Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


A korai civilizációk kora (Kr. e. 3100–2800)

Az Uruk-kort követő időszak közt nem érzékelhető kulturális törés a mezopotámiai leletanyagban. Az ezt követő korszakot általában két szakaszra szokták bontani: a Dzsemdet-Naszr-korra (Kr. e. 3100–2900), illetve az ún. kora dinasztikus korra (Kr. e. 2900–2350). A késő Uruk-korban megváltozott a mezopotámiai térség településszerkezete: a dél-mezopotámiai települések kiterjedése megnőtt, az észak-mezopotámiaiaké viszont lecsökkent, a változások súlypontja délre helyeződött. Dél-Mezopotámiában pedig folytatódott a már korábban is érzékelhető változás: a települések száma csökkent, a fennmaradók kiterjedése azonban jelentősen megnövekedett. Ezzel párhuzamosan a művelés alá vont területek kiterjedése is nőtt. A településszerkezet változása mögött elsősorban környezeti változások húzódtak meg. A Kr. e. IV. évezred közepétől érzékelhető éghajlatváltozás következtében a térség klímája szárazabbá vált. A kevesebb csapadék miatt jelentősen csökkent a Tigris és még inkább az Eufrátesz vízhozama, aminek következtében a dél-mezopotámiai alföldet sűrűn behálózó folyóágak és mocsarak egy része kiszáradt. A vízzel együtt tűntek el a települések is. A lakosság oda tömörült, ahol a vízellátás továbbra is biztosított maradt. Az egykori vizes állapotok helyreállítása, valamint a közlekedés és a szállítás megkönnyítése lehet a magyarázata a már korán kialakuló csatornaépítkezéseknek. A változások eredményeképpen a nagyobb városi központokat kisebb települések hálózata vette körül. Az ilyen – szuprarégiónak is nevezett – képződmények lehettek a későbbi írott forrásokban azonosított dél-mezopotámiai államok csírái.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave