Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


A Sang- (Shang-) dinasztia időszaka (Kr. e. 16–11. század)

A Sang-dinasztia államát tekintjük az első bronzkori kínai államnak, amely – az előző dinasztiával ellentétben – már régészetileg is igazolható. A Sang állam időszakát a Jin (Yin) törzsszövetség korának is szokás nevezni. A Jin kifejezés a nagyobb törzsi területek elnevezésére szolgált az ókori kínai forrásokban. Gyakori, hogy egy körzet, illetve régió elnevezését etnikai egységként is használták. A gazdasági élet alapját a földművelés, azaz elsősorban a rizstermelés adta. Megjegyzendő, hogy sem a régészeti, sem a szöveges forrásaink nem utalnak öntözéses gazdálkodásra, tehát a szántóföldi műveléshez ekkor még elegendőnek bizonyult az esővíz. A mezőgazdasági művelés mellett – írott forrásaink és a Sang-kori bronzedények ábrázolásai alapján – nagy jelentősége volt a vadászatnak is. A Jin időszak már a fémek kora. A bronz széles körű használatát jelzik az előkerült munkaeszközök, fegyverek és képzőművészeti alkotások. A korszakban nagy lendületet vett a városiasodás, ez az időszak a lokális jelentőségű települések kialakulásának kora. A folyamat elsősorban a Huangho-medence középső és alsó szakaszára összpontosult, és minden jelentősebb település a folyók mentén jött létre. A későbbi kínai hagyomány hét főváros építését tulajdonította a dinasztiának. A városok palotái, templomai és egyéb nagyszabású épületei már központi tervek alapján készült építményeknek tűnnek. Az építészetben megjelent az egységes stílust mutató nagyművészet. Ebben az időszakban alakult ki az archaikus piktografikus írás, amelyet a források tanúbizonysága szerint a kultusz során használtak. A későbbi kínai írás ezen archaikus írásból fejlődött ki, a Jin-kori írásjelek a későbbi kínai írás írásjeleivel azonosak. Bár a jelek olvasata is megegyezik a későbbi kínai írással, a kínai fonetikát a Kr. e. I. évezred közepéig nem tudjuk rekonstruálni. A legkorábbi szövegek a Kr. e. 14–12. század közé tehetők, az írott források többsége pedig ún. jóscsontfelirat, amelyből több mint 100 ezret ismerünk. A korszakban tehát már kimutatható az ókori civilizációk minden lényeges vonása: a városias települések, a monumentális építészet, az egységes stílusú, önálló formanyelvet tükröző művészet és a saját írásrendszer.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave