Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Alapszerkezetük

A ragos vonzatokkal szemben a nominativusi és accusativusi utalószavas vonzatként megjelenő HKM-ről úgy tartjuk, hogy nem egy főnévi csoport részeként írja elő az adott lexikális címszó, hanem úgy mint hogy kötőszavas mellékmondatot. Más szóval, az illető ige (vagy más kategória) HKM-re van alkategorizálva. Ezt elegendő azzal bizonyítani, hogy — a ragos vonzatokkal ellentétben, mint azt a (18)–(20)-as példákban láthattuk — a HKM-es vonzatokat nem lehet főnévi csoporttal helyettesíteni. További illusztrációkat itt adunk. (A ‘%’ jellel a más jelentésű, de önmagában nem agrammatikus használatot mutatjuk. Az az utalószót nem mindig tesszük ki; ennek feltételeit l. az 5.3. és 5.4. részben.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave