Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Mondattan


A vonzat definíciójáról

A vonzatrelációk lexikai meghatározottsága önmagában véve egyáltalán nem új felismerés abban az értelemben, hogy az egyes konkrét vonzatrelációk megadása és jellemzése mindig is a szótárak feladata volt. (Egyetlen valamirevaló szótárból sem hiányozhat például a gondolkodik ige szócikkéből az az információ, hogy a gondolkodás tárgyát megnevező főnevet -on/-en/-ön raggal kell ellátnunk.) A nyelvészek ugyanakkor napjainkig számtalan hiábavaló kísérletet tettek arra, hogy a vonzat fogalmát a bővítmények szintaktikai és/vagy szemantikai tulajdonságaival határozzák meg. Az elmondottak alapján kudarcaik okát abban kell látnunk, hogy nem vették elég komolyan a fogalom viszonyfogalom-jellegét és azt, hogy a vonzatrelációt mindig egy-egy lexikai egység állítja fel.

Strukturális magyar nyelvtan 1.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 678 7


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet a magyar nyelv mondattani szerkezetének elméleti igényű leírását adja. Nem nyelvtan a szó hagyományos értelmében, nem törekszik teljességre, a magyar nyelv sajátosságaiból válogat, és elsősorban olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek leírása különféle elméleti-módszertani problémákat vet fel, és amelyeknek magyarázata elméletileg is érdekes eredménynek számít. A fejezetek címei (Az egyszerű mondat szerkezete, A főnévi csoport szerkezete, Régensek és vonzatok, Az alárendelő mellékmondat, A mellérendelő mellékmondat, Az aspektus és a mondat szerkezete) a problémák csoportosítását jelzik és nem ígérnek mindenre kiterjedő tárgyalást. A kötet felhasználja a nemzetközi nyelvtudomány eredményeit, és sok esetben a magyar nyelv sajátosságaira építve tovább is fejleszti azokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave