Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A) Adottságok

Magyarországon nincsenek ideális feltételei a klimatikus gyógyhelyeknek, amelyek külföldön látványos sikereket értek el az elmúlt évszázadban. (A „Luftkurort” -ok ma is úgy használatosak Ausztriában, és úgy értékelik őket, mint Magyarországon a gyógyvizes helyeket.) Előnyeiknél gondoljunk csak a tengerpartok speciális levegőjére (bőr- és légzőszervi betegségek gyógyítása); vagy a magashegyek levegőjét a szív-, az érrendszeri és a légzőszervi betegségek kezelésére javasolják. Ez utóbbinál nemcsak a kiegyenlítettebb középhőmérséklet, hanem a cserélődő tiszta levegő a fontos, és különösen az oxigén parciális nyomásának csökkenése jelent használható segítséget (Rákóczi et al. 2002). A hazai szabályozás szerint egy hely akkor gyógyhely, ha természetes gyógytényezővel rendelkezik (pl. klíma, víz). Ahhoz hogy ezeket használni lehessen, intézményi feltételek is szükségesek. Magyarországon a klimatikus gyógyhely státust az OMSZ éghajlati szakvéleménye alapján 20 évre adhatja az OGYFI (ÁNTSZ – Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság) az ügyben érdekelt minisztériumok beleegyezésével. A lehetőségek a legkézenfekvőbbek a szubalpin jellegű Soproni- és Kőszegi-hegységben, illetve a Mátrában, ahol Kékestetőn régóta folytatnak ilyen jellegű gyógyítást. Sajátos gyógyászati szempontú adottságot jelent sok barlang levegője (Bálint – Bender 1995), amelyek nemcsak az alacsony szennyezőanyagés porkoncentráció, hanem a magas kalcium- és magnéziumtartalom miatt tudják a kedvező hatást kifejteni (pl. Tapolca, Jósvafő).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave