Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


Politikai küzdelmek a frankfurti béke után

Az 1871 februárjában megválasztott nemzetgyűlés túlnyomó többsége monarchistákból állott, melyet három csoport alkotott: a legitimisták, az orleanisták és a bonapartisták. Thiers attól tartott, hogy a dinasztikus frakciók közötti harc elmérgesedik, és akaratlanul is új polgárháborúba torkollhat. Ez volt az oka annak, hogy az egyébként orleanista Thiers 1872 novemberében a köztársaság mellett szállt síkra. Véleménye szerint a köztársaság legkonzervatívabb változata az egyetlen olyan politikai keret, amellyel a fennálló ellentétek viszonylag könnyen áthidalhatók. A thiersi „köztársaság republikánusok nélkül” gondolat nem nyerte meg a monarchisták tetszését, s így a nemzetgyűlés királypárti többsége szembefordult az elnökkel. Ellenállás fogadta Thiers külpolitikáját is. Legfontosabb feladatának a francia területek felszabadítását, azaz a német megszállás megszüntetését tekintette. Minthogy ez csak a jóvátétel megfizetésével volt lehetséges, mindent megtett annak határidő előtti kifizetéséért. Tette kétségtelenül főhajtás volt a győztes előtt, s ezt ellenfelei, Bismarckkal szembeni szervilizmussal vádolva fel is rótták neki, de a francia szuverenitás csak így volt helyreállítható. 1873 szeptemberében az utolsó német katona is elhagyta Franciaországot. A Németországgal kapcsolatos politika természetesen egyáltalán nem azt jelentette, hogy Thiers lemondott volna a revánsról, hanem azt, hogy Franciaországot olyan állapotba kívánta hozni, amely lehetőséget ad a sikeres visszavágáshoz. Ezért vitte keresztül 1872. augusztus 12-én az új véderőtörvényt is, amely általános hadkötelezettséget rendelt el öt év tényleges szolgálati idővel.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave