Mezősi Gábor

Magyarország természetföldrajza


A Kisalföld jelentősebb természeti értékei és néhány környezeti konfliktusa

A Kisalföld tradicionális, hasznosítható ásványi nyersanyagokban szegény. Sajátos ásványkincs az inkább természetvédelmi célokat képviselő tőzeg vagy a Dunához kapcsolódó, jelentős mennyiségű kitermelhető kavicsanyag (pl. Hegyeshalom), illetve a Répcelakon kitermelt CO2 gáz. Jelentős természeti értéket képvisel a Fertő tó, a Hanság és Szigetköz ökológiai rendszere, ezek a területek a természetvédelmi célú Natura 2000 hálózat tagjai is. A Kisalföld legfontosabb természeti (és gazdasági) értékét mégis hatalmas vízkészlete adja, amely nem csak a Dunában és mellékvizeiben, hanem az árterek és a felszín alatti hordalékkúprészek pleisztocén–holocén kavicstakarójában helyezkedik el. Felszíni kivétel a Dunából jelenleg nincs, és a parti szűrésű vízkészletek kiaknázása is csak részleges. A folyó vízenergia-készletét, valamint közlekedési adottságait csak korlátozottan használják fel. Ezzel szemben a hordalékkúp kavicsából, illetve magából a mederből csak 1969 és 1985 között három-négyszer annyi kavicsanyagot termeltek ki, mint amennyit a folyó az osztrák szakaszról átszállított.

Magyarország természetföldrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 058 976 5

Magyarország természeti földrajzáról sok nézőpontból számos igényes összefoglalás készült már, ezek azonban sok esetben nem elégítik ki maradéktalanul a természetföldrajzi megközelítést.

Mezősi Gábor könyvének újdonsága abban áll, hogy a természeti tényezők kapcsolódási rendszerének regionális értelemben való megfogalmazására vállalkozik. Azaz a kötetben főként nem a tájakról esik szó, amelyek maguk is integrált egységek, hanem annak - regionális szintű - elemzéséről, hogy az egyes tényezők milyen hatáskapcsolatban állnak egymással.

A könyv ennek megfelelően két nagyobb gondolatkör köré rendezi a mondanivalót. Az első rész Magyarországra vonatkozóan az általános természetföldrajzi kérdéseket tárgyalja, alapvetően elméleti jelleggel. A tárgyalás az egyes tényezőkhöz kapcsolódik, és kiterjed a kialakulás, az alapállapot, a hatófolyamatok, a természetes változási tendenciák elemzésére.

A második, regionális tartalmú rész alkalmazott, gyakorlati jellegű. A bemutatás középpontjában a táji konfliktusok, a környezeti értékek és veszélyek, a sajátos táji adottságok szerepelnek, valamint a hatáskapcsolatok vizsgálata, beleértve a hatások következményrendszerének vázlatát is.

E műfajában újszerű feldolgozás túlmutat a klasszikus ismereteken, egyes szegmenseiben integrált igényű kérdések megválaszolására is vállalkozik, és szándékai szerint tudományos szempontból valóban a földrajz legbelsőbb szakterületéhez illeszkedik. A kötetet egyrészt azoknak ajánljuk, akik hallgatóként doktoranduszként, oktatóként, kutatóként szakmai szempontból érdeklődnek a téma iránt, másrészt mindazoknak a szakembereknek, akiknek munkájuk során a természeti erőforrásokkal és adottságokkal kell sáfárkodniuk, vagy felelősek a környezet „egységes” állapotának fenntartásáért.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mezosi-magyarorszag-termeszetfoldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave