Világtörténet
8. A „rövid” 20. század
1914. június 28. | A szarajevói merénylet. |
július 28. | Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának. |
augusztus 1–23. | Hadüzenetek. |
augusztus 28–30. | Tannenbergi csata. |
szeptember 5–10. | Marne-i csata. |
1915. május 2–4. | A gorlicei áttörés. |
május 23. | Olaszország hadat üzen a Monarchiának. |
június 23. | Az első isonzói csata kezdete. |
november | Szerbia elfoglalása. |
1916. február 21. | A verduni csata kezdete. |
június 24. | A gépek csatájának kezdete a Somme folyónál. |
augusztus 27. | Románia hadat üzen a Monarchiának. |
december 6. | Bukarestet elfoglalják a központi hatalmak. |
1917. január 31. | Németország bejelenti a korlátlan tengeralattjáró-háború indítását. |
március 12. (február 27.) | Az orosz forradalom győzelme. |
március 15. | Péterváron megalakul az ideiglenes kormány. |
április 6. | Az Egyesült Államok hadba lép az antant oldalán. |
augusztus 19. | Tarnopolnál áttörik az orosz frontot. |
október 24. | Caporettónál áttörik az olasz frontot. |
november 7. (október 25.) | A bolsevikok hatalomátvétele. |
1918. január 8. | Wilson meghirdeti 14 pontját. |
március 3. | A breszt-litovszki béke. |
március 21. | A német támadás kezdete a nyugati fronton. |
május 8. | Románia különbékét köt a központi hatalmakkal. |
június 15. | A Monarchia támadása az olasz fronton. |
augusztus 8. | A német hadsereg fekete napja. |
szeptember 29. | Bulgária fegyverletétele. |
október 6. | A német kormány fegyverszünetet kér. |
október 27. | A Monarchia fegyverszünetet kér. |
október 30. | Törökország fegyverletétele. |
november 3. | A padovai fegyverszünet. |
november 9. | Forradalom Németországban. |
november 11. | Fegyverszünet Németországgal. |
1919. január 18. | A párizsi békekonferencia ünnepélyes megnyitása. |
március 2–7. | A Kommunista Internacionálé megalakulása. |
április 28. | A Népszövetség alapokmányának elfogadása. |
június 28. | A német (versailles-i) békeszerződés aláírása. |
szeptember 10. | Az osztrák (saint-germaini) békeszerződés aláírása. |
november 27. | A bolgár (neuillyi) békeszerződés aláírása. |
1920. április 26. | A lengyel–szovjet háború kitörése. |
június 4. | A trianoni békeszerződés aláírása. |
augusztus 10. | A török (sèvres-i) békeszerződés aláírása. |
1920–1921. | A kisantant megalakulása. |
1921. március 18. | A lengyel–szovjet (rigai) békeszerződés aláírása. |
augusztus 25. | A Egyesült Államok és Németország békeszerződése. |
1922. április 10. | A genovai konferencia megnyitása. |
április 16. | A német–szovjet (rapallói) szerződés aláírása. |
október 30. | A Marcia su Roma. |
december 6. | Az Ír Szabad Állam létrejötte. |
december 30. | A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása. |
1923. január 11. | Francia és belga csapatok megszállják a Ruhr-vidéket. |
november 8–9. | A müncheni sörpuccs. |
1924. augusztus 16. | A Dawes-terv elfogadása. |
1925. július 1. | A kantoni kormány a Kínai Köztársaság nemzeti kormányává nyilvánította magát. |
október 5–16. | A locarnói konferencia. |
1926. május 12. | Piłsudski hatalomátvétele Lengyelországban. |
szeptember 8. | Németország belép a Népszövetségbe. |
1927. április 18. | A kommunistákkal szakító Csang Kaj-sek megalakítja nankingi kormányát. |
1928. augusztus 27. | A Briand–Kellogg-szerződés aláírása. |
1929. február 11. | A lateráni szerződés aláírása. |
augusztus 6–13. | A hágai konferencia, a Young-terv elfogadása. |
szeptember 5. | Briand Páneurópa-tervezete. |
október 29. | A New York-i értéktőzsde összeomlása, a világgazdasági válság kezdete. |
december 29. | A polgári elégedetlenség kezdete Indiában. |
1930. június 8. | A franciák és szövetségeseik kiürítik a Rajna-vidéket. |
1931. május 15. | XI. Pius „Quadragesimo anno” kezdetű enciklikája. |
szeptember 7. | Gandhi Londonban tárgyal. |
szeptember 18. | Japán támadás Mandzsúria megszerzéséért. |
december 11. | A Brit Nemzetközösség proklamálása. |
1932. március 1. | A japánok által megszállt Mandzsúria kinyilvánítja „önállóságát”. |
június 16.–július 9. | Jóvátételi konferencia Lausanne-ban. |
1933. január 30. | Hitler Németország kancellárja. |
március 4. | Roosevelt elnök hivatalba lépése. |
március 27. | Japán kilép a Népszövetségből. |
október 14. | Németország kilép a Népszövetségből. |
1934. július 25. | Dollfuss osztrák kancellár meggyilkolása. |
szeptember 18. | A Szovjetuniót felveszik a Népszövetségbe. |
október 9. | A marseille-i merénylet. |
1935. január 13. | A Saar-vidéki népszavazás. |
március 16. | Hitler bevezeti az általános hadkötelezettséget. |
július 25.–augusztus 20. | A Komintern VII. kongresszusa, a népfrontpolitika meghirdetése. |
október 2. | Olaszország megtámadja Abesszíniát. |
1936. március 7. | A német katonaság megszállja a rajnai fegyvermentes övezetet. |
július 18. | A spanyol polgárháború kezdete. |
október 25. | A Berlin–Róma tengely létrejötte. |
november 25. | A japán–német antikomintern-paktum aláírása. |
1937. március 14. és 19. | XI. Pius két enciklikája, amelyek szerint a nácizmus és a kommunizmus összeegyeztethetetlen a kereszténységgel. |
július 7. | Japán támadást indít a Kínai Köztársaság ellen. |
december 29. | Az Ír Köztársaság kikiáltása. |
1938. március 12–13. | Ausztria német megszállása, az anschluss. |
szeptember 29–30. | A müncheni értekezlet. |
november 2. | Az első bécsi döntés. |
1939. március 14. | Az önálló Szlovákia megalakulása. |
március 15. | A németek bevonulnak Prágába. |
március 28. | A spanyol polgárháború vége, Franco bevonul Madridba. |
augusztus 23. | A német–szovjet megnemtámadási szerződés aláírása Moszkvában. |
szeptember 1. | Németország megtámadja Lengyelországot, a második világháború kezdete. |
szeptember 3. | Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzen Németországnak. |
szeptember 17. | A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot. |
szeptember 28. | Német–szovjet barátsági szerződés és határegyezmény. |
november 30. | A Szovjetunió megtámadja Finnországot. |
december 14. | A Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből. |
1940. március 12. | Finnország békekötésre kényszerül. |
április 9. | Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. |
május 10. | Németország megtámadja Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és a brit–francia haderőt. |
június 14. | A németek bevonulnak Párizsba. |
június 14–17. | A szovjetek elfoglalják Észtországot, Lettországot és Litvániát. |
június 22. | A francia–német fegyverszünet aláírása. |
június 28. | A szovjetek bevonulnak a Romániához tartozó Besszarábiába és Észak-Bukovinába. |
augusztus 13. | Az Anglia elleni légi háború kezdete. |
augusztus 30. | A második bécsi döntés. |
szeptember 12. | Olasz támadás Egyiptom ellen. |
szeptember 27. | Németország, Olaszország és Japán aláírja a háromhatalmi szerződést. |
október 28. | Olaszország megtámadja Görögországot. |
1941. március 27. | Jugoszláviában megdöntik a németbarát kormányt. |
április 6. | Németország megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. |
április 13. | Japán és a Szovjetunió semlegességi szerződést köt. |
június 22. | Németország megtámadja a Szovjetuniót. |
július 12. | Nagy-Britannia és a Szovjetunió együttműködési szerződést köt. |
december 7. | Japán támadás Pearl Harbor ellen. |
1942. január 1. | Washingtoni nyilatkozatában a tengelyhatalmak ellen szövetségre lépő 26 állam Egyesült Nemzeteknek nevezi magát. |
június 3–7. | A japán flotta veresége a Midway-szigeteknél. |
augusztus 19. | A sztálingrádi csata kezdete. |
november 4. | A brit csapatok El-Alameinnél áttörik a német állásokat. |
november 7. | Amerikai és brit csapatok észak-afrikai partraszállása. |
1943. február 2. | A Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg fegyverletétele. |
április 13. | A németek feltárják a katińi tömegsírokat. |
április 19.– május 26. | A varsói gettó felkelése. |
május 12. | A német–olasz csapatok fegyverletétele Észak-Afrikában. |
július 5–15. | A kurszki csata. |
július 10. | Amerikai–brit partraszállás Szicíliában. |
július 25. | Mussolini bukása. |
november 28.–december 1. | A teheráni értekezlet. |
1944. február 20. | A Németország elleni nagyméretű légitámadások kezdete. |
június 4. | A szövetségesek bevonulnak Rómába. |
június 6. | A szövetségesek partra szállnak Normandiában. |
augusztus 1.–október 2. | A varsói felkelés. |
augusztus 23. | Románia átállása. |
augusztus 25. | A szövetségesek bevonulnak Párizsba. |
szeptember 9. | Bulgária átállása. |
október 15. | Magyarország sikertelen átállási kísérlete. |
december 26.–1945. február 13. | Budapest ostroma. |
február 4–11. | A jaltai értekezlet. |
április 12. | Roosevelt halála. |
április 25. | Az amerikai és szovjet katonák találkozása az Elbánál. |
április 28. | Mussolini kivégzése. |
április 30. | Hitler öngyilkossága. |
május 2. | A szovjet csapatok elfoglalják Berlint. |
május 9. | Németország kapitulációja, az európai háború vége. |
június 26. | Az ENSZ alapokmányának aláírása. |
július 17.–augusztus 2. | Potsdami értekezlet. |
augusztus 6. | A Hirosima elleni atomtámadás. |
augusztus 9. | A Nagaszaki elleni atomtámadás. |
szeptember 2. | Japán kapitulációja, a II. világháború vége. |
1946. január 10. | Az ENSZ első közgyűlése Londonban. |
március 5. | Churchill fultoni beszéde. |
július 29.–október 15. | A II. világháborút lezáró párizsi béketárgyalások. |
1947. február 10. | A párizsi békeszerződések aláírása. |
március 12. | A Truman-elv meghirdetése. |
június 5. | A Marshall-terv bejelentése. |
augusztus 15. | Nagy-Britannia kinyilvánítja India függetlenségét. |
szeptember 22–27. | A Kominform megalakulása. |
október 23. | Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) létrejötte. |
1948. április 30. | Bogotában megalakul az Amerikai Államok Szervezete. |
május 14. | Az önálló Izrael Állam kikiáltása. |
május 15. | Az első arab–izraeli háború kirobbanása. |
június 24. | A berlini blokád kezdete. |
1949. január 25. | Moszkvában megalakítják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST). |
április 4. | A NATO megalakulása. |
május 5. | Az Európa Tanács megalakulása. |
május 23. | Az NSZK megalakulása. |
október 1. | A Kínai Népköztársaság kikiáltása. |
október 7. | Az NDK megalakulása. |
1950. június 25. | Észak-Korea megtámadja Dél-Koreát. |
október 19. | Kína elfoglalja Tibetet. |
1951. április 18. | Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása. |
május 23. | Az ún. pekingi szerződés Tibet bekebelezéséről. |
1952. szeptember 10. | Az NSZK és Izrael jóvátételi egyezménye. |
november 1. | Az első amerikai hidrogénbomba felrobbantása. |
1953. március 5. | Sztálin halála. |
június 17. | A kelet-berlini felkelés. |
június 18. | Egyiptomban kikiáltják a köztársaságot. |
július 27. | A koreai fegyverszünet aláírása Panmindzsonban. |
1954. április 26.–július 21. | Négyhatalmi konferencia Genfben a távol-keleti kérdésekről. |
június 28. | Nehru és Csu En-laj kidolgozza az öt alapelvet (pancsa sila). |
szeptember 8. | A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezetének (SEATO) megalakulása. |
október 23. | Az NSZK felvétele a NATO-ba. |
1955. február 25. | A Bagdadi Paktum (1959-től CENTO) létrejötte. |
április 18–24. | Az afroázsiai országok bandungi értekezlete. |
május 14. | A Varsói Szerződés aláírása. |
május 15. | Az osztrák államszerződés aláírása. |
július 18–23. | A genfi csúcstalálkozó. |
1956. február 14–25. | Az SZKP XX. kongresszusa. |
június 28. | Felkelés a lengyelországi Poznanban. |
július 26. | A Szuezi-csatorna államosítása. |
október 23. | A magyar forradalom kitörése. |
október 29. | Izrael megtámadja Egyiptomot, a második arab–izraeli háború. |
október 31. | A francia és brit légierő támadást indít Egyiptom ellen. |
november 4. | A szovjet haderő elfojtja a magyar forradalmat. |
1957. március 25. | A Római szerződések aláírása, az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) létrehozása. |
október 4. | Az első mesterséges hold, a szovjet szputnyik fellövése. |
1958. február 1. | Az első amerikai mesterséges hold fellövése. |
június 1. | Franciaországban De Gaulle alakít kormányt. |
június 16. | Nagy Imre és társai kivégzése. |
július 14. | Az iraki felkelés megdönti a királyságot. |
december 8–13. | Az afrikai népek első konferenciája Accrában. |
1959. január 1–2. | Kubában Castro gerillái megdöntik a kormányt. |
április 17. | Felkelés Tibetben, melyet a kínaiak vérbe fojtanak. |
augusztus 7. | Súlyos összecsapás a kínai–indiai határon. |
1960. január 4. | Stockholmban megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA). |
május 1. | A szovjet légelhárítás lelő egy amerikai kémrepülőgépet. |
május 16. | Meghiúsul a párizsi csúcskonferencia. |
1961. április 12. | Gagarin űrutazása a Föld körül. |
június 3–4. | Hruscsov és Kennedy bécsi találkozója. |
augusztus 13. | A berlini fal építése. |
szeptember 1–6. | Az el nem kötelezett országok szervezetének alakuló ülése Belgrádban. |
1962. február 20. március 14. | Az első amerikai űrrepülő háromszor kerüli meg a Földet. Genfben megnyílik 18 ország külügyminiszterének leszerelési konferenciája. |
október 20.–november 21. | Határháború India és Kína között. |
október 22.–november 20. | A kubai rakétaválság. |
1963. április 11. | XXIII. János pápa „Pacem in terris” kezdetű enciklikája. |
május 22–25. | Az Afrikai Egységszervezet megalakulása. |
augusztus 5. | Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió aláírja a részleges atomcsendegyezményt. |
november 22. | J. F. Kennedy meggyilkolása. |
1964. május 28. | A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megalakulása. |
augusztus 2. | Incidens a Tonkini-öbölben. |
október 14. | Hruscsov bukása. |
1965. február 7. | Megkezdődik Észak-Vietnam rendszeres amerikai bombázása. |
augusztus 5.–szeptember 23. | Háború India és Pakisztán határán. |
december 8. | Befejezi hároméves munkáját a II. vatikáni zsinat. |
1966. március 29. | Franciaország kilép a NATO katonai szervezetéből. |
június 4. | Kínában meghirdetik a nagy proletár kulturális forradalmat. |
október 3. | A Szovjetunió szerződésben vállalja, hogy gazdasági és katonai segítséget nyújt Észak-Vietnamnak. |
1967. április 21. | Görögországban megdöntik a parlamentáris rendszert. |
június 5–10. | A harmadik (hatnapos) arab–izraeli háború. |
1968. január 3–5. | Dubceket választják a Csehszlovák Kommunista Párt új vezetőjévé. |
április 4. | Martin Luther King meggyilkolása. |
augusztus 20–21. | A szovjetek és csatlósaik katonai bevonulása Csehszlovákiába. |
1969. március 2–5. | Összecsapások a kínai–szovjet határon, az Usszuri folyónál. |
július 21. | Armstrong, az Appolo–11 űrhajósa kilép a Holdra. |
augusztus 13. | Újabb kínai–szovjet határincidensek Kazahsztánban. |
november 24. | Az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja az atomsorompó-egyezményt. |
november 29. | Bécsben megkezdődik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. |
1970. március 26. | Négyhatalmi konferencia a berlini kérdésről. |
augusztus 12. | A nyugatnémet–szovjet szerződés aláírása. |
december 14. | A gdanski zavargások kirobbanása. |
1971. február 11. | Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a tengerfenék atommentesítéséről szóló egyezményt. |
szeptember 3. | Négyhatalmi szerződés a nyugat-berlini kérdés rendezéséről. |
október 25. | Az ENSZ felveszi a Kínai Népköztársaságot, s egyidejűleg kizárja Tajvant. |
1972. február 21–28. | Nixon pekingi látogatása. |
április 10. | Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió aláírja a bakterológiai fegyverek eltiltásáról szóló egyezményt. |
május 22–29. | Nixon moszkvai látogatása, a SALT–I. szerződés aláírása. |
november 22. | Helsinkiben megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet előkészítő tanácskozása. |
1973. január 1. | Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozik az Európai Közösséghez. |
január 27. | A vietnami fegyverszünetről és a békés rendezésről szóló egyezmény aláírása Párizsban. |
június 22. | Amerikai–szovjet egyezmény a nukleáris háború elkerüléséről. |
szeptember 11. | Chilében katonai lázadással megdöntik Allende elnök kormányzatát. |
szeptember 18. | Az NDK-t és az NSZK-t felveszik az ENSZ-be. |
október 6–25. | A negyedik arab–izraeli háború. |
1974. április 25. | Portugáliában vértelenül megdöntik a jobboldali tekintélyuralmi rendszert. |
július 3. | Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodik a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról. |
július 23. | Görögországban megdöntik a katonai diktatúrát. |
1975. január 2. | Észak-Vietnam támadást indít Dél-Vietnam ellen. |
április 13. | Kirobban a libanoni polgárháború. |
április 17. | Kambodzsa a vörös khmerek kezére kerül. |
április 30. | Észak-Vietnam bekebelezi Dél-Vietnamot. |
július 30.–augusztus 1. | Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záró ülése Helsinkiben. |
november 20. | Franco halála, a spanyol demokratikus átalakulás kezdete. |
1976. május 28. | Amerikai–szovjet szerződés a békés célú, föld alatti nukleáris robbantásokról. |
június 24. | A vietnami nemzetgyűlés kinyilvánítja Észak- és Dél-Vietnam egyesülését. |
1977. január 7. | Németországban megjelenik a 257 csehszlovák ellenzéki személyiség által aláírt Charta 77. |
május 18. | Genfben 33 ország aláírja a környezeti hadviselés tilalmáról szóló egyezményt. |
június 30. | Feloszlik a SEATO. |
november 19. | Szadat egyiptomi elnök Jeruzsálembe látogat. |
1978. augusztus 12. | Pekingben japán–kínai béke- és barátsági szerződést írnak alá. |
szeptember 17. | Camp David-i megállapodás az egyiptomi–izraeli békeszerződésről. |
december 25. | Vietnam támadást indít Kambodzsa ellen. |
1979. január 11. | A kambodzsai vörös khmer rendszer bukása. |
február 3. | Iránban megalakul az Iszlám Forradalmi Tanács. |
február 17–március 8. | Kínai–vietnami háború. |
június 7–10. | Európai parlamenti választások. |
június 18. | Brezsnyev és Carter Bécsben aláírják a SALT–II. megállapodást. |
december 27. | A Szovjetunió afganisztáni beavatkozása. |
1980. augusztus 14. | Sztrájkhullám kezdődik Lengyelországban. |
szeptember 18. | Gdanskban megalakul a Szolidaritás. |
szeptember 20. | Irak megtámadja Iránt (az első Öböl-háború). |
1981. január. 1. | Görögország az Európai Közösség tagja lesz. |
december 13. | Jaruzelski szükségállapot vezet be Lengyelországban. |
1982. április 2. | A falklandi háború kezdete. |
június 6. | Izrael megkezdi Dél-Libanon megszállását. |
augusztus 21. | Megkezdik a palesztin fegyveresek kivonását Bejrútból. |
december 31. | Lengyelországban felfüggesztik a szükségállapotot. |
1983. január 25. | II. János Pál kihirdeti a római katolikus egyház új kánonjogi kódexét. |
május 17. | Megállapodás a Libanonban tartózkodó izraeli csapatok kivonásáról. |
szeptember 1. október 25. | Szovjet vadászgépek lelőnek egy dél-koreai utasszállítót. Az Egyesült Államok katonai akcióval eltávolítja Grenadából a kubai katonákat. |
1984. január 1. | Az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai megszüntetik az egymás közti vámokat. |
január 17. | Stockholmban 33 európai ország, valamint az USA és Kanada részvételével megkezdődik az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet. |
október 19. | Lengyel biztonsági tisztek elrabolják és meggyilkolják Jerzy Popiehuszko varsói papot. |
1985. április 26. | A tagállamok vezetői aláírják a Varsó Szerződés tízéves meghosszabbításáról szóló egyezményt. |
november 19–20. | Reagen és Gorbacsov genfi csúcstalálkozója. |
1986. január 1. | Spanyolország és Portugália az Európai Közösség tagja lesz. |
február 16–17. | Az EK-országok elfogadják az Egységes európai okmányt, a római szerződések módosítását. |
április 26. | A csernobili atomerőmű katasztrófája. |
október 11. | Gorbacsov és Reagan eredménytelen csúcstalálkozója Reykjavíkban. |
1987. január | A pekingi egyetem diákjai több demokráciát követelnek a Tienanmen téren. |
július 23. | A krími tatárok több napon át tüntetnek Moszkvában, hazatelepítésüket követelve. |
november 15. | A rendőrség brutálisan szétveri a brassói tömegtüntetést. |
december 8. | Gorbacsov és Reagan washingtoni megállapodása a középés rövid hatósugarú nukleáris rakéták leszereléséről. |
1988. május 1. | Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. |
május 19.–június 2. | Gorbacsov és Reagan moszkvai csúcstalálkozója. |
augusztus 16. | Sztrájkhullám Lengyelországban. |
augusztus 23. | A balti köztársaságokban százezer ember tüntet a függetlenségért. |
október 28. | Prágában tüntetések kezdődnek Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulóján. |
november 13. | A palesztin állam kikiáltása. |
1989. január 15. | Tömegtüntetés Prágában Jan Palach tűzhalálának 20. évfordulóján. |
június 3–4. | A kínai hadsereg véres kegyetlenséggel felszámolja a Tienanmen téri tüntetést. |
június 4. | A lengyel választásokon elsöprő győzelmet arat a Szolidaritás. |
augusztus 23. | Tömegtüntetések a balti köztársaságokban a német–szovjet paktum 50. évfordulóján. |
szeptember 12. | Lengyelországban a Szolidaritás vezetésével alakul kormány. |
szeptember 18. | A magyar tárgyalásos forradalom során kidolgozott új alkotmánytervezet aláírása. |
október 7. | Tömegtüntetések Berlinben az NDK megalakulásának 40. évfordulóján, lemond a kormány. |
október 23. | A köztársaság kikiáltása Magyarországon. |
november 9. | Megkezdődik a berlini fal lebontása. |
november 10. | Leváltják Zsivkov bolgár pártvezetőt. |
november 22. december 2–3. | Lemond a Csehszlovák Kommunista Párt vezetése. Bush és Gorbacsov tanácskozása Málta közelében egy amerikai hadihajón. |
december 10. | Csehszlovák koalíciós kormány alakul, kommunista kisebbséggel. |
december 17. | Felkelés robban ki Temesváron. |
december 22. | Az elnöki palota ostroma Bukarestben. |
december 25. | Kivégzik Ceauşescut és feleségét. |
december 26. | Új kormány alakul Romániában. |
1990. január | Véres zavargások a Szovjetunió kaukázusi köztársaságaiban. |
március 11. | Litvánia kinyilvánítja függetlenségét. |
március 30. | Az észt parlament kinyilvánítja az ország önálló államiságát. |
március 25. és április 8. | Szabad választások Magyarországon. |
május 4. | A lett elnök kinyilvánítja az ország függetlenségét. |
május 31.–június 3. | Bush és Gorbacsov tárgyalása Washingtonban. |
június 9. | Bush és Gorbacsov moszkvai tárgyalása. |
augusztus 2. | Irak megtámadja és elfoglalja Kuvaitot. |
augusztus 23. | Örményország kinyilvánítja függetlenségét. |
október 3. | A két Németország újraegyesülése. |
október 25. | A Kazah Köztársaság kinyilvánítja függetlenségét. |
1991. január 17. | Megkezdődik az Irak elleni második Öböl-háború. |
június 26. | Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét. |
június 28. | Megszűnik a KGST. |
július 1. | Megszűnik a Varsói Szerződés. |
július 31. | Bush és Gorbacsov Moszkvában aláírják a stratégiai atomfegyverek számának csökkentéséről a START-szerződést. |
augusztus 19–22. | Puccskísérlet Gorbacsov megbuktatására. |
október 15. december 1. | Kikiáltják Bosznia-Hercegovina függetlenségét. Ukrajna kilép a Szovjetunióból. |
december 21. | A Szovjetunió megszűnése. |
1992. március 9. | Kína csatlakozik az atomsorompó-szerződéshez. |
április 27. | Megalakul a Szerbiából és Montenegróból álló „kis” Jugoszlávia. |
május 30. | Az ENSZ Biztonsági Tanácsa embargót rendel el Jugoszlávia ellen. |
november 15. | Az Európa Tanács elfogadja a kisebbségi nyelvek európai chartáját. |
1993. január 1. | Csehország és Szlovákia különválása. |
január 3. | Bush és Jelcin aláírja a START–II. egyezményt. |
november 1. | A Maastrichtban aláírt szerződés értelmében az Európai Közösség Európai Unióvá válik. |
1994. április 6. | Polgárháború robban ki Ruandában. |
június 22. | Oroszország csatlakozik a NATO Partnerség a békéért programjához. |
1995. január 1. | Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával 15 tagúra bővül az Európai Unió. Életbe lép a Brazília, Paraguay, Argentína és Uruguay közti szabadkereskedelmi egyezmény. A GATT átalakul Kereskedelmi Világszervezetté (WTO). |
február 1. | Strasbourgban 22 ország aláírja a kisebbségvédelmi keretegyezményt. |
augusztus 30. | A NATO légi háborút indít a boszniai szerbek ellen. |
november 21. | A daytoni légi támaszponton aláírják a boszniai háború lezárását célzó békeszerződést. |
1996. november 23. | Csecsenföldről megkezdik az orosz alakulatok kivonását. |
1997. június 17. | Az Európai Tanács jóváhagyja az eurót megalapozó stabilitási egyezményt. |
július 1. | 156 évi brit fennhatóság után Honkong újra Kína része lesz. |
1998. április 10. | A belfasti megállapodás véget vet a 27 éve folyó észak-írországi polgárháborúnak. |
1999. január 1. | Az Európai Unió 11 tagállamában számlapénzként bevezetik az eurót. |
március 12. | Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO tagja lesz. |
március 21. 2000. október 5–7. | A NATO légi háborúja Jugoszlávia ellen. |
december 11. | Belgrádban ellenzéki tüntetők elfoglalják a parlamentet és a televíziót, s ezzel békésen megvalósul a hatalomváltás. Az Európai Unió elfogadja Az alapvető jogok európai chartáját. |
2001. szeptember 11. | Terroristák utasokkal teli repülőgépekkel merényletet követnek el a New York-i Világkereskedelmi Központ és a washingtoni Pentagon épülete ellen. |
2002. január 1. | Az Európai Unióban (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország kivételével) az euró hivatalos fizetőeszköz. |
2003. március | Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb háborút indít Irak ellen. |
2004. március 29. | Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Szlovénia a NATO tagja lesz. |
május 1. | Tíz új állam – köztük Magyarország – csatlakozásával az Európai Unió 25 tagúra bővül. |
Tartalomjegyzék
- VILÁGTÖRTÉNET
- Impresszum
- Bevezetés [Salamon Konrád]
- 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
- 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
- 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
- 1.3. Az eszközkészítő ember
- 1.4. A mai ember megjelenése
- 1.5. Élelemtermelő ember
- 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
- 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
- 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
- 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
- 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
- 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
- 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.7. A hettita állam története
- 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
- 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
- 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.1.10.2. Izrael és Júda
- 2.1.10.3. Fönícia
- 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
- 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
- 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
- 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
- 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
- 2.1.10.1. Változás és állandóság
- 2.2. Az ókori Egyiptom története
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
- 2.2.3. A predinasztikus kor
- 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
- 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
- 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
- 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
- 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
- 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
- 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
- 2.2.11. Az Aton-reform
- 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
- 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
- 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
- 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
- 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
- 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
- 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
- 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
- 2.2.1. Őstörténet
- 2.3. Az ókori India története
- 2.4. Az ókori Kína története
- 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
- 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
- 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
- 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
- 5.1. A kereszténység jegyében
- 5.2. A középkori európai társadalom
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
- 5.2.3. Az ország ura: a király
- 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
- 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
- 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
- 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
- 5.2.8. A gazdaság működése
- 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
- 5.2.10. Művészet és irodalom
- 5.2.11. A középkori ember élete
- 5.2.1. A világ rendje
- 5.3. A világ képe az 5. században
- 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
- 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
- 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
- 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
- 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
- 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
- 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
- 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
- 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
- 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
- 5.6. Európa az első ezredfordulón
- 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
- 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
- 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
- 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
- 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
- 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
- 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
- 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
- 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
- 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
- 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
- 5.7.1. A nagyhatalmak
- 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
- 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
- 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
- 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
- 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
- 5.11. Európa peremén (14–15. század)
- 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
- 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
- 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
- 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
- 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
- 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
- 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
- 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
- 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
- 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
- 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
- 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
- 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
- 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
- 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
- 6.7. Az Európán kívüli világ
- 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
- 7.1. Európa tündöklése és bukása
- 7.2. A francia forradalom
- 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
- 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
- 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
- 7.6. Forradalmak után
- 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
- 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
- 7.6.3. A krími háború
- 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
- 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
- 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
- 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
- 7.6.8. Itália egyesítése
- 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
- 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
- 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
- 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
- 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
- 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
- 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
- 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
- 7.7.3. A Német Császárság
- 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
- 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
- 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
- 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
- 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
- 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
- 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
- 8.3. A két világháború között (1920–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
- 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
- 8.3.4. Az Egyesült Államok
- 8.3.5. Nagy-Britannia
- 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
- 8.3.7. Franciaország
- 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
- 8.3.9. Ázsia
- 8.3.10. A muzulmán térség országai
- 8.3.11. Fekete-Afrika
- 8.3.12. Latin-Amerika
- 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
- 8.3.1. A Szovjetunió
- 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
- 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
- 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
- 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
- 8.5.5. Latin-Amerika
- 8.5.6. Afrika
- 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
- 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
- 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
- 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
- 8.7. A harmadik évezred küszöbén
- Bibliográfia
- Kronológia
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2006
ISBN: 978 963 059 693 0
A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero