Papp Mónika, Várnay Ernő

Az Európai Unió joga

2015. évi átdolgozott kiadás


A tilalom alóli kivétel

A 101. cikk (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet tekinteni – azaz a tilalom nem érvényesül –, ha a bekezdésben rögzített körülmények fennállnak. Ezt a lehetőséget régebben mentesítésnek neveztük, amelynek két fajtája létezett, az egyedi és csoportmentesség. Egyedi mentességnek azt neveztük, amikor a Bizottság a hozzá mentesítésre bejelentett megállapodások tekintetében a mentesítés feltételeinek fennállását külön-külön megvizsgálta. Az eljárása egyedi mentességet megadó vagy jogsértést megállapító bizottsági határozat kiadásával zárult. Ez tehát egy egyedi, a megállapodást kötő feleknek címzett jogforrás volt. 2004. május 1-je előtt az egyedi mentesítés megadása a Bizottság kizárólagos hatásköre volt. 2004. május 1-je után, az antiröszt eljárást modernizáló 1/2003/EK rendelet hatálybalépése után a cikk rendeltetése megváltozott. A mentesítés szabálya kivételi szabállyá változott, ugyanis minden jogalkalmazó (Európai Bizottság, tagállami versenyhatóság, tagállami bíróság), aki a 101. cikk (1) bekezdését alkalmazza, maga vizsgálja meg, hogy a megállapodás megfelel-e a harmadik bekezdésnek és így jogszerű-e. A 101. cikk (1) és (3) bekezdését tehát egy egységben ugyanaz a bíróság vagy hatóság alkalmazza. 2004. május 1-jétől nincs lehetőség külön bejelentésre és egyedi mentesítés megadására, megszűnt a Bizottság kizárólagos hatásköre, és a mentesítés lehetősége kivételi szabállyá alakult át.1369 Az 1/2003/EK tanácsi rendelet azt is kimondja, hogy a kivételi szabályban rögzített feltételrendszer teljesítését annak a vállalkozásnak kell bizonyítania, amely ezt a kedvezményt igénybe kívánja venni.

Az Európai Unió joga

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 611 4

A kiadvány hiánypótló jelleggel ad átfogó képet az Európai Unió jogrendszeréről. Az elsősorban egyetemi tananyagnak szánt mű, amely nélkülözhetetlen az európai jogi államvizsga letételéhez is, bemutatja az integrációs szervezet fejlődését, intézményrendszerét; jogalkotási, döntéshozatali és jogszolgáltatási rendszerét és a belső piac működését. Az európai versenyjog ismertetése mellett hangsúlyt kap a műben a közös politikák rendszerének és egyes elemeinek a bemutatása is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varnay-papp-az-europai-unio-joga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave