Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A talajokat ért antropogén hatások

A talajokat érő társadalmi hatásokat (Mezősi 2008) évezredekre visszamenően ismerjük. A Kárpát-medencében az éghajlati hatások alatt kialakuló mai zonális talajok képződése nem a jégkorszakban vagy az azt követő felmelegedési szakaszban indult meg, hanem amikor az éghajlat a ma jellemző értékeket elérte. Természetesen a negyedidőszakban és utána is alakultak az akkori környezeti feltételeknek megfelelő talajok (4.1. kép), gondoljunk csak a löszök paleotalajokkal történő tagolódására. Így a mezőségi talajok kialakulására igazán alkalmas éghajlat a holocénban a mogyoró fázisban (mintegy 8-9 ezer éve) állt rendelkezésre. Nem véletlen tehát, hogy a kunhalmok (neolit tellek) felső része olykor csernozjommá alakult (Joó et al. 2003). Az 5-7 ezer évvel ezelőtti rézkor melegebb időjárásához igazodva a talajvíz alacsonyabbra húzódott, ami a réti talajok mészakkumulációs szintjének kialakulását okozta. A felszínt érintő beavatkozások, mint az erdőégetés (talajtani nyomai 3-4 ezer évre vezethetők vissza), a talajművelés, a csatornamélyítés vagy a tellépítés a talajképződésre erőteljesen hatottak. E hatásoknak megfelelően a talajok genetikusan is átalakulhatnak, hiszen például a szikesedés néhány száz év alatt vagy egy váztalaj néhány évtized alatt a fejlődésben olyan mértékben előrehaladhat, hogy az új talajtípus már azonosítható. Az antropogén hatás a talajképző folyamatokat is érinti (pl. a kunhalmok felszíne), és a fejlődés irányát is képes megváltoztatni (pl. a rossz trágyázás talajdegradációhoz vezethet).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave