Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza

Irodalom

Ács F., Breuer H., Szász G. (2007) A tényleges párolgás és a talajvízkészlet becslése tenyészidőszakban. Agrokémia és Talajtan 56, 217–236.

Ádám L. (1959) A Móri-árok és északi előterének morfológiája. Földrajzi Értesítő 8, 417–432.

Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (1959) A Mezőföld természeti földrajza. (Földrajzi Monográfiák 2.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ádám L. (1975) A Nyugat-magyarországi-peremvidék természetföldrajzi jellemzése. In: Ádám L. – Marosi S. (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest, 68–81.

Ádám L., Kárpáti L. (1975) Alpokalja. In: Ádám L. – Marosi S. (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest, 354–362.

Ádám L. – Marosi S. szerk. (1975) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ádám L. (1981) Tolnai-dombság. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúlidombság. Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest, 117–124.

Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. szerk. (1981) A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ádám L. (1983) A Dunántúli-középhegység alakrajzi jellemzése. Földrajzi Értesítő 32/3–4, 413–420.

Ádám L., Pécsi M. (1985) Mérnökgeomorfológiai térképezés. MTA FKI, Budapest.

Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. szerk. (1987–1988) A Dunántúli-középhegység. A–B. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Ádám L., Pécsi M. (1988) A tájtényezők regionális jellemzése. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúli-középhegység. Akadémiai Kiadó, Budapest, 215–249.

Ádám L. (1990) A Balaton medencéje, a Balatonfelvidék és részmedencéi In: Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest, 483–513.

Ádám L. (1993) A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana. Földrajzi Értesítő 42/1–4, 93–110.

Alföldi L. – Kapolyi L. szerk. (2007) Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA FKI, Budapest.

Andel T. H. (2002) The climate and landscape of the middle part of the weichselian glaciation in Europe: The Stage 3 Project. Quaternary Research 57, 2–8.

Andó M. (1971) Alsó-Tiszavidék. In: Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 142–165.

Andó M. (2002) A Tisza-vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE TFT, Szeged.

Andrásfalvy B. (1975) Duna mente népének ősi ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. (Tanulmányok Tolna megye történetéből 7.) Tolna megyei Tanács Levéltára, Szekszárd.

Antal E., Járó Z., Somogyi S., Várallyay Gy. (2000) A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. Magyarországon. MTA FKI, Budapest.

Bacsó N. (1959) Magyarország éghajlata. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Bada G., Horváth F. (1998) A Pannon-medence jelenkori tektonikája. Természet Világa 1998. II. különszám, 18–23.

Bada G., Horváth F. (2001) On the structure and tectonic evolution of the Pannonian basin and surrounding orogens. Acta Geologica Hungarica 44, 301–327.

Bakacsi Zs. (2001) A kiskunsági alluviális síkság talajtani-domborzati sajátságainak térinformatikai alapú vizsgálata, különös tekintettel a feltételezett talajvízszint-változásokra. Agrokémia és Talajtan 50/3–4, 371–382.

Baksa Cs., Csillag J., Földessy J., Zelenka T. (1981) A hypothesis about the tertiary volcanic activities of the Mátra mountains, NE Hungary. Acta Geologica Hungarica 24/2–4, 337–349.

Báldi T. (1976) A Dunántúli-középhegység és Észak-Magyarország oligocénjének korrelációja. Földtörténeti Közlemények 106, 407–424.

Báldi-Beke M., Báldi T. (1974) A novaji típusszelvény (kiscelli-egri) nanoplanktonja és makrofaunája. Földtani Közlöny 104, 60–88.

Bálint G., Bender T. (1995) A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer, Budapest.

Balla Z. (1978) A Magas-Börzsönyi paleovulkán rekonstrukciója. Földtani Közlöny 108, 119–136.

Balla Z., Korpás L. (1980) A Börzsöny-hegység vulkáni szerkezete és fejlődéstörténete. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1978. évről, 75–101.

Balla Z., Csongrádi J., Havas L., Korpás L. (1981) A börzsönyi vulkanitok kora és a K/Ar kormeghatározások pontossága. Földtani Közlöny 111, 307–324.

Balogh J., Lovász Gy. (1988) Vízföldrajzi-vízföldtani erőforrások. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. szerk. (1987–1988) A Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Balogh K. (1964) A Bükk hegység földtani képződményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 48, 246–719.

Balogh K., Jámbor Á., Partényi Z., Ravaszné Baranyai L., Solti G. (1982) A dunántúli bazaltok K/Ar radiometrikus kora. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1980. évről, 243–260.

Balogh K. (1991) Szedimentológia. I. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Barabás A., Barabásné Stuhl Á. (2005) Geology of the Lower Triassic Jakabhegy Sandstone Formation, Hungary. SE Transdanubia. Acta Geologica Hungarica 48, 1–47.

Barabás A., Konrád Gy. (2008) A mecseki kőszén- és uránbányászat múltja és lehetséges jövője. Földrajzi Közlemények 132/1, 3–19.

Baráz Cs. – Kiss G. szerk. (2007) A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Eger.

Barczi A., Lóczy D., Penksza K. (2004) Magyarország tájai. Kisalföld, Győri-medence. Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő.

Bariss N. (1991) The changing paleogeographic environment during the Upper Pleistocene at Northern Mid-latitudes. In: Pécsi M. – Schweitzer F. (szerk.) Quaternary Environment in Hungary. (Studies in Geography in Hungary 26.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 27–35.

Bartholy J. (2000) Hasznosítható-e a szélenergia Magyarországon? In: Karátson D. (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 236–237.

Bartholy J., Weidinger T. (2000) Napsugárzás, felhőzet, szél. In: Karátson D. (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 226–227.

Bartholy J. (2002) Paleoklimatológia. In: Karátson D (szerk.) Magyarország földje. Kertek, Budapest, 440–441.

Bartholy J., Mika J. (2005) Időjárás és éghajlat – cseppben a tenger? Magyar Tudomány 7, 789–793.

Bartholy J., Pongrácz R. (2005) Néhány extrém éghajlati paraméter globális és a Kárpátmedencére számított tendenciája a XX. században. AGRO-21 Füzetek 40, 70–93.

Bendefy L., Nagy I. (1969) A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Bérczi I. – Jámbor Á. szerk. (1998) Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MÁFI – MOL, Budapest.

Biró M., Molnár Zs. (1998) A Duna–Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5, 1–34.

Biró M. (2000) A Duna–Tisza köze aktuális élőhelytérképe. 1:25000. Kézirat, MTA-ÖBKI, Vácrátót.

Bíró P. szerk. (1996) A Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai állapota. MTA Limnológiai Kutató Intézet, Tihany.

Bíró Z. (1999) Kőolajkihozatal-növelő eljárás: a szén-dioxidos művelés. Magyar Tudomány 44/6, 692–696.

Blazovich L. (1985) A Körös–Tisza–Marosköz középkori településrendje. (Dél-alföldi Évszázadok 1.) Csongrád megyei Tanács, Szeged.

Bódis K. (2008) Digitális domborzatmodellek és alkalmazási lehetőségeik az árvízi kockázatkezelésben. PhD-értekezés, Szeged.

Bodnár L., Fodor I., Lehmann A. (1999) A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Bodnár A., Lovász Gy., Nagyváradi L. (2009) A Dráva-völgy geomorfológiai kutatásának újabb eredményei. In: Szabó B. – Tóth J. – Wilhelm Z. (szerk.) Környezetünk természetitársadalmi dimenziói. PTE, Pécs, 29–38.

Borger H., Beck, R.K. (2000) Landschaftentwicklung, ökologische Grundlagen und anthropogene Veranderungen im westlichen Aggtelek-Karst. Mitt. Verb. Dt. Höhlen- und Karstforsch 46/1–2, 15–24.

Borhidi A. – Sánta A. szerk. (1999) Vörös Könyv: Magyarország növénytársulásairól. 1–2. Természetbúvár, Budapest.

Borsy Z. (1961) A Nyírség természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Borsy Z., Molnár B., Somogyi S. (1969) Az alluviális medencesíkságok morfológiai fejlődéstörténete Magyarországon. Földrajzi Közlemények 93/17, 237–254.

Borsy Z. (1977a) A Duna–Tisza közi Hátság homokformái és a homokmozgás szakaszai. Alföldi Tanulmányok 1, 43–59.

Borsy Z. (1977b) Evolution of relief forms in Hungary in wind-blown sand areas. Földrajzi Közlemények 101/25, 3–16.

Borsy Z., Félszerfalvi J., Lóki J. (1981) A jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geogr. Debr. 20, 35–50.

Borsy Z., Balogh K., Kozák M., Pécskay Z. (1987) Újabb adatok a Tapolcai-medence felszínfejlődéséhez. Acta Geogr. Debr. 23, 79–104.

Borsy Z. (1989) Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 37, 211–224.

Borsy Z. (1990) Evolution of the alluvial fans of the Alföld. In: Rachocki A. H. – Church, M. (eds) Alluvial Fans. A field approach. John Wiley and Sons, New York, 229–248.

Borsy Z. (1991) Blown Sand Territories in Hungary. Zeitschrift für Geomorphologie 90, 1–14.

Borsy Z. (1995) Evolution of the North-Eastern part of the Great Hungarian Plain in the past 50000 years. Questiones Geographicae, Special Issue 4.

Botos L. – Varga-Haszonits Z. szerk. (1974) Agroklimatológia és növénytermesztés. OMSz–MÉM, Budapest.

Botta-Dukát Z. – Mihály B. szerk. (2004, 2006) Özönnövények: biológiai inváziók Magyarországon. I–II. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.

Brauer A., Ch. Endres, J. F. W. Negendank (1999) Late-glacial calendar year chronology based on annually laminated sediments from Lake Meerfelder Maar, Germany. Quaternary International 61/1 (November 1999), 17–25.

Budai T., Császár G., Csillag G., Dudko A., Koloszár L., Majoros Gy. (1999) A Balatonfelvidék földtana. MÁFI, Budapest.

Bulla B. (1937) Der pleistozäne Löss in Karpathenbecken. I–II. Földtani Közlöny 67, 196–215, 289–309.

Bulla B., Mendöl T. (1947) A Kárpát-medence földrajza. Egyetemi Kiadó, Budapest.

Bulla B. (1956) Folyóterasz problémák. Földrajzi Közlemények 4/2, 121–141.

Bulla B. (1964) Magyarország természeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 424.

Burján B. (2002) A Pesti-síkság fiatal-harmadidőszaki és negyedidőszaki kavicsképződményeinek összehasonlító vizsgálata. PhD-értekezés, TFGT, Szeged.

Butrym J., Maruszczak, H. (1984) Thermoluminescence chronology of younger and older loesses. In: Pécsi M. (ed.) Lithology and Stratigraphy of Loess and Paleosol. Geogr. Research Institute, Budapest, 195–199.

Cholnoky J. (1910) Az Alföld felszíne. Földrajzi Közlemények 38, 413–436.

Cholnoky J. (1918) A Balaton hidrogeográfiája. In: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. kötet, II. rész. MFT Balaton Bizottság, Budapest.

Cholnoky J. (1926) A földfelszín formáinak ismerete (Morfológia). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Cholnoky J. (1936) Magyarország földrajza. Franklin, Budapest.

Czakó T., Zelenka T. (1981) New data about the neotectonics of Mátra Mountains, Northern Hungary. Advances in Space Research, COSPAR 1, 289–298.

Császár G., Galácz A., Haas J., Hámor G., Kecskeméti T., Knauer J., Korpásné Hódi M., Krolopp E., Nagymarosy A., Szederkényi T. (1998) A hazai földkéreg rétegtani tagolásának helyzete. Földtani Közlöny 128/1, 99–121.

Császár G., Haas J., Nádor A. (2003) Klímaváltozások a Föld történetében. Természet Világa 134/9, 389–395.

Csepregi A. (2007) A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli-középhegység vízháztartására. In: Alföldi – Kapolyi (szerk.) Bányászati karsztvízszint-süllyesztés a Dunántúli-középhegységben. MTA FKI, Budapest, 77–112.

Cserny T. (2002) A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei. Földtani Közlöny 132 (különszám), 193–214.

Cserny T., Nagyné Bodor E., Tullner T. (2008) A Balaton földtani kutatásának eredményei. Hidrológiai Közlöny 6, 39–42.

Csillag G., Fodor L., Selmeczi I. (2006) A Vértes és környéke neogén geomorfológiai fejlődéstörténete. 3. MFK előadás, Budapest. link

Csilling J., Jakucs P., Jaskó S., Madai L., Radócz Gy., Szokolai Gy. (1985) Magyarázó a Cserhát–Mátra–Bükkaljai lignitterület áttekintő térképeihez, 1 : 200 000. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

Csontos L. (1999) A Bükk hegység szerkezetének főbb vonásai. Földtani Közlöny 129/4, 611–651.

Csontos L., Vörös A. (2000) A Kárpát-Pannon térség lemeztektonikai rekonstrukciója. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 56–57, 62–64.

Csorba P. (1982) Krioplanációs formák és üledékek a Zempléni-hegységben. Földrajzi Értesítő 31/2-3, 201–220.

Csorba P. (2008) A tájhatárok kijelölése és változása. Földrajzi Közlemények 132/2, 220–226.

Csorba P. (2009) Mennyire összeilleszthető a hazai természet- és társadalom-földrajzi adatbázis? Földrajzi Közlemények 133/1, 181–189.

Deák J. (1989) Dating the thermal waters in the Eger area. 10th. International Congress of Speleology. Budapest, 570–572.

Dobi I. szerk. (2006) Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. OMSZ, Budapest.

Dobos A. (2001) A pleisztocén periglaciális formák kialakulásának geológiai és szerkezetföldtani alapjai a Déli-Bükkben. Magyar Földrajzi Konferencia 2001, Szeged. link

Dömsödi J. (1988) Lápképződés, lápmegsemmisülés. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 46.) MTA FKI, Budapest.

Erdélyi M. (1979) A magyar medence hidrodinamikája. (VITUKI Közlemények 18.) VITUKI, Budapest.

Erdősi F. (1987) A társadalom hatása a felszínre, a felszíni vizekre és az éghajlatra a Mecsek tágabb környezetében. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Fekete G. – Molnár Zs. – Horváth F. szerk. (1997) A magyarországi élőhelyek leírása, határozója, a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Félegyházi E., Tóth Cs. (2001) A Tisza medergenerációinak és formakincsének űrfelvételes elemzése a Közép-Tiszavidéken. Acta Geogr. Debr. 35, 93–102.

Félegyházi E., Lóki J., Szabó J. (2003) A folyó őstörténete, a mai Tisza kialakulása az Alföldön. In: Teplán I (szerk.) A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 29–41.

Fiala K., Kiss T. (2006) A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Alsó-Tiszán II. Hidrológiai Közlöny 86/5, 13–17.

Fleck N. – Hazslinszky T. szerk. (1998) Cave Capital. MKBT, Budapest.

Frányó F. (1992) The Thickness of the Quaternary Sediments in Hungary. M = 1: 500.000. Geol. Inst. Of Hungary, Budapest.

Frenzel B. – Pécsi, M. – Velichko, A. eds (1992) Atlas of the Paleoclimates and Paleoenvironment of the Northern Hemisphere. MTA FKI–Fischer, Budapest–Stuttgart.

Frisnyák S. (1990) Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.

Frisnyák S. (2001) Antropogén tájformálás az Alföldön. A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43, 555–568.

Fülöp J. (1989) Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gábris Gy. (1983) Characteristic features of drainage patterns in the volcanic mountains of Hungary. Annales Budapestiensis Sec. Geogr. 18–19, 21–31.

Gábris Gy. (1985) Az Alföld holocén paleohidrológiai vázlata. Földrajzi Értesítő 34, 391–408.

Gábris Gy. (1986) Alföldi folyóink holocén vízhozamai. Alföldi tanulmányok 10, 35–52.

Gábris Gy. (1995a) A paleohidrológiai kutatások újabb eredményei. Földrajzi Értesítő 1–2, 101–109.

Gábris Gy. (1995b) A folyóvíz felszínalakítás-módosulása a hazai késő glaciális–holocén őskörnyezet változásainak tükrében. Földrajzi Közlemények 43/1, 3–9.

Gábris Gy. (1998) Late Glacial and Post Glacial Development of Drainage Network and the Paleohydrology in the Great Hungarian Plain. In: Bassa L. – Kertész Á. (szerk.) Windows on Hungarian Geography. Akadémiai Kiadó, Budapest, 23–36.

Gábris Gy. (2000) Holocén. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 134–137.

Gábris Gy. (2001) A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. MTA, doktori értekezés, Budapest.

Gábris Gy. (2003a) A földtörténet utolsó 30 ezer évének szakaszai és a futóhomok-mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények 51/1–4, 1–14.

Gábris Gy. (2003b) Övzátony vagy parti hát? Földrajzi Közlemények 51/1–4, 178–184.

Gábris Gy. (2006) A magyarországi folyóteraszok kialakulásának és korbeosztásának magyarázata az oxigénizotóp-sztratigráfia tükrében. Földrajzi Közlemények 130/3–4, 123–133.

Gábris Gy. (2007) Földfelszín és éghajlat. Eötvös, Budapest.

Gábris Gy., Nádor A. (2007) Long-term fluvial archives in Hungary: Response of the Danube and Tisza Rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary. Quaternary Science Reviews 22–24, 2758–2782.

Gábris Gy., Mari L. (2007) A Zala lefejezése. Földrajzi Értesítő 55/1–2, 39–55.

Gábris Gy. (2008) A magyarországi folyóteraszok kialakulásának és korbeosztásának magyarázata. In: Szabó J. – Demeter G. (szerk.) Geographia generalis et specialis. Kossuth Kiadó, Debrecen, 141–145.

Galambos J. (1990) A Dunántúli-dombság sajátos táji adottságai. In: Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. I–II. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 483–596 (kistájanként).

Gamper M, Suter J. (1982) Posttglaziale Klimageschichte der Schweitzer Alpen. Geogr. Helvetica 37/2, 105–114.

Gazdag L. (1964) A Száraz-ér vízrendszere. Földrajzi Értesítő 13, 367–374.

Giber J. (2005) Megújuló energiák szerepe az energiaellátásban. B+V, Budapest.

Góczán L. (1960) Közép-Nyugat-Dunántúl felszínfejlődési problémái. A Magyar Földrajzi Társaság XIV. Vándorgyűlése. Zalaegerszeg, 27–30.

Góczán L. (1962) A Marcal-medence. Földrajzi Értesítő 11/1, 58–61.

Góczán L. (1987) Talajok. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúli-középhegység. A. Akadémiai Kiadó, Budapest, 354–382.

Góczán L. (2000) A Kisalföld. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 302–305.

Grynaeus A., Horváth E., Szabados I. (1994) Az évgyűrű mint természetes információhordozó. Erdészeti Kutatások 7–8, 203–205.

Gyalog L. szerk. (2005) Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (1:100 000). MÁFI, Budapest. link

Gyarmati P. (1977) A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa. Intermediate volcanism in the Tokaj Mountains. MÁFI, Budapest.

Gyarmati P. (2000) A Tokaji-hegység. In: Karátson (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 354–357.

Haas J. (1995) Magyarország földtana. Mezozoikum (jegyzet). Eötvös, Budapest.

Haas J. szerk. (1996) Magyarázó „Magyarország földtani térképe a kainozoikum elhagyásával” és „Magyarország szerkezetföldtani térképe” című térképlapokhoz, 1:500 000. MÁFI, Budapest.

Haas J., Hámor, G., Korpás, E. (1999) Geological Setting and Tectonic Evolution of Hungary. Geologica Hungarica 24, 179–196.

Haas J. szerk. (2001) Geology of Hungary. Eötvös, Budapest.

Hajdú-Moharos József, Hevesi Attila (2000) A Kárpát-Pannon térség természeti tájbeosztása. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 274–285.

Hámor G., Ravasz-Baranyai L., Balogh Kad, Árva-Soós E. (1987) K/Ar Dating of Miocene Acid and Intermediate Volcanic Activity of Hungary. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 62, 149–154.

Hámor G. (2001) Magyarázó a Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fáciestérképéhez. MÁFI, Budapest.

Harangi R. (2000) Bazaltvulkánok a Kisalföldön. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 306–308.

Harangi Sz. (2000) A medence belseji alkálibazalt vulkánosság. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 69–72.

Hartai É. (2005) Magyarország földtana. ME, Miskolc. link

Hevesi A. (1978) A Bükk szerkezet- és felszínfejlődésének vázlata. Földrajzi Értesítő 27/2, 169–204.

Hevesi A. (1980) Adatok a Bükk hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez. Földtani Közlöny 110, 540–550.

Hevesi A. (1984) A karsztformák kormeghatározása. Földrajzi Értesítő 33/1–2, 25–36.

Hevesi A. (1986) A Bükk hegység felszínfejlődése és karsztja. Kandidátusi értekezés, kézirat, Budapest.

Hevesi A. (1991a) Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse I. Földrajzi Közlemények 115/1–2, 292–305.

Hevesi A. (1991b) Magyarország karsztvidékeinek kialakulása és formakincse II. Földrajzi Közlemények 115/3–4, 99–120.

Hevesi A. (2000) A Bükk. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 337–344.

Hortobágyi – Simon T. szerk. (1981) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest.

Horváth A. (2000) Hazai újholocén klíma- és környezetváltozások vizsgálata régészeti adatok segítségével. Földrajzi Közlemények 124/1–4, 149–164.

Horváth E., Gábris Gy., Juvigné, E. (1992) Egy pleisztocén vezérszint a Kárpát-medencében: a Bag Tefra. Földtani Közlöny 122, 233–249.

Horváth E., Novotny Á., Frachen, M. (2006) Bulla löszsztratigráfiája legújabb abszolútkor-meghatározások tükrében. Földrajzi Közlemények 130/3–4, 171–183.

Horváth G., Munkácsy B., Pintér Z., Csiky J., Karancsi Z., Prakfalvi P. (1997) A Medves. Földrajzi Értesítő 46/3–4, 217–248.

Horváth G. (2000) A Cserhát, a Medves és a Gömör–Hevesi-dombság. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 333–337.

Horváth Sz., Makra L., Mika J. et al.(2001) A klíma és a területhasznosítás változékonyságának kölcsönhatásai a Tisza magyarországi vízgyűjtő területén. I. MFK, Szeged.

Hsu K. J. (1998) Sun, climate, hunger and mass migration. Science in China Series D – Earth Sciences 41, 449–472.

Hubai J. (1992) Magyarország erőforrásainak geográfiája. Tankönyvkiadó, Budapest.

Huisink M. (1997) Late-glacial sedimentological and morphological changes in a lowland river in response to climatic change: the Maas, southern Netherlands. Journal of Quaternary Science 12, 209–223.

Hunyár M., Veszprémi, K., Szépszó G. (2006) Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról. In: Dobi I (szerk.) Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. OMSZ, Budapest, 94–113.

Jakucs L. (1971) A karsztok morfogenetikája. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Jakucs L. (1977) A magyarországi karsztok fejlődéstörténeti típusai. Karszt és Barlang 18, 1–16.

Jakucs L., Móga J. (2000) A Gömör–Tornai-karszt. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 345–352.

Jakucs L. (2000) Magyar eredmények a karsztelméletben. In: Karátson D (szerk.): Pannon enciklopédia. Kertek. Budapest, 437–439.

Jakucs P. (1960) Növényföldrajz. In: Pécsi M. – Sárfalvi J. (szerk.) Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 74–85.

Jakucs P. (1981) Növénytársulástan. In: Hortobágyi – Simon T (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 225–265.

Jaskó S. (1981) Üledékfelhalmozódás és kőszénképződés a neogénben. MÁFI, Budapest.

Jaskó S., Kordos L. (1990) A Budapest–Adony–Örkény közötti terület kavicsformációja. A MÁFI évi jelentése 1988-ról, 153–167.

Jaskó S., Krolopp E. (1991) Negyedidőszaki kéregmozgások és folyóvízi üledék-felhalmozódás a Duna-völgyben Paks és Mohács között. A MÁFI évi jelentése 1989-ről, 65–82.

Jámbor Á. (2001) Quarternary. In: Haas J. (ed.) Geology of Hungary. Eötvös, Budapest, 265–278.

Jánossy D. (1979) A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Járainé Komlódi M. (1969) Adatok az Alföld negyedkori klíma- és vegetációtörténetéhez. Botanikai Közlöny 56/1, 43–55.

Járainé Komlódi M. (1991) Late Pleistocene Vegetation History in Hungary since the Last Interglacial. In: Pécsi M. – Schweitzer F. (ed.) Quaternary Environment in Hungary. (Studies in Geography in Hungary 26.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 35–46.

Járainé Komlódi M. (2000) A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9, 5–60.

Járainé Komlódi M. (2009) Hazánk növényvilágának kialakulása. Természet Világa 140/5, 1–6.

Joó I. (1998) Magyarország függőleges irányú mozgásai. Geodézia és kartográfia 9, 1–7.

Joó I. (2003) A Kárpátok-régió jelenkori függőleges irányú mozgásai vizsgálatának eredményei és problémái. Geodézia és kartográfia 55/2, 12–15.

Joó K., Barczi A., Szántó Zs., Horváth M. (2003) A hortobágyi Csipő-halom talajtani vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 52/1–2, 5–20.

Jörin U. E., Th. F. Stocker, Schlüchter Ch. (2006) Multicentury glacier fluctuations in the Swiss Alps during the Holocene. The Holocene 16/5, 697–704.

Jugovics L. (1940) Adatok a Somoskő és Rónabánya környéki bazaltelőfordulások ismeretéhez. A Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése az 1933–35. évekről 4, 1511–1516.

Juhász Á. (1983) Az Északi-Bakony előtere és a Pannonhalmi-dombság domborzata. Földrajzi Értesítő 32/3–4, 421–432.

Juhász Á. (1988a) A Bakonyvidék. In: Pécsi M (szerk.) A Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 31–101.

Juhász Á. (1988b) A Budai-hegység kismedencéi. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 351–360.

Juhász Á., Marosi S. (1998) Geomorphic evolution of Lake Balaton. In: Kertész Á. – Bassa L. (eds) Windows on Hungarian Geography. MTA FKI, Budapest, 37–52.

Juhász Á. (2000) A Dunántúli-középhegység. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 316–325.

Juhász E., Korpás L., Balog A. (1995) Two Hundred Million Years of Karst History, Dachstein Limestone, Hungary. Sedimentology 42, 473–489.

Juhász Gy. (1994) Magyarországi neogén medencerészek pannóniai s. 1. üledéksorának összehasonlító elemzése. Földtani Közlöny 124/4, 341–365.

Juhász Gy., Pogácsás Gy., Magyar I., Vakarcs G. (2006) Integrált sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. Földtani Közlöny 136/1, 51–86.

Juhász Gy., Pogácsás Gy., Magyar I., Vakarcs G. (2007a) Tectonic versus climatic control on the evolution of fluvio-deltaic systems in a lake basin, Eastern Pannonian Basin. Sedimentary Geology 202/1–2 (15 November 2007), 72–95.

Juhász Gy., Pogácsás Gy., Magyar I. (2007b) Óriáskanyon-rendszer szeli át a pannóniai üledékeket. Földtani Közlöny 137/3, 307–326.

Juhász J. (1987) Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Justyák J. (2002) Magyarország éghajlata. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Kakas J. szerk. (1960) Magyarország Éghajlati Atlasza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Karancsi Z. (2002) Természetes és antropogén eredetű környezetváltozás a Medves-térség területén. Doktori (PhD) értekezés, kézirat, SZTE.

Karátson D. (2000) A Börzsöny. In: uő (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 329–331.

Karátson D., Márton, E., Harangi, Sz., Józsa, S., Balogh, K., Pécskay, Z., Kovácsvölgyi, S., Szakmány, Gy., Dulai, A. (2000) Volcanic evolution and stratigraphy of the Miocene Börzsöny Mountains, Hungary: an integrated study. Geologica Carpathica 51/1, 325–343.

Karátson D. (2007) Börzsönytől a Hargitáig. Typotex, Budapest.

Karátson D., Ruszkiczay-Rüdiger Zs., Székely B. (2007) Miért kanyar alakú? A Duna-kanyar kialakulása az évmilliós vulkáni formák és az évszázezredes folyóvízi erózió tükrében. Földrajzi Közlemények 131/4, 289–302.

Károlyi Á., Pócs T. (1968) Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Acad. Paed. Agriensis 6, 329–390.

Károlyi Z. (1960) A Tisza mederváltozásai – különös tekintettel az árvízvédelemre. VITUKI, Budapest.

Károlyi Z. (1962) A Kisalföld vizeinek földrajza. Földrajzi Közlemények 86/10, 157–174.

Kaszab I. (1987) Építésföldtani összefüggések Szeged és környéke felszínközeli üledékeiben. MÁFI, Budapest.

KDTVIZIG (1997) A Balaton és a tórészek havi vízháztartási jellemzőinek meghatározása. Siófok. link

Kele S. (2008) Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpát-medencéből: paleoklimatológiai és szedimen-tológiai elemzések. PhD-értekezés, Budapest.

Kerényi A. (1984) A hagyományost kiegészítő kvantitatív talajeróziós térképezés. Agrokémia és Talajtan 33/3–4, 458–486.

Kerényi A., Kocsisné Hodos E. (1990) Löszlepusztulási formák és folyamtok kvantitatív vizsgálata. Földrajzi Értesítő 39/1, 29–54.

Kerényi A. (1991) Talajerózió. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kerényi A. (2007) Tájvédelem. Pedellus, Debrecen.

Kerényi A. (2008) Éghajlatváltozás: múlt, jelen, jövő. Földrajzi Közlemények 132/4, 419–431.

Kertész Á., Mika J. (1999) Aridification – climate change in South-Eastern Europe. Phys. Chem. Earth (A) 24/10, 913–920.

Kertész Á., Papp S., Sántha A. (2001) Az aridifikáció folyamatai a Duna–Tisza közén. Földrajzi Értesítő 50/1–4, 115–126.

Keveiné B. I. (2009) A karsztok ökológiai rendszere. (Földrajzi tanulmányok 4.) JATEPress, Szeged.

Kiss A. (2004) Utilization of the inundation area at Lake Fertő before Regulation Works. Acta Geogr. Szeged. 38, 39–49.

Kiss G. (2006) A Tokaj–Zempléni-hegyvidék kifagyásos formáinak természetvédelmi szempontú értékelése. Folia Historico Nat. Mus. Matraensis 30, 383–390.

Kiss L. (1980) A földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kiss T., Bódis K. (2000) Late Pleistocene drainage reconstruction of an alluvial fan covered by sand dunes. In: Dulias, R. – Pelka-Gosciniak, P. (eds) Aeolian Processes in Different Landscape Zones. University of Silesia, Sosnowiec, 149–163.

Kiss T., Nyári D., Sipos Gy. (2008) Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna–Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis: Tanulmányok Kádár László születésének 100. évfordulójára. Kossuth Kiadó, Debrecen, 99–106.

Kiss T., Sipos Gy., Kovács F. (2009) Human impact on fixed sand dunes revealed by morphometric analysis. Earth Surface Processes and Landforms 37, 700–711.

Kogutowicz K. (1930) A Dunántúl és a Kisalföld írásban és képekben I. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, Szeged.

Kogutowicz K. (1936) Hanság. In: Kogutowicz K. Dunántúl és Kisalföld. II. köt. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, Szeged 257–267.

Konecsny K. (2000) Az országhatáron túli tájalakítás hatása az Alföld vízviszonyaira. In: Rakonczai J (szerk.) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba.

Konkolyné Gyuró É. (2003) Környezettervezés. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Kordos L. (1979) A magyarországi paleoklimatológiai kutatások módszerei és eredményei. OMSZ L. kötet, OMSZ, Budapest, 167.

Kordos L. (1984) Magyarország barlangjai. Gondolat, Budapest.

Kordos L., Schweitzer F. (2000) Negyedidőszak-kutatás. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 442–446.

Korpás L. (1981) A Dunántúli-középhegység oligocén–alsó miocén képződményei. Oligocene – Lower Miocene formations of the Transdanubian Central Mountains in Hungary. MÁFI, Budapest.

Korpás L. (1998a) Paleokarst. MÁFI, Budapest.

Korpás L. szerk. (1998b) Magyarázó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység földtani térképéhez. MÁFI, Budapest.

Korpás L. (2000) A Visegrádi-hegység. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 327–328.

Kovács B. (2007) Hidrogeológia – Felszín alatti vízkészletek. Kézirat, Szeged.

Kovács F. szerk. (2005) Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetőségei, energia- és környezetgazdálkodás. Kézirat, NFT, Budapest.

Kovács I. (2008) Újabb adatok a Somló felszínfejlődéséhez. Földrajzi Értesítő 57/3–4, 257–271.

Kósa A. (1992) Alsó-hegyi zsombolyatlasz. MKBT, Budapest.

Kozák P. (2006) A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. PhD-értekezés, Szeged.

Kretzoi M., Márton P., Pécsi M., Schweitzer F., Vörös I. (1982) Pliocene-Pleistocene piedmont correlative sediments in Hungary. In: Pécsi M. (ed.) Qarternary Studies in Hungary, MTA FKI, Budapest, 43–74.

Kretzoi M., Pécsi M. (1982) A Pannóniai-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. Földrajzi Közlemények 30/4, 300–326.

Kretzoi M. (1987) Remarks on the correlation of European, North American and Asian Late Cenozoic local biochronologies. In: Pécsi M. (ed.) Pleistocene Environment in Hungary. MTA FKI, Budapest, 5–38.

Kretzoi M., Dobosi T., szerk V.. (1990) Vértesszőlős Site, Man and Culture. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kubovics I., Pantó Gy. (1970) Vulkanológiai vizsgálatok a Mátrában és a Börzsönyben. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Kuti L., Vatai J., Müller T., Kerék B. (2002) A talajvíztükör mélységének változása a Duna–Tisza közi hátságon. Földtani Közlöny 132, 317–325.

Lakatos V. (1988) Krónika a kun pusztákról. Isis, Kecskemét.

Lájer K. (1998) Bevezetés a magyarországi lápok vegetációökológiájába. Tilia 6, 84–238.

Láng I. szerk. (2002) Környezet- és természetvédelmi lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Láng I. (2006) A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok – VAHAVA zárójelentés. MTA, Budapest.

Láng S. (1953) Az Északi-középhegység geomorfológiai problémái. Földrajzi Értesítő 1, 54–62.

Láng S. (1955a) A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Láng S. (1955b) Geomorfológiai tanulmányok az Aggteleki-karsztvidéken. Földrajzi Értesítő 4/1, 1–20.

Láng S. (1958) A Bakony geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények 82/4, 325–346.

Láng S. (1967) A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

László G., Emszt K. (1915) A tőzeglápok és előfordulásuk Magyarországon. A Magy. Kir. Földtani Intézet alk. kiadványai, 1–155.

Lászlóffy W. (1982) A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Lean J., Rind, D. (1998) Climate forcing by changing solar radiation. Journal of Climate 11, 3069–3094.

Leél-Őssy S. (1979) A Dunazug-hegység genetikus felszíntipológiai térképe. Földrajzi Értesítő 27/1–2, 39–50.

Leél-Őssy S., Pécsi M. (1988) A Dunazug-hegyvidék. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 333–341 és 360–369.

Lehmann A. (1981) A Dunántúli-dombság növényzete. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-dombság – Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest, 211–248.

Lendvainé Koleszár Zs. – Hideg J. – Csáki F szerk. (2003) Szilárd ásványbányászati alprogram. Uránbányászat. (Kármentesítési Füzetek 9.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest.

Liebe P. (1994) A rétegvízkészletek és a nyomásszintek változása a Duna–Tisza közi hátságon és azok hatásai a talajvízszintekre. In: Pálfai I (szerk.) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 25–29.

Liebe P. (1998) A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon. Vízügyi Közlemények 2, 205–225.

Liebe P. (2000a) Az Alföld felszín alatti vízkészlete. In: Rakonczai J (szerk.) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 105–117.

Liebe P. (2000b) Felszínalatti vizek. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 253–257.

Liu T. ed. (1991) Loess, Environment and Global Change. Science Press, Beijing.

Lóczy D. (2000) Az alföldi tájak változó hasznosítása és értéke. In: Frisnyák S (szerk.) Az Alföld történeti földrajza. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 221–228.

Lóczy D., Veress M. (2005) Geomorfológia. I. Dialóg Campus, Budapest.

Lóczy D., Nagyváradi L., Pirkhoffer E., Gyenizse P. (2005) Digitális terepmodell felhasználása a tájrehabilitációban Pécs környéki bányaterületek példáján. In: Dobos A – Ilyés Z (szerk.) Földtani és felszínalaktani értékek védelme. Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszék–Környezettudományi Tanszék, Eger, 293–308.

Lóczy D. (2006a) A Nyugati-Mecsek Tájvédelmi Körzet vízkészleteinek minősítése. In: Kovács F. – Hevesi A. (szerk.) Tiszteletkötet Hahn György 70. születésnapjára. Egyetemi Kiadó, Miskolc, 319–330.

Lóczy D. (2006b) Esettanulmány: Az uránbányászat hatásai a domborzatra a Mecsekben. In: Szabó J. – Dávid L. (szerk.) Antropogén geomorfológia. Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem, Debrecen, 164–167.

Lóczy L. (1913) A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése. MFT Balaton Bizottsága, Budapest.

Lóki J. (1981) Belső-Somogy futóhomok-területeinek kialakulása és formái. Acta Geogr. Debr., 18–19, 81–111.

Lóki J. (1994) Mezőgazdaság-központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna–Tisza köze északi felének példáján. Kandidátusi értekezés, kézirat, Debrecen.

Lóki J. (2000) Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. In: Karácsony D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 296–301.

Lóki J. (2009) Eolikus folyamatok vizsgálata Magyarországon. In: Kiss T. – Mezősi G. (szerk.) Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. (Földrajzi Tanulmányok 2.) JGYF Kiadó Szeged, 173–183.

Lorberer Á. (2002) Hévízkészleteink és idegenforgalmi-balneológiai hasznosításuk. VITUKI, Budapest. link

Lotter A. F. (1999) Late-glacial and Holocene vegetation history. Vegetation History and Archaeobotany 8/3, 165–184.

Lovász Gy. (1956) Adatok a zalai völgyek geomorfológiájához. Földrajzi Értesítő 5, 381–397.

Lovász Gy. (1970) A Zalai-dombság főbb geomorfológiai problémái. In: Szabó P (szerk.) Földrajzi tanulmányok a Dél-Dunántúl területéről. MTA DTI, Akadémiai Kiadó, Budapest, 11–83.

Lovász Gy. (1975) Zalai-dombság. A domborzat kialakulása és mai képe. In: Ádám L. – Marosi S. (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Budapest, Akadémiai Kiadó, 442–454.

Lovász Gy. (1981) Baranyai dombság, a Mecsek és a Villányi-hegység. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-dombság – Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest, 124–136.

Lovász Gy. (1990) Az Észak-magyarországi-középhegység középtájainak természeti környezeti adottságai. Földrajzi Értesítő 39/1–4, 89–101.

Lovász Gy., Majoros Gy. (1994) Magyarország természeti földrajza. JPTE, Pécs.

Lovász Gy. (2002) A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon. Földrajzi Értesítő 51/1–2, 31–39.

Lovász Gy. (2006) A pleisztocén–holocén hordalékkúpok fejlődéstípusai Magyarországon. Tiszteletkötet Hahn Gy.-nek. Egyetemi Kiadó, Miskolc, 117–121.

Mádlné Szőnyi J., Tóth, J. (2003) Bevezetés a hidrogeológiába. Egyetemi jegyzet, ELTE, Budapest.

Mádlné Szőnyi J., Tóth J. (2007) A Duna–Tisza köze típusszelvény és a szikesedés összefüggései. Földrajzi Közlemények 81/4, 343–360.

Magyar I., Geary, D. H., Müller, P. (1999) Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 147, 151–167.

Magyari O. (2000) Vizeink szeizmikus „röntgenképe”. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 242–244.

Magyarország Atlasza (1999) Cartographia, Budapest.

Majoros Gy., Péró Cs. (2000) A Kárpát-medence földtörténete – újpaleozoikum. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 74–87.

Makádi M. (2000) Az Alpokalja. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 309–310.

Marosi S. (1967) Megjegyzések a magyarországi futóhomok-területek genetikájához és morfológiájához. Földrajzi Közlemények 15/3, 231–255.

Marosi S. – Szilárd J. szerk. (1967) Dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marosi S. (1968) A Marcali-hát geomorfológiája. Földrajzi Értesítő 17/2, 185–210.

Marosi S. – Szilárd J. szerk. (1969) Tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marosi S. (1969) Adatok Belső-Somogy és a Balaton hidrogeográfiájához. Földrajzi Értesítő 18, 419–456.

Marosi S. (1970) Belső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marosi S., Szilárd J. (1977) A Balaton pleisztocén végi kialakulásának és fejlődésének pontos meghatározása parti üledékösszeletek alapján. Földrajzi Közlemények 25/1–3, 17–28.

Marosi S., Szilárd J. (1979) Somogyi tájtípusok jellemzése és értékelése. Földrajzi Értesítő 28/1–2, 61–85.

Marosi S., Szilárd J. (1981a) A Balaton kialakulása. Földrajzi Közlemények 29/1, 1–30.

Marosi S., Szilárd J. (1981b) A Dunántúli-dombság domborzatának kialakulása és általános jellemzése. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-dombság – Dél-Dunántúl. Akadémiai Kiadó, Budapest, 93–103.

Marosi S. (1987) A Dunántúli-középhegység főbb táji jellemzői. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-középhegység. A. Akadémiai Kiadó, Budapest, 11–24.

Marosi S., Somogyi S. (1990) Magyarország kistájainak katasztere. I–II. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.

Marosi S., Pécsi M. (1999) Gemorphological evaluation of the Balaton Basin. In: Pécsi M. (ed.) Landform Evolution Studies in Hungary. (Studies in Geography in Hungary 30.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 62–65.

Marosi S. (2000) Síkságok és dombságok. In: Karácsony D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 285–287.

Márton P. (1979) Paleomagnetism of the Paks brickyard exposures. Acta Geologica Hungarica 22/1–4, 445–449.

Márton P., Pécsi M., Szebényi E., Wágner M. (1979) Alluvial loess (infusion loess) on the Great Hungarian Plain – its lithological, pedological, stratigraphical and paleomagnetic analysis in the Hódmezővásárhely brickyard exposures. Acta Geologica Hungarica 22/1–4, 539–555.

Márton E., Márton P. (1996) Large scale rotations in North Hungary during the Neogene as indicated by palaeomagnetic data. In: Morris, A. – Tarling, D. H. (eds) Palaeomagnetism and Tectonics of the Mediterranean Region. Geological Society Special Publication, 105, London, 153–173.

Martonné Erdős K. (1995) Magyarország természeti földrajza. KLTE, Debrecen.

Martonné Erdős K. (2006) Magyarország tájföldrajza. KLTE, Debrecen.

Mattányi Zs. (2006) Komplex tájértékelés egy Ipoly menti mintaterületen. Phd-értekezés, kézirat. Budapest.

Mauritz B. (1910) A Mátra hegység eruptív kőzetei. Math. Term. Tud. Közl. 30/4, 133–247.

Meese D. A., Gow, A. J., Alley, R. B., Grootes, P. M., Ram, M., Taylor, K. C., Zielinski, G. A., Bolzan, J. F., Mayewski, P. A., Waddington, E. D. (1997) The Greenland ice sheet project 2 depth-age scale: Methods and results. Journal of Geophysical Research 102, 26411–26423.

Mezősi G. (1984) A Sajó–Bódva köz felszínfejlődése. Földrajzi Értesítő 33, 181–206.

Mezősi G. (1985) A természeti környezet potenciáljának felmérése. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 37.) MTA FKI, Budapest.

Mezősi G., Szatmári J. (1996) Széleróziós vizsgálatok a Duna–Tisza közén. In: Szabó L (szerk.) A termőföld védelme. GATE, Gödöllő, 24–33.

Mezősi G. (2003) A földrajzi táj. In: Borsy Z (szerk.) Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 807–818.

Mezősi G. (2007) Városökölógia. JATEPress, Szeged.

Mezősi G. (2008) Magyarország környezetföldrajza. JATEPress, Szeged.

Miháltz I. (1967) A Dél-Alföld felszínközeli rétegeinek földtana. Földtani Közlöny 97/3, 294–307.

Mike K. (1980) Ősmedernyomok a Balaton környékén. Földrajzi Értesítő 29, 313–334.

Mike K. (1991) Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. AQUA, Budapest.

MNA (1989) Magyarország Nemzeti Atlasza. Carthographia, Budapest.

Molnár B. (1965) Adatok a Duna–Tisza köze fiatal harmadidőszaki és negyedkori rétegeinek tagolásához és származásához nehézásvány összetétel alapján. Földtani Közlöny 95, 217–225.

Molnár B. (1973) Az Alföld harmadidőszak végi és negyedkori feltöltődés ciklusai. Földtani Közlöny 103, 294–310.

Molnár B. (1977) A Duna–Tisza köz felső pliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete. Földtani Közlöny 107, 1–18.

Molnár B., Iványosi Szabó A., Fényes J. (1979) A Kolon-tó kialakulása és limnogeológiai fejlődése. Hidrológiai Közlöny 59/12, 549–560.

Molnár B. (1980) Hiperszalin dolomitképződés a Duna–Tisza közén. Földtani Közlöny 111/1, 45–64.

Morisawa M. (1985) Rivers: Form and Process. Longman, London.

MT = Glatz F. szerk. (2002) Magyar Tudománytár I. Föld, víz, levegő. Kossuth, Budapest.

Müller P. (2000a) A középső miocén első fele. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 124–127.

Müller P. (2000b) Az újabb neogén. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 127–129.

Nádor A., Thamóné B. E., Magyari Á., Babinszki E., Dudko A., Tóth Z. (2005) Neotektonika és klímaváltozás együttes hatása a Körös-medence késő pleisztocén vízhálózat-fejlődésére. MÁFI évi jelentése, 131–147.

Nagy Á., Tóth T., Sztanó O. (2007) A „harmadik folyó” – Pleisztocén folyóvízi üledékek ultranagy felbontású szeizmikus szelvényeken a Tisza Tiszadob–Martfű közti szakaszán. Földtani Közlöny 137/2, 239–260.

Nagy B. (2000) Mátra-hegységi káliumdús kőzetek és az ércesedéssel való kapcsolatuk. Földtani Kutatás 37/3, 14–18.

Nagy B. (2001) Energiavagyon és kiaknázhatóság. Magyar Tudomány 48/11. 1274-1279. link

Nagy D. (2004) A történeti tájhasználat és felszínborítás rekonstrukciójának lehetőségei archív térképek feldolgozásával. KÉP Program, Budapest.

Nagymarosy A. (2000a) Magyaroszági eocén. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 110–112.

Nagymarosy A. (2000b) A legkorábbi miocén és a korai miocén második fele. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 116–124.

Nemerkényi A. (1983) Geomorphologische Typen von Gebirgen vulkanischen Ursprungs in Ungarn. Annales Scien. Bud. Sectio Geographica 18–19, 43–54.

Nemerkényi A. (1986) A Kárpátok vulkáni vonulatának távérzékelési módszerekkel végzett tűzhányó-felszínalaktani vizsgálata. Földrajzi Közlemények 34/4. 305–323.

Nemerkényi A. (1987) Alakmérési vizsgálatok a Kárpátok vulkáni vonulatának egykori kitörési központjain. Földrajzi Értesítő 36/3–4, 273–279.

Németh T., Stefanovits P., Várallyay Gy. (1997) Talajvédelem. Spácium, Budapest.

Németh T. szerk. (2005) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. MTA TAKI, Budapest. Nemzeti környezetvédelmi program (NKP) 2003–2008 (2004) KvVM, Budapest.

Noszky J. (1940) Vándorlások a Palócföldön. Athenaeum, Budapest.

Nováky B. (1991) Climatic effects on runoff conditions in Hungary. Special Issue on the landscape-ecological impact of climatic change. Earth Surface and Landforms 7, 593–600.

OMSZMersich I. szerk. (2003) Magyarország éghajlati atlasza. OMSZ, Budapest.

Pálfai I. szerk. (1994) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba.

Pálfai I. szerk. (2001) Magyarország holtágai. KVM, Budapest.

Pálfai I. (2002) Magyarország aszályossági zónái. Vízügyi Közlemények 84/3 323–357.

Pálfai I. (2004) Belvizek és aszályok Magyarországon. Közl. Dok., Budapest.

Papp A. (1956) A Nagy-és Kissárrét vidékének régi vízrajza. Acta Univ. Debr. 3, 1–7.

PEKarátson D. szerk. (2000) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest.

Péczely Gy. (1975a) Havi csapadékösszegek idősorainak néhány statisztikai sajátossága Magyarországon. Időjárás 79/3, 144–152.

Péczely Gy. (1975b) Az éghajlat általános jellemzése. In: Ádám L. – Marosi S. (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest, 61–63.

Péczely Gy. (1979) Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Péczely Gy. (1987) Éghajlat. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-középhegység. A. AkadéMiai Kiadó, Budapest, 243–281.

Péczely Gy. (2002) Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Pécsi M. (1959) A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M., Sárfalvi B. (1960) Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M., Somogyi S. (1967) Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földrajzi Értesítő 16, 285–302.

Pécsi M. szerk. (1967) A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M. (1971) Az 1970. évi földcsuszamlás. Földrajzi Értesítő 20/3, 233–238.

Pécsi M., Somogyi S., Jakucs P. (1972) Magyarország tájtípusai. Földrajzi Értesítő 21/1, 1–12.

Pécsi M. (1973) A vértesszőlősi ópaleolit ősember telephelyének geomorfológiai helyzete és abszolút kora. Földrajzi Közlemények 97/21, 115–119.

Pécsi M. (1974) A Budai-hegység geomorfológiai kialakulása, tekintettel hegytípusaira. Földrajzi Értesítő 23/2, 181–192.

Pécsi M. (1975a) A Fertő-Hanság medence. In: Marosi S (szerk.) Kisalföld és a Nyugatmagyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest, 78–80.

Pécsi M. (1975b) A Kisalföld természeti földrajzi jellemzése. A felszín kialakulása. Marosi S (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Budapest, Akadémiai Kiadó, 46–60.

Pécsi M, Kretzoi M. (1982) A Pannóniai-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. Földrajzi Értesítő 16, 285–302.

Pécsi M. (1983) Mátraalji pliocén–pleisztocén hegylábfelszíni hordalékösszlet kronológiai tagolása. Földrajzi Értesítő 32/3–4, 506–508.

Pécsi M. (1984) Is typical loess older than one million years? In: Pécsi M (szerk.) Lithology and stratigraphy of loess and paleosols. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 30.) MTA FKI, Budapest, 213–224.

Pécsi M. – Kretzoi M. eds (1985) Problems of the Neogene and Quarternary in the Carphatian Basin. (Studies in geography in Hungary 19.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M. (1986). A zalai meridionális völgyek, dombhátak kialakulásának magyarázata. Földrajzi Közlemények 55/1-2, 3–12.

Pécsi M – Kordos L. eds (1987) Holocene environment in Hungary. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 41.) MTA FKI, Budapest.

Pécsi M. (1988a) Budai-hegység. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 341–360.

Pécsi M. (1988b) A Vértes–Velencei-hegyvidék. Helyzet és elhatárolás. Domborzati körzet és tájbeosztás. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) A Dunántúli-középhegység. B. Akadémiai Kiadó, Budapest, 190–194.

Pécsi M. (1989) Magyarország geomorfológiai térképe. Magyar Nemzeti Atlasz. Kartográfia, Budapest, 30–31.

Pécsi M. – Schweitzer F. eds (1991) Quaternary environment in Hungary. (Studies in Geography in Hungary 26.), Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pécsi M. (1991) Geomorfológia és domborzatminősítés. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 53.) MTA FKI, Budapest.

Pécsi M. (1993) Negyedkor és löszkutatás. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 54.) MTA FKI, Budapest.

Pécsi M. (1995) Loess stratigraphy and quartenary climatic change. (Loess in Form 3.) MTA FKI, Budapest, 23–30.

Pécsi M. (1996) Geomorphological Regions of Hungary. MTA FKI, Budapest.

Pécsi M. (1997) Szerkezeti és váztalajképződés Magyarországon. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 57.) MTA FKI, Budapest.

Pécsi M. (2001) Geomorfológiai felszínek képződése a lepusztulás, a felhalmozódás és a lemeztektonika tér- és időbeni változásának hatására. Földrajzi Értesítő 50/1–4, 33–48.

Péja Gy. (1941) A Nógrádi-medence geomorfológiája. Math. Term. Tud. Ért. 60, 302–331.

Péró Cs. (2000) A Kárpát-medence földtörténete – prekambrium és ópaleozoikum. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 74–87.

Pinczés Z. (1977) Hazai középhegységek periglaciális planációs felszínei és üledékei. Földrajzi Közlemények 25/1–2, 29–45.

Pinczés Z. (1983) A krioplanációs meredek lejtő kialakulása és morfológiája. Földrajzi Értesítő 32/3–4, 461–473.

Pinczés Z. (1986) Periglaciális formák és üledékek térbeli rendje egy vulkanikus hegy lejtőjén. Földrajzi Értesítő 35/1, 28–42.

Pinczés Z. (1989) Rumpf- oder Denudatios (Erosions) Oberflache? Carpatho-Balcan Geomorphological Commission. KLTE, Debrecen, 133–147. (Konferenciakiadvány)

Pinczés Z., Martonné Erdős K., Dobos A. (1993) Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében. Földrajzi Közlemények 3, 149–162.

Pinczés Z. (1994) A jelenkori fagy felszínformáló hatása hazánkban és ennek gyakorlati jelentősége. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Pinczés Z. (1995) A Tokaji-hegység krioplanációs hegylábfelszíneinek kialakulása és típusai. Földrajzi Értesítő 44/3–4, 205–216.

Pinczés Z. (1998a) A Tokaji-hegység kialakulása és geomorfológiai értékei. Földrajzi Közlemények 46/1–2, 1–10.

Pinczés Z. (1998b) A Tokaji-hegység geomorfológiai nagyformái. Földrajzi Értesítő 47/3, 379–395.

Pócs T. (1981) Növényföldrajz. In: Hortobágyi – Simon T (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 27–168.

Pongrácz R., Bartholy J. (2006) A Kárpát-medence extrém hőmérsékleti paramétereinek XX. századi tendenciái. In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. MTA FKI, Budapest. link

Pouclet A., Horváth E., Gábris Gy., Juvigné E. (1999) The Bag Tephra, a widespread tephrochronological marker in Middle Europe: chemical and mineralogical investigations. Bull. Volcanol. 60, 265–272.

Prinz Gy. (1936) Magyarország tájrajza. Magyar föld, magyar faj, I. kötet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Rácz L. (2008) Magyarország környezettörténete az újkorig. MTA Történettudományi Intézete, Budapest.

Radics K. (2004) A szélenergia hasznosításának lehetoségei Magyarországon: hazánk szélklímája, a rendelkezésre álló szélenergia becslése és modellezése. Doktori értekezés, ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest.

Rajkai K. (1990) A Dunántúli-dombság kistájainak talajtani viszonyai. In: Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest, 483–596.

Rákóczi F., Drahos Á., Ambrózy P. (2002) Magyarország gyógyhelyeinek éghajlata. Oskar, Szombathely.

Rakonczai J., Mucsi L., Csató Sz., Kovács F., Szatmári J. (2003) Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai. Vízügyi Közlemények Különszám 4, 317–336.

Rakonczay Z. szerk. (1990) Vörös Könyv: a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Réthly A. (1962) Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest.

Réthly A. (1970) Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Réthly A. (1998) Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801–1900. OMSZ, Budapest.

Rokob K. (2008) Kőbányászat a nyugati végeken. Élet és Tudomány 5, 144-147. link

Rónai A. (1956) A magyar medencék talajvize. MÁFI Évkönyv 46/1. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Rónai A. (1972) Az alföldi sekély vizek ingadozásai. In: Szádeczky-Kardoss E. – Pécsiné Donáth É. (szerk.) 2. Agyag és Energiaáramlási Ankét. Akadémiai Kiadó, Budapest, 95–105.

Rónai A. (1973) Proportion and character of Quaternary tectonic movements in the Hungarian Basin. Földrajzi Közlemények 97/21, 153–160.

Rónai A. (1974) Size of Quaternary movements in Hungary. Acta Geologica Hungarica 18, 39–44.

Rónai A. (1985) Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geologica Hungarica Series Geologica 21, MÁFI. Budapest

Ruszkiczay-Rüdiger Zs., Dunai T., Fodor L., Bada G., Leél-Őssy Sz., Horváth E. (2006) A negyedidőszaki függőleges kéregmozgások számszerűsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új, kozmogén 3He kitettségi kor mérések alapján. Földtani Közlöny 135/3, 373–402.

Ság L., Pécsi M. (1987) Kainozoikum – földtani képződmények. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-középhegység. A. Akadémiai Kiadó, Budapest, 75–121.

Salamin P. (1980) A víz szerepe a magyarországi sík-, domb- és hegyvidéki felszín alakításában. Földrajzi Közlemények 28/3, 308–330.

Scheuer Gy., Schweitzer F. (1988) A Gerecse és a Budai-hegység édesvízi mészkőösszletei. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Scheuer Gy. (1999) A gerecsei mészképző hévforrások összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 79/3, 152–156.

Schumm S. A. (1977) The Fluvial System. John Wiley & Sons, New York.

Schweitzer F., Szöőr Gy. (1992) Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján. Földrajzi Közlemények 106/3–4, 105–123.

Schweitzer F. (1993) Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedidőszak határán. MTA, doktori értekezés, Budapest.

Schweitzer F. (2001) A Kárpát-medence félsivatagi és sztyeppsíkság-formálódása és a messinai sókrízis. Földrajzi Értesítő 50/1–4, 9–31.

Schweitzer F. (2002) Pleisztocén. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 130–135.

Schweitzer F. (2004) A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtér-bővítés, gátépítés. Jászkunság 2004.1. 1–12.

Schweitzer F. (2005) Atomerőmű Magyarországon. História 27/6–7, 22–23.

Simonics L. (2005) A Velencei-tó vízgazdálkodása. Előadás, Agárd, 2005. augusztus 22.

Sipos Gy., Fiala K., Kiss T., Lázár M. (2007) Morfológiai változások és a vízvezető-képesség alakulása a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny 87/5, 37–46.

Somogyi S. (1961) Hazánk folyóhálózatának fejlődéstörténeti vázlata. Földrajzi Közlemények 9/1, 25–50.

Somogyi S. (1962) A holocén időszakra vonatkozó kutatások földrajzi értékelése. Földrajzi Értesítő 11/2, 185–202.

Somogyi S. (1967) Az ármentesítések és folyószabályozások (vázlatos) földrajzi hatásai hazánkban. Földrajzi Közlemények 15/2, 145–158.

Somogyi S. (1973) Adatok a fiatal kéregmozgások hazai földrajzi hatásaihoz. Geonómia és bányászat 6/1–4, 245–256.

Somogyi S. (1975) Felszínfejlődés és domborzat. In: Ádám L. – Marosi S. (szerk.) A Kisalföld és a Nyugat-magyarországi-peremvidék. Akadémiai Kiadó, Budapest, 413–423.

Somogyi S. (1983) A magyar folyóhálózat szakaszjelleg típusai. Földrajzi Közlemények 31/3–4, 220–229.

Somogyi S. (1987a) Relationship between environmental changes and human impact until the 9th century. In: Pécsi, M – Kordos, L. (eds) Holocene Environment in Hungary. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 41.) MTA FKI, Budapest, 25–37.

Somogyi S. (1987b) Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 40.) Budapest, MTA FKI.

Somogyi S. (1987c) Vizek. In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Dunántúli-középhegység. A. Akadémiai Kiadó, Budapest, 282–336.

Somogyi S. (1994) Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv, 61–75.

Somogyi S. (1998) Az Észak-magyarországi-középhegység helyzete és tájföldrajzi felosztása. Földrajzi Értesítő 47/3, 305–317.

Somogyi S. (2000a) A természeti változások és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatása az Alföldön a Honfoglalás előtt. In: Frisnyák S (szerk.) Az Alföld történeti földrajza. NYF, Nyíregyháza, 7–25.

Somogyi S. (2000b) Ősvízrajz. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 238–242.

Somogyi S. (2000c) Tavaink. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 250–252.

Soó R. (1964–1980) A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. I–VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Standovér T., Primack, R. B. (2001) A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Stefanovits P. (1977) Talajvédelem, környezetvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Stefanovits P. (1981) Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Stefanovits P. – Michéli E. szerk. (2005) A talajok jelentősége a 21. században. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.

Stegena L., Géczy B., Horváth F. (1975) A pannon-medence késő-kainozóos fejlődése. Földtani Közlöny 105/2, 101–123.

Strömpl G. (1930) Helyneveink vízrajzi szókincse. Hidrológiai Közlöny 9, 113–128.

Sukkopp H., Wittig, R. hrsg. (1993) Stadtökologíe. Fischer, Stuttgart–New York.

Sümeghy J. (1944) A Tiszántúl. (Magyar tájak földtani leírása 6.) Magyar Királyi Földtani Intézet, Budapest.

Sümeghy J. (1953) A Duna–Tisza közének földtani vázlata. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1950. évről, 233–264.

Sümegi P. (2001) A negyedidőszak földtani és őskörnyezeti alapjai. JATEPress, Szeged.

Sümegi P., Hertelendi E. (2001) Negyedidőszak végi éghajlati változások rekonstrukciós lehetőségei őslénytani és izotópgeokémiai módszerekkel Magyarországon. Acta Geogr. Debr. 35, 317–342.

Sümegi P. (2005) Loess and Upper Paleolithic Environment in Hungary. Aurea, Nagykovácsi.

Sümegi P., Törőcsik T. (2007) Hazánk növényzete az éghajlatváltozások tükrében. Természet Világa 138/7, 1–9.

Sütő L. (2001) A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi szénmedencében. I. MFK, Szeged, link

Szabó G. (2003) Duzzadó tervek. HVG 6/28, 54–57.

Szabó J. (1978) A Cserehát felszínfejlődésének fő vonásai. Földrajzi Közlemények 102/26, 246–268.

Szabó J. (1995) Csuszamlásos folyamatok szerepe a magyarországi tájak fejlődésében. Kossuth, Debrecen.

Szabó J. (1996) A csuszamlásos folyamatok szerepe a magyarországi tájak geomorfológiai fejlődésében. Kossuth, Debrecen.

Szabó J. (2001) A természeti veszélyek és katasztrófák földrajzi vonatkozásai. 1. MFK, Szeged. link

Szabó M., Angyal Zs., Szabó Cs., Konc Z., Marosvölgyi K. (2007) Erőművi salakhányók környezeti hatásai. Földrajzi Közlemények 131/4, 303–317.

Szádeczky K. E. (1938) Geologie der rumpfungarländischen Kleinen Tiefebene. Mitteilungen der berg- und hüttenmaschinen Abteilungen

Szakács S., Karátson D. (2000) A belső-kárpáti mészalkáli vulkánosság. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 65–69.

Szanyi J., Kovács B. (2003) Vízkutatás. III. Kézirat, Szeged.

Szatmári J. (2006) Geoinformatikai módszerek és folyamatmodellek alkalmazása a széleróziós vizsgálatokban. PhD-értekezés, Szeged.

Szeidovitz Gy., Bus, Z., Gribovszki, K. (2001) Research for seismogenic zones seismic hazard estimation for Budapest. Acta Geod. Geoph. 34, 417–438.

Székely A. (1964) A Mátra természeti földrajza. Földrajzi Közlemények 12.(88.)/3, 199–216.

Székely A. (1973) A Magyar-középhegyvidék negyedidőszaki formái és korrelatív üledékei. Földrajzi Közlemények 21/2, 185–203.

Székely A. (1977) Periglaciális domborzatalakulás a magyar középhegységekben. Földrajzi Közlemények 101/1–3, 46–59.

Székely A. (1983a) Verleichende vulkanische Mittelgebirgforschung in Ungarn. Ungarn-Deutschland Kolloquim, Hamburg. Trofenik, München, 207–246.

Székely A. (1983b) A pleisztocén periglaciális domborzatformálás Magyarországon. Földrajzi Értesítő 32/3-4, 389–398.

Székely A. (1989) Geomorpology of the Intra-Carpathian volcanic range. In. Geomorphological and Geoecological Essays. (Studies in Geography in Hungary 25.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 49–60.

Székely A. (1993) Die Geomorphologie der Innerkarpatischen Vulkanischen Gebirge in Nord-Ungarn. Annales Scien. Bud. Sectio Geographica 22-23, 5–21.

Székely A. (1997) Vulkánmorfológia. Eötvös, Budapest.

Székely K. (2003) Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda, Budapest.

Szemán A. (2009) Újabban előkerült középkori bányászszerszámok Rudabányáról. Bányászattörténeti közlemények 7, 3–30.

Szentes F. (1958) Budapest és környékének földtani térképe. 1:50 000. In: Pécsi M. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest (mellékletként illesztve).

Szépszó G., Horányi A., Kertész S., Lábó E. (2006) Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. In: Dobi I (szerk.) Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. OMSZ, Budapest.

Szesztay K. (2000) Az Alföld vízháztartása. In: Pálfai I (szerk.) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 7–16.

Szilárd J. (1967) Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Tanulmányok 7.) Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szilárd J. (1983) Dunántúli és Duna–Tisza közi löszfeltárások új szempontú litológiai értékelése és tipizálása. Földrajzi Értesítő 32/1, 109–166.

Szirtes B. szerk. (1994) A mecseki kőszénbányászat. I–II. Kútfúrás Kft., Pécs.

Szlávik L. (2002) Árvízvédelem. In: Somlyódi L (szerk.) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest, 205–244.

Szodfridt I. (1994) Az erdők és a talajvíz kapcsolata a Duna–Tisza közi homokhátságon. In: Pálfai I (szerk.) A Duna–Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 59–66.

Szöőr Gy., Balázs É., Sümegi P., Scheuer Gy., Schweitzer F., Hertelendi E (1992) A magyarországi quarter és neogén édesvízi mészkövek termoanalitikai és izotópgeokémiai elemzése fáciestani és rétegtani értékeléssel. In: Szöőr Gy. (szerk.) Fáciesanalitikai, paleobiogeokémiai és paleoökológiai kutatások. MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, Debrecen, 93–107.

Szunyogh G. (1982) A hévizes eredetű gömbfülkék kioldódásának elméleti vizsgálata. Karszt és Barlang II, pp. 83–88.

Tardy J. szerk. (1996) Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda, Budapest.

Thamó-Bozsó E., S. Murray A., Nádor A., Magyari Á., Babinszki E. (2007a) Investigation of river network evolution using luminescence dating and heavy mineral analysis of Late-Quaternary fluvial sands from the Great Hungarian Plain. Quaternary Geochronology 2/1–4, 168–173.

Thamó-Bozsó E., Magyari Á., Nagy Z., Unger Z., Kercsmár Zs. (2007b) OSL dates and heavy mineral analysis of upper quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó rivers. Geochronometria 28, 17–23.

Timár G., Gábris Gy. (1998) Estimation of water conductivity of the natural flood channels on the Tisza flood-plain (Great Hungarian Plain). Geomorphology 3–4, 250–261.

Timár G., Telbisz T., Székely B. (2006) Űrtechnológia a digitális domborzati modellezésben: az SRTM adatbázis. Geodézia és kartográfia 2006, 11–16.

T. K. Litt, Behre K. E., Meyer H. D., Stephan J., Wansa, S. (2007) Stratigraphische Begriffe für das Quartär des norddeutschen Vereisungsgebietes. Eiszeitalter und Gegenwart 56/1–2, 7–66.

Tóth G. (1984) A Központi-Bükk és geomorfológiai körzetei. Földrajzi Értesítő 33/4, 333–345.

Tóth J., Almási I. (2001) Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids 1, 1–27.

Tóth M. (1988) A természeti erőforrások potenciálja és igénybevétele gazdasági értékelésének elvimódszertani kérdései. MTA FKI, Budapest.

Török K. (2000) Hévízgazdálkodás az Alföldön. In: Rakonczai J (szerk.) A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Nagyalföld Alapítvány, Békéscsaba, 180–188.

Unger J. (2007) A város éghajlat-módosító hatása – a szegedi hősziget. In: Mezősi G (szerk.) Városökológia. JATEPress, Szeged, 43–65.

Vágás I. (1982) A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest.

Vágás I. (2001) Az ezredforduló árhullámai a Tiszán. Magyar Tudomány 8, 958-966.

Vajda Gy. (2001) Energetika és fenntartható fejlődés. Természet Világa 132/8, 340–342.

Varga Gy. (1975) A Mátra hegység földtana. MÁFI Évkönyv 57/1. Műszaki Könyvkiadó Budapest.

Varga Gy. (2004) A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei. Földrajzi Közlemények 128/1–4, 1–10.

Varga Z. (2006) A Kárpát-medence faunatörténete és állatföldrajza. In: Fekete G. – Varga Z. (szerk.) Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 44–76.

Vargha J. (2000) Bős-nagymarosi vízlépcső környezeti kockázatai. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 476–477.

Várallyay Gy. (2000) Magyarország talajviszonyai a folyószabályozások előtt. In: Somogyi S (szerk.) Folyószabályozások és ármentesítések. MTA FKI, Budapest, 109–125.

Várallyay Gy. (2001) A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány 46/7, 799–815.

Várallyay Gy. (2004) A talaj vízgazdálkodásának agroökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek 37, 50–70.

Veres L. (2002) Hutatelepülések. In: Baráz Cs. (szerk.) Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park, Eger, 493–498.

Veress M. (2004) A karszt. BDF, Szombathely.

Visy Zs. szerk. (2003) A magyar régészet az ezredfordulón. NKÖM, Budapest.

VIZITERV–ELEKTROPROJECT (1977) Közös érdekű Dráva-szakasz komplex hasznosításának gazdasági elemzése. Budapest–Zágráb.

Vörös A. (2000) Triász, jura, kréta. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 95–107.

Vörös I. (1987) Large mammalian faunal changes during the Late Upper Pleistocene and Early Holocene times in the Carpathian Basin. In: Pécsi M. (ed.) Pleistocene Environment in Hungary. (Elmélet–Módszer–Gyakorlat 42.) MTA FKI, Budapest, 81–103.

Walker M. (2005) Quaternary Dating Methods. Wiley, London.

Weidinger T. (2000) Hőmérséklet. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 228–229.

Weidinger T., Mészáros R. (2000) Csapadék, nedvesség, párolgás. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 230–231.

Wein Gy. (1978) A Kárpát-medence kialakulásának vázlata. Általános Földtani Szemle 11, 5–34.

Williams M., Dunkerley D., De Deckker P., Kernshaw P., Chappell J. (1998) Quaternary Environments. Arnold, London.

Willis K. J., Andel T. H. (2004) Trees or no trees? The environments of Central and Eastern Europe during the Last Glaciation. Quaternary Science Reviews 23, 2369–2387.

Zámbó L., Ford D. (1997) Limestone dissolution processes in Béke doline. Earth Surface Processes 22/6, 531–543.

Zámbó L. (1998) Az Aggteleki-karszt felszínalaktani jellemzése. Földrajzi Értesítő 47/3, 359–379.

Zámbó L., Weidinger T. (2006) A karsztkorróziós talajhatás néhány tényezőjének vizsgálata esőszimulációs kísérletek alapján. In. Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE, Szeged, 757–765.

Zelenka T. (1997) A nemesfémek kutatásának története a Kárpát-medencében. Földtani Kutatás 34, 4–8.

Zelenka T. (2000a) Ásványok, kőzetek, bányakincsek. In: Karátson D (szerk.) Pannon enciklopédia. Kertek, Budapest, 178–183.

Zelenka T. (2000b) A Tokaji-hegység vulkáni szerkezeteinek távérzékeléses (űr- és légifotó) vizsgálatai. Földtani Kutatás 37/4, 13–17.

Zöller L., Oches, E., McCoy, W. D. (1994) Towards a revised chronostratigraphy of loess in Austria with respect to key sections in the Czech Republic and in Hungary. Quaternary Geochronology (Quaternary Science Reviews) 13, 465–472.

Zólyomi B. (1989) Természetes növénytakaró. In: Pécsi M (szerk.) Magyar Nemzeti Atlasz. Cartographia, Budapest, 89–89.

Zólyomi B. (1992) A Balaton múltja a pollensztratigráfiai vizsgálatok tükrében. In: Biró P (szerk.) 100 éves a Balaton-kutatás. MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany, 25–32.

Zseni A. (2002) Vízminőségvédelem. SZE, Győr.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Földrajz

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero