Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


Való

Amikor a való-s forma -i-ssel vagy képzetlen melléknévvel váltakozik (ebéd után való — ebéd utáni, májusban való — májusi, újszerűen való — újszerű), a választást egyszerűen stilisztikai kérdésnek szokás tekinteni, az egyszerűbb, való-tlan változatot részesítve előnyben. A (8)–(9)–(10) példa azonban azt mutatja, hogy nem egyszerű stilisztikai kérdésről van szó: a való-s változat csak ‘tény, cselekvés’ jelentésű főnév mellett lehetséges — (8b), (9b), (10b) egyértelmű, (8d), (9d), (10d) kétségkívül agrammatikus. Ez az utóbbi eredmény egyébként egyáltalán nem meglepő, hiszen a hasonló jelentésű, nem -ás/-és képzésű főnevek sem társulnak való-val:

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave