Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Az argumentumhelyek lekötése

A vonzatok számának (egy kiinduló vonzatstruktúra által megkövetelt állományhoz viszonyított) csökkenése más esetekben annak a következménye, hogy az alapige jelentésén olyan logikai műveletet hajtunk végre, amely a szemantikai reprezentációban szereplő argumentumhelyek valamelyikének nyitottságát, argumentumok befogadására való alkalmasságát megszünteti, avagy a logikában használatos terminussal élve: „leköti” az argumentumhelyet fenntartó változót (anélkül, hogy konkrét értéket adna neki, mint azt a „testetlen” névmások esetében tettük). Az argumentumhely egzisztenciális kvantorral való lekötésével mint a „fakultatív vonzatok” megjelenésének egyik forrásával már korábban megismerkedtünk.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave