Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


HKM-ek szabad szintagmában

Igen valószínű, hogy a hogy kötőszavas mellékmondatok valóban előfordulhatnak például főnévi csoportok alkotórészeként. Úgy látjuk, hogy mindazokban az esetekben, amikor a HKM fölöttes kategóriája a nominativustól és az accusativustól különböző esetben van, továbbá akkor, amikor nem vonzat, végeredményben semmi nem írja elő, hogy az adott maximális kiterjesztésben HKM legyen. Ezeken a helyeken a HKM-et tartalmazó szintagma tetszőlegesen helyettesíthető hasonló kategóriájú, mellékmondatot nem tartalmazó kifejezésekkel, vö. (3a–h)
  1. Szabad szintagmát önmagában alkotó HKM-nek, éppúgy, mint a többi szabad szintagmának, nincsen szüksége thematikus szerepre, s nincs is olyan lexikális elem, amitől kaphatna. Ezért CP kategóriaként lehet jelen a mondatban, hasonlóan a független alárendelésekhez, de nem teljesen azonosan velük (vö. 2.3. rész, (35)–(36) példák):
    Ezek a célhatározói értelmű hogy kötőszavas mellékmondatok nem engednek meg minden antecedens–névmás koreferencia viszonyt, ami a (12) alatti független alárendelésekben lehetséges.
    A 2.2. részben ismertetett kötéselvekből következően ez azt jelenti, hogy a (11b)-ben a pro névmás vezérli az antecedensét (Nóra), tehát a HKM-nek valahol a beágyazó mondaton belül kell elhelyezkednie. Korábban azt állítottuk, hogy ennek a felszíni szerkezetben kell így lennie, most viszont feltesszük, hogy ez csak a kiinduló szerkezetben szükséges követelmény, vagyis a (11b) felszíni szerkezetet mozgatás eredményének tartjuk, l. (13). A független alárendelést tartalmazó (12b) mondatban azonban a HKM nem mozgatással kerül felszini helyére, hanem eleve ott van, l. (14).
  2. A HKM szabad szintagmában. A HKM-ek közül azonban a túlnyomó többség olyan ragos DP-ben, AP-ben vagy PP-ben helyezkedik el, amelynek a feje névmás (pl. az, attól abban, arról, amiatt, azon kívül, olyan, annyi stb.), vagy — a hagyományos terminológiát használva — névmási határozószó (pl. ott, oda, addig, azóta, úgy stb. Az önálló jelentésű főnév melletti HKM-eket, mint említettük, külön tárgyaljuk.) Ezeken a maximális kiterjesztéseken belül a HKM az említett lexikális elemek testvéreként jelenik meg, és egyelőre az alábbi sémában fogjuk ábrázolni:

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave