Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


Róma alapítása és a királyok kora

A jól ismert történetek, amelyek Róma alapítása köré szövődtek, majd minden ízükben mondaiak: szó van bennük isteni származásról és kalandos utazásról, szerepelnek bennük trónbitorlók, harcok, kitett és csodásan megmenekülő gyerekek, halállal végződő testvérviszály stb. Mindezek a történetek Livius és Dionüsziosz Halikarnasszeusz, Kr. e. 1. századi – tehát 7–800 évvel az „események” után élt – szerzők műveiben maradtak ránk. De Livius forrásai, a történetek legelső megfogalmazásai sem sokkal régebbiek, mert a római történetírás mindössze a Kr. e. 3. századig nyúlik vissza. A történetek csodás elemeit különben maga Livius sem hitte el, de ahogy szellemesen megfogalmazta: illik, hogy egy ilyen dicső népnek dicső múltja legyen. Róma, mondja Livius, „ha magát Mars istent tartja is alapító atyjának, az emberiség viselje el ezt épp olyan belenyugvással, mint ahogy uralmát elviseli”. De ahogy a görög történelemnek is értékes forrása Homérosz, úgy a – sok használható adatot tartalmazó – római mondákat sem kell félredobni. Elképzelhető például, hogy Róma lakosainak egy csoportja csakugyan Alba Longából vándorolt be, bár a régészeti leletek nem mutatják Alba Longát korábbi településnek, mint Rómát, így inkább ezt a várost a latinok közös kultuszközpontjának tarthatjuk, és esetleg az ebből fakadó tekintély tükröződik „anyaváros” szerepében. A szabin nők elrablása ugyanígy utalhat arra, hogy a lakosságot alapvetően két népből – a latinból és a szabinból – származó elemek alkották.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave