Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A tájak felépítése, hazai rendszere

Természettudományos szempontból az ökotópok a táj építőkövei, a tájalkotó tényezők (leginkább a talaj, a litológia, a klíma, a vegetáció, a domborzat, a felszíni és felszín alatti vizek) integrált alapegységei. Az ökotópok minden tájalkotó tényező szempontjából egyenként homogének, így pl. egy homokbucka szél felőli oldala azonos domborzati, (mikro)klimatológiai, vízrajzi stb. feltételekkel rendelkezik (Mezősi 2003). A tájak ezekből a homogén egységekből épülnek fel, és jól meghatározott hierarchikus rendbe szervezhetők. Az ökotópokból (kistájrészek és) kistájak épülnek fel, ahol a tényezők azonossága helyett már csak hasonlóságuk valósul meg. Ahogy a hierarchiaszinteken egyre feljebb lépünk, az egységekben a hasonlóság is egyre lazábbá kezd válni. A hierarchiától függetlenül a tájakat integrált kategóriákként kezeljük, ezért egy-egy tájalkotó tényezővel kapcsolatban (pl. talaj, vegetáció) ezt a fogalmat nem használjuk. (Az urbánus táj vagy szőlőtermő táj emiatt csak funkcionális szempontból értelmezhető, azaz hogy a felszínt szőlőtermelésre vagy épp lakóterületként használják.)

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave