Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


A föld népe: a paraszti társadalom

A parasztok jelentették a középkori társadalom legnagyobb számú rétegét. A paraszti lét jellemzője a birtokos földesúrtól való személyi, gazdasági (a birtokolt földre vonatkozó) és bíráskodási függés. A nyugat-európai uradalmak parasztságát a kora középkorban általában a következő csoportok alkották: a szabad állapotú germán telepesek községei, a római eredetű, röghöz kötött colonusok, valamint a földhöz juttatott rabszolgák. A századok folyamán az egyes csoportok helyzetében jelentős változások következtek be. A rabszolgák helyzete fokozatosan javult: telket kaptak, ám urukhoz továbbra is szoros kötelékek fűzték őket, amelyek utódaikra is átöröklődtek, vagyis nem váltak szabaddá. Nyugaton a 11. századra fokozatosan eltűnt a rabszolgaság. Az egykori rabszolgából szolga (servus), illetve jobbágyi állapotú paraszt lett, akinek nem volt jogképessége, nem lehetett fegyvere, a bíróságok szabad emberrel szembeni esküjét és tanúskodását nem fogadták el, engedély nélkül nem hagyhatta el az általa megművelt földbirtokot, halálakor urára szállt öröksége egy része. Az egykori szabad állapotú telepesek helyzete viszont az ezredfordulóhoz közeledve egyre romlott, mert mind több szolgáltatással terhelték meg őket, viszont korábbi kötelezettségeikre nem tartottak igényt. Így pl. katonáskodásuk pénzzel megválthatóvá vált. Fokozatosan elvesztették szabadságukat, s helyzetük a szolgákéhoz vált hasonlóvá. Az ezredfordulóra kialakult egy nagyjából egységes, földesúri hatalom alatt álló, függő helyzetű széles népréteg: az egységes jobbágyság. A 8–11. század közötti időszak egyik jellemzője a kiváló francia középkortörténész, Georges Duby szerint: „a falusi népesség általános jobbágysorba süllyesztése”. Ez a folyamat az egyes európai régiókban korántsem egyszerre és egyformán zajlott le. A Pireneusi-félszigeten a parasztság jogi helyzete például összehasonlíthatatlanul kedvezőbb maradt, mint Nyugat-Európában, hasonlóképpen Észak-Itáliában is. A jobbágyi terhek és szolgáltatások mértéke uradalmanként változott, központi rendeletek és törvények nem rögzítették, csupán a különféleképpen kialakult szokásjog.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave