.4. Milyen összetevők határolhatják az ellipszist?
- 3.5. Az ellipszis rekonstruálhatósága
- 3.6. A fókusztalan mondatok mellérendelése
- 3.7. A kötőszók használatának szintaktikai feltételei
- 3.1. A mellérendelő kötőszó definíciója
- 4. Következtetések
- 4.1. Az adatok összefoglaló rendszerezése. Tipológiai jegyek
- 4.2. Az ellipszis iránya és a fókusztalan mondatok szerkezete
- 4.3. A hierarchikus megszorítás
- 4.4. Az iránymegszorítás a fókuszos mondatbeli ellipszisekben
- 4.5. Az iránymegszorítás megsértésének következményei
- 4.6. Az iránymegszorítás megsértése és az anaforikus [pro-V’] és [pro-VP] a fókuszos mondatokban
- 4.7. Az ellipszis rekonstrukciója: behelyettesítés vagy visszautalás? A [pro-V’] jelentősége
- 4.1. Az adatok összefoglaló rendszerezése. Tipológiai jegyek
- 5. Összefoglalás
- AZ ASPEKTUS ÉS A MONDAT SZERKEZETE
- 0. Bevezető
- 1. A mondat külső időszerkezete
- 2. A mondatok belső időszerkezete
- 3. Az akcióminőség
- 4. A folyamatos–befejezett aspektuspár
- 5. A progresszív aspektus
- 6. Az egzisztenciális olvasat
- 7. A mozzanatosság és a gyakorítás
- 8. Az igenévi csoport aspektusa és időviszonyító képessége
- 9. Összefoglalás
- 0. Bevezető
- FÜGGELÉK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 059 678 7
A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.
A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
