Papp Mónika, Várnay Ernő

Az Európai Unió joga

2015. évi átdolgozott kiadás


Az első kibővülés

A hetvenes évek elején az integrációs szervezetnek a kibővülések adták a további lendületet. Az Egyesült Királyság az ötvenes években úgy döntött, hogy kívül marad az integrációs szervezeten. Ehelyett egy sokkal lazább kötelezettségekkel járó, és sokkal egyszerűbb intézményeket igénylő szervezetet hívott életre, az Európai Szabadkereskedelmi Társulást21 (European Free Trade Association – EFTA). Ennek további tagjai lettek Ausztria, Dánia, Norvégia, Portugália, Svájc és Svédország. Az Egyesült Királyság először 1961-ben kérte felvételét a Közösségekbe. De Gaulle azonban, aki meg volt győződve arról, hogy az Egyesült Királyságnak sokkal inkább a Commonwealth keretei között van a helye, s az Egyesült Államokhoz fűződő bensőséges viszonya sem teszi igazán kívánatos partnerré, vétót emelt. Ezt aztán megismételte 1967-ben is. Csak De Gaulle távozása után, 1970-ben fogadták el a tagállamok a négy tagjelölttel – Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Norvégia – folytatandó tárgyalásokra vonatkozó közös álláspontot. A csatlakozási tárgyalások – mai mércével mérve hihetetlenül gyorsan – 1972. január 22-én már elvezettek a csatlakozási szerződések aláírásához. Mivel Norvégiában a csatlakozásról tartott népszavazás elutasította a belépést, 1973. január 1-jétől a Hatok egyelőre nem Tízekre, hanem csak Kilencekre változott. Ezzel természetesen az EFTA jelentősen vesztett súlyából. Annak érdekében, hogy a korábbi EFTA partnerek közötti kereskedelmi feltételek ne romoljanak jelentősen, az EGK és a „maradék” EFTA-tagállamok szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek.

Az Európai Unió joga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 611 4

A kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varnay-papp-az-europai-unio-joga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave