Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


A „jelzősítetlen” szerkezet

Vizsgáljuk meg először, hogyan értelmezhető a (187)-ben felidézett szembenállás. Ha föltesszük, hogy határozói forma csak igei, jelzői forma csak főnévi természetű elemmel járhat, akkor lényegében azt kell mondanunk, hogy a.-ban a ragaszkodik, b.-ben a Pestre érkezik van nominalizálva. Más szavakkal: ha a Pestre még nominalizáció előtt kapcsolódik az érkezik-hez, akkor érthető, miért tartja meg határozói formáját; és ha az a keddi időponthoz már a nominalizált ragaszkodás-hoz kapcsolódik, akkor érthető, miért kell jelzősülnie.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave