Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


„Alanyuk” tulajdonságai

A mondatok alanyára vonatkozóan determinálás szempontjából egy ellenkező előjelű univerzális állítás tehető: kisszámú, jól körülhatárolható esettől eltekintve az alanyként funkcionáló főnévi csoportoknak a semleges (fókuszt, nyomatékos elemet nem tartalmazó) mondatokban specifikusaknak kell lenniük, azaz a magyarban nem lehetnek egyes szám harmadik személyű névelőtlen köznevek (még anyagnevek esetében sem):

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave