Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


Írásbeliség, művelődés

Az 5–9. század nagy népmozgásai, új nyelvek és népek kialakulása, a Római Birodalom szétesése alapvetően meghatározta a művelődés és az írásbeliség helyét és szerepét. A birodalom egyes tartományaiban a betelepülő germánok nyelvileg elrómaiasodtak, s neoromán nyelvek jöttek létre (olasz, francia, spanyol, portugál), amelyek alapja a vulgáris (beszélt) latin nyelv volt. Britanniában viszont az angolszászok asszimilálták a romanizált kelta lakosságot. Közép- és Észak-Európában a germán népek megőrizték nyelvüket. Bár a germánoknak volt írásuk (a rúnaírás), a gótok pedig saját írást fejlesztettek ki (Wulfila), ámde ennek használata nem vált általánossá, vagyis megmaradt a kora középkori Európában a latin írás és nyelv hegemóniája. Ez nemcsak a nyelvi asszimilációnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy az új germán államok átvették a római politikai és igazgatási intézmények egy részét, beleértve a hivatalnokokat (jegyzőket, vámosokat, adószedőket) is. Néhány iskola továbbélése és egyes személyek (filozófusok, történetírók és írók) tevékenysége is hozzájárult a latin nyelv meg a klasszikus kultúra és tudomány megőrzéséhez. De igazán döntő jelentősége annak volt, hogy a katolikus egyház ragaszkodott a latinhoz, mint az istentisztelet nyelvéhez, s a Bibliának is a latin nyelvű változata, a „vulgata” (azaz köznyelvi kiadás) lett a hivatalos, amelyet nagyrészt a már említett Szent Jeromos fordított le a 4–5. század fordulóján. A kora középkor írni-olvasni tudó emberei szinte kivétel nélkül papi képzettségűek voltak. Ezért mind a neolatin nyelvű, mind a más nyelvet használó keresztény országokban a törvényeket, az okleveleket és egyéb följegyzéseket, krónikákat szinte kizárólag latin nyelven szövegezték. Az ezredforduló utáni századokban jelent meg, s kezdte lassan kiszorítani a latint a nemzeti nyelvű írásbeliség (az ipar, a kereskedelem, a birtokigazgatás iratai, a levelezés, egyéb följegyzések, a krónikák és irodalom stb.). Az egyház azonban a középkorban mindvégig megőrizte a latin nyelv kizárólagos használatát, és ellenezte a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordítását.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave