Salamon Konrád (szerk.)

Világtörténet


Az indoeurópai népek őshazája

E sokak által vitatott történelmi folyamat Makkay János szerint valószínűleg a következőképpen zajlott le: a Kr. e. III. évezred folyamán az Urál, a Kaukázus és a Fekete-tenger közötti térségben lehetett az indoeurópai népek őshazája. Erre utalnak e nyelvekben egyes közös fanevek (nyír, bükk, tölgy, fűz) és állatnevek (medve, farkas, liba, sertés, darázs, lazac) stb. Az indoeurópai „ősnép” mezőgazdasággal foglalkozott (gabonát termelt), háziasított szarvasmarhát, sertést, juhot, lovat tenyésztett, a fémek közül ismerte a rezet (bronzot), s használt kerekes járműveket is. Az indoeurópai őstársadalom három rétege (a harcosok, az összes fegyverre fogható férfi alkotta népgyűlés, valamint a termeléssel foglalkozó szabadok) fölött a királyi családból választott istenkirály uralkodott. Indoeurópaiak voltak a Kr. e. 2000 körül Anatóliába érkező hettiták, az India nagy részét elfoglaló árja népek, Európában a germánok, az itáliai, a kelta nyelvcsoportok, a balto-szlávok. Az még vitatott, hogy az Uráltól a nyugati partokig húzódó európai síkság régészeti csoportjai közül melyeknek a tárgyi hagyatéka köthető az egyes indoeurópai népekhez.

Világtörténet

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 693 0

A kötet célja, hogy a történettudomány jelenlegi eredményeinek alapján egy kötetben foglalja össze az emberiség történetét a kezdetektől a XX. század végéig. A szerzők e hatalmas anyagot úgy próbálták tömöríteni, hogy az egyetemes történet minden fontos eseményével megismerkedhessenek az olvasók. Elsősorban a politikatörténet bemutatására törekedetek, mert ebből vonható le a legtöbb tanulság, de az egyes fejezetek bevezetőiben áttekintést adnak az adott korszak tudományáról, művészetéről, gazdaságáról, és az akkor élt emberek életmódjáról is. Részletes tartalomjegyzék, a név- és földrajzi mutató, valamint kronológia segíti az olvasót az eligazodásban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/salamon-vilagtortenet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave