Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A zonális növénytakaró földrajzi sajátosságai a Kárpát-medencében

Egy adott terület növényzetének faji összetétele, flórája alapvetően a környezeti feltétektől függ. Ez azt is jelenti, hogy a feltételek megváltozására a növényzet különböző sebességgel reagál: például egy rét vegetációja akár egy-két évtized alatt, egy erdő faállománya 1-2 évszázad során alkalmazkodik a változó környezeti adottságokhoz (pl. nedvesebb-szárazabb, hidegebb-melegebb körülmények). A folyamat azonban nem ilyen egyszerű, az aktuális növénytakaró ugyanis tükrözi a múlt adottságait is, ezért nincs például a Mátra tetején természetes lucfenyves, noha a jelenlegi környezeti adottságok ezt lehetővé tennék (Pócs 1981). Emiatt nehéz az egykori (potenciális) természetes növénytakaróról beszélni, mert attól függően, hogy milyen környezeti körülményekig nyúlunk vissza más-más együttessel találkozhatunk. A Kárpát-medence harmadidőszaki vegetációját a pleisztocénban drasztikusan megváltozó klimatikus viszonyok (a glaciálisokban 10 °C-os évi középhőmérséklet-csökkenés és harmadára apadó csapadék) jelentős részben kiszorították (Járainé Komlódi 2009). Ezért a harmadidőszaki növényzetnek csak nagyon kis része tudta átvészelni a környezetváltozás viszontagságait néhány kedvező mikroklímájú helyen (1.8. fejezet). Az 1930-as évekből származó Borbásféle Ős-Mátra-elmélet szerint egyes lágyszárúak a védett helyekről (refúgium) és a hegységek déli lejtőiről visszahúzódtak az alföldekre („hegyről füvesedés” elmélete).

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave