Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Felhasznált irodalom

A HKM-ek szerkezeti problémáival az újabb irodalomban É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása, (Bp. 1983) foglalkozott. Szemantikai szempontból Molnár Ilona: A tartalmatlan hogy kőtőszós összetett mondatok típusai szemantikai szempontból (Budapest, 1977) adott alapos elemzést róluk. Az expletivumok alkotott szintaktikai szerepéről és a velük alkotott láncokról l. N. Chomsky: Knowledge of Language: Its Nature, Origin and Use (New York, 1986). A magyar mondatátszövődést É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása, (Bp. 1983) és É. Kiss Katalin: Configurationality in Hungarian (Bp. 1987) tárgyalta. Az utalószó nélküli HKM-ekkel Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai (Bp. 1969) nyomán Molnár Ilona: A Dicsekszik, hogy… mondattípusról, Nyr. 98., 398–405 (1974) foglalkozott, de már Simonyi Zsigmond: A magyar kötőszók, I—III (Bp. 1881–83) és Klemm Antal: Magyar történeti mondattan (Bp. 1928) művében is megtalálhatók egyes változataik. A Láthatósági Feltétel Baker, Mark: Incorporation: A theory of grammatical function changing (Chicago, 1988) és N. Chomsky: Knowledge of Language: Its Nature, Origin and Use (New York, 1986b) kutatásából ered. A lexikális fej melletti HKM-eket szemantikai szempontból szintén Molnár (1977) elemezte, szintaxisukat Abney, Steven P.: The English Noun Phrase in its sentential aspects (Doktori értekezés, Cambridge: MIT, 1987) és Jane Grimshaw: Adjuncts and argument structure, MIT Lexicon Project Working Paper 21. (Cambridge, Mass., 1988) nyomán a magyarban Szabolcsi Anna (l. az itteni fejezetet) mutatta be.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave