Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése

3.7.1.1. Az olvasónak bizonyára feltünt, hogy a mellérendelő mondatokra és szerkezetekre vonatkozó adatainkban gyakran változtattuk az alkalmazott kötőszót (és, meg, pedig, vagy, de stb). Ennek nem stiláris okai voltak, hanem az, hogy adott mellérendelő kötőszó csak meghatározott szintaktikai tulajdonságokkal rendelkező tagmondatokat kapcsolhat. Ezeket a tulajdonságokat nevezzük a kötőszó használata szintaktikai feltételeinek. Amennyiben a tagmondatok nem rendelkeznek az említett tulajdonságokkal, akkor pusztán egy adott kötőszó használata is agrammatikussá teszi az összetett mondatot.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave