Bevezetés az Európai Unió politikáiba
Rövidítések jegyzéke
ACP | African, Caribbean and Pacific group of States, az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országai |
ADNR | Regulation on the Transport of Dangerous Goods on the Rhine |
ASEAN-országok | Association of Southeast Asian Nations, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége |
ASOR | Agreement on the International Carriage of Passengers by Road, by means of Occasional Coach and Bus Services |
ASZ | Amszterdami Szerződés |
BAT | Best Available Technology, a Legjobb Elérhető Technika |
BATNEC | Best available technology not entailing excessive costs |
BEUC | European Bureau of Consumer Unions, Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája |
CAD | Capital Adequacy Directive, a tőkemegfeleléssel foglalkozó irányelv |
CAP | Common Agricultural policy, Közös mezőgazdasági politika |
CARDS | Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation |
CARE | Community Database on Road Traffic Accidents |
CATS | Committee according to Article Thirty Six, a 36. cikk szerinti Bizottság |
CC | Continental Can |
CCN/CSI gateway | adatkapcsolati csatorna a tagállami informatikai központok és a brüsszeli számítógépes központ között |
CE | Communauté Européenne (az Európai Közösség) rövidítése, melyet az Európai Unió országaiban forgalomba hozott ipari termékekre alkalmaznak jelölésként |
CEDEFOP | Centre Européen pour le Développement de la Formation Professionnelle, Európai Szakképzésfejlesztési Központ |
CEJA | Conseil Européen des Jeunes Agricultures, a fiatal farmerek szervezete |
CEN | European Standardization Committee, Európai Szabványügyi Bizottság |
CENELEC | European Electronic Standardization Committee, Európai Elektronikai Szabványügyi Bizottság |
CEPES | Centre européen pour l’enseignement supérieur, Európai Felsőoktatási Központ |
CEPOL | Collége européen de police, Európai Rendőrakadémia |
CFSP | Common Foreign and Security Policy, közös kül- és biztonságpolitika |
CIREFI | Centre for Information, Discussion and Exchange on the Crossing of Frontiers and Immigration |
CITES | Convention on International Trade in Endangered Species, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény |
CLAB | European Database on Case Law about Unfair Constractual Terms, a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó jogesetek európai adatbázisa |
COGECA | Confédération Générale des Cooperatives Agricoles de l’Union Européenne, a mezőgazdasági szövetkezetek közösségi szervezete |
COFACE | Committee of Family Organisations in the European Communities, az Európai Közösségek Családi Szervezetei |
COPA | Comité des Organisations Professionelles Agricoles, az EU mezőgazdasági szövetségeinek szervezete |
COPS | Comité politique et de securité, Politikai és Biztonsági Bizottság |
Coreper | Comité des Representants Permanents, Állandó Képviselők Bizottsága |
CREST | Scientific and Technical Research Committee, Tudományos és Technikai Kutatási Bizottság |
CTBTO | Comprehensive Test-Ban Treaty Organisation, Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete |
DG | Direction Générale, az Európai Bizottság Főigazgatósága |
EARDF | European Agriculture and regional Development Fund, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap |
EASZ | Európai Alkotmányos Szerződés |
EBA | everything but arms regulation |
EBESZ | Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet |
EBTI | a vámhatóságok által adott Kötelező Tarifális Felvilágosítások európai szintű adatbázisa |
ECC-Net | European Consumer Centres Network, a Fogyasztók Európai Központjainak Hálózata |
ECICS | a vegyi anyagok európai vámjegyzéke |
ECOFIN | The Economic and Financial Affairs Council, a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa |
ECU | European Currency Unit, egységes európai elszámolási egység |
ECMT | European Conference of Ministers of Transport |
ECTS | European Credit Transfer System, Európai Kredit Átviteli Rendszer |
EEO | Egységes Európai Okmány |
EETA | egységes európai társasági adó |
EFS | Európai Foglalkoztatási Stratégia |
EFT | Európai Felsőoktatási Térség |
EFTA | European Free Trade Association, Európai Szabadkereskedelmi Szervezet |
EGK | Európai Gazdasági Közösség |
EGT | Európai Gazdasági Térség |
EIB | European Investment Bank, Európai Beruházási Bank |
EIF | European Investment Fund, Európai Beruházási Alap |
EiT | Európai Tanács |
EK | Európai Közösség |
EKB | Európai Központi Bank |
EKSz | Az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés |
EMAS | Environmental Management and Audit Scheme, környezeti management és auditálási rendszer |
EMI | European Monetary Institute, Európai Monetáris Intézet |
EMOGA | Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap |
EMU | European Monetary Union, európai gazdasági és monetáris unió |
ENIC | European Network of Information Centres |
ENSZ EGB | Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága |
ENSZ BT | Az ENSZ Biztonsági Tanácsa |
ENSZ | Egyesült Nemzetek Szervezete (United Nations – UN) |
EP | Európai Parlament |
EPC | European Political Cooperation, Európai Politikai Együttműködés |
ERA | European Research Area, Európai Kutatási Térség |
ERC | European Research Council, Európai Kutatási Tanács |
ERCEG | European Research Council Experst Group, Európai Kutatási Tanács Szakértői Munkacsoport |
ERFA | European Regional Development Fund, Európai Regionális Fejlesztési Alap |
ERM | Exchange Rate Mechanism, európai árfolyam-átváltási mechanizmus |
ERTI | European Roundtable of Industrialists |
ESDP | European Security and Defence Policy, Európai Biztonsági és Védelmi Politika |
ESTA | European Science and Technology Assembly, Európai Tudomány és Technológia Testülete |
ESZA | Európai Szociális Alap (European Social Fund – ESF) |
ESZAK | Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződés |
ET | Európa Tanács (Council of Europe, Conseil de l’Europe) |
ETR | European Training Foundation, Európai Képzési Alapítvány |
ETUC | European Trade Union Confederation, Európai Szakszervezetek Konföderációja |
EU | Európai Unió |
EURAB | European Research and Advisory Board, Európai Kutatási Tanácsadó Testület |
EURATOM | Az Európai Atomenergiai Közösséget létrehozó Szerződés |
Eurodac | Az Európai Unió ujjlenyomat nyilvántartó rendszere |
Eurojust | European permanent unit of magistrates, különleges bírói testület |
Europol | European Police Office, Európai Rendőrségi Hivatal |
EUSZ | A Lisszabonban elfogadott Európai Uniós Szerződés |
FATF | Financial Action Task Force, Pénzmosással Foglalkozó Pénzügyi Akciócsoport |
FEOGA | Fonds européen d’orientation et de garantie agricole, lásd EMOGA |
G7 | a 7 legfejlettebb ipari ország |
GATT | General Agreement on Tariffs and Trade, Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény |
GDP | gross domestic product, bruttó hazai termelés |
GLP | Good Laboratory Practice, megfelelő laboratóriumi gyakorlat |
GMM | Genetically modified micro-organisms, genetikailag módosított mikroorganizmusok |
GMO | Genetically modified organisms, genetikailag módosított organizmusok |
GNI | gross national income, bruttó nemzeti jövedelem |
GNSS | Global Navigation Satellite System, globális navigációs rendszer |
GPS | Global Positioning System, Amerikai globális helymeghatározó rendszer |
GSP | Generalized System of Preferences, általános (vám)preferencia rendszer |
HIA | hazai illetőség szerinti adózás |
HOFE | Halászati Orientációs Finanszírozási Eszköz |
IAEA | International Atomic Energy Agency, Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség |
INTERREG | az EU egyik, Magyarország szempontjából legfontosabb közösségi kezdeményezése |
IPPC | Integrated Pollution Prevention and Control, Integrált Szennyezés Megelőzési és Ellenőrzési Rendszer |
ISD | Investment Services Directive, a befektetési szolgáltatásokkal foglalkozó irányelv |
ISDN | Integrated Services Digital Network |
ISPA | Instrument for Structural Policies for Pre-Accasion |
ITRE | Committee on Industry, Research and Energy, az Európai Parlament Ipari, Kereskedelmi, Kutatási és Energetikai Bizottsága |
JPE | jelentős piaci erővel (rendelkező szolgáltató) |
JRC | Joint Research Centre, Közös Kutató Központ |
K+F | kutatás-fejlesztés |
KBER | Központi Bankok Európai Rendszere |
KKP | közös közlekedési politika |
KKV | kis- és középvállalkozások |
LASA | lesser amounts of state aid |
LDC | least developed countries, a legelmaradottabb/legszegényebb országok |
LET | limited effect on intra community trade |
LSZ | Lisszaboni Szerződés |
LLL | life long learning, élethosszig tartó tanulás |
MEIK | Magyar Ekvivalencia és Információs Központ |
MERCOSUR-országok | Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay által alkotott nemzetközi szervezet |
MFN-vám | Most Favoured Nation, a legnagyobb kedvezmény elve szerinti vám |
NARIC | National Academic and Information Centres |
NATO | North Atlantic Treaty Organisation, Észak-Atlanti Szerződés Szervezete |
NGO | non-governmental organization, nem kormányzati szervezet |
NTM | non tarific measures, nem vámjellegű intézkedések |
NSZ | Nizzai Szerződés |
NUTS | Nomenclature des unités territoriales statistiques, Nomenclature of Territorial Units for Statistics, az EU regionális támogatási politikájának alapját képező statisztikai egységek besorolása |
NVT | Nemzeti Vidékfejlesztési Terv |
NYEU | Nyugat-Európai Unió, lásd WEU |
OECD | Organisation for Economic Cooperation and Development, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete |
OEEC | Organization for European Economic Co-operation, Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet |
OLAF | Office Européen de Lutte Anti-Fraude, Európai Csalás Elleni Hivatal |
OMC | lásd WTO |
ONIC | francia gabona hivatal |
ONP | Open Network Provision, Nyílt Hálózati Hozzáférés |
OPCW | Organisation for the Prohibition of Chemical Weapons, Szervezet a Vegyi Fegyverek Betiltásáért |
OTIF | Intergovernmental Organisation for International Carriage by Rail |
PHARE | Pologne et Hongrie Assistance á la Reconstruction Économique |
PPEWU | Policy Planning and Early Warning Unit, külpolitikai tervező és elemző egység |
RAPEX | Rapid Alert System, gyors riasztási rendszer európai adatbázisa |
RDS–TMC | Radio Data System–Traffic Message Channel, közlekedési információs szolgáltatások |
RSZ | Római Szerződés |
RTE | Réseau Transeuropéen |
RTT | Road Transport Telematics, közúti telematikai rendszerek |
SAPS | Simplified Area Payment Scheme, egyszerűsített területalapú támogatási rendszer |
SAPARD | Community Support for Pre-accession Measures for Agriculture and Rural Development |
SCIFA | Strategic Committee on Immigration, Frontiers and Asylum, Határok, Bevándorlás és Menekültügy Stratégiai Bizottság |
SFP | single farm payment, egységes gazdaságonkénti támogatási rendszer |
SIMAP | systeme d’informatic pour les marches publics, a közösségi közbeszerzési információs rendszer |
SIRENE | SIcherheit in REchnerNEtzen |
SIS | Schengen Informations Sytem, Schengeni Információs Rendszer |
SLC-test | Test of substantial lessening of competition, a verseny jelentős korlátozásának tesztje |
SME | small and medium sized entreprises, kis- és középvállalkozások (kkv) |
SPS | single payment scheme, egységes támogatási rendszer |
SSNIP-teszt | Small Significant Non-transitory Increase in Price |
STABEX | System of Stabilisation of Export Earnings, a Loméi Konvenciókban megfogalmazott exportjövedelmet stabilizáló rendszer |
STRIDE | Science and Technology for Regional Innovation and Development in Europe, a regionális innovációt és fejlődést szolgáló tudományos és technológiai európai program |
SYSMIN | Systeme de Stabilisation de Recettes d’Exportation de Produits Miniers |
SZBJT | A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének a területe |
TACIS | Technical Assistance to the Commonwealth of Independent States |
TARIC | TARif Intégré Communautaire, az Európai Közösség Vámtarifája |
TED | Tenders Electronic Daily, a közbeszerzési hirdetmények elektronikus napilapja |
TEN | Trans-European Networks, Transzeurópai infrastruktúra-fejlesztési hálózatok |
TERFN | Trans-Eurropean Rail Freight Network |
TINA | Transport Infrastructure Needs Assessment |
TQS | a Brüsszelben jóváhagyott vámtarifakvóták igénybevételét biztosító rendszer |
TRIPS | Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodás |
TVI | Támogatásokat Vizsgáló Iroda |
U.A. | unit of account, elszámolási egység |
UNCTAD | United Nations Conference on Trade and Development, az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezte) Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája |
UNESCO | United Nations Educational Scientific and Cultural Organization, Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete |
UNHCR | United Nations High Commissioner for Refugees, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága |
VAR | Value Added Risk, hozzáadott érték kockázat, a piaci kockázat komplex portfóliója |
VET | A villamosenergiáról szóló 2001. évi CX. törvény |
VIS | Visa Information System, az Európai Unió vízuminformációs rendszere |
VOC | Volatile Organic Compound, illékony szerves vegyületek |
WCED | World Commission on Environment and Development, az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága |
WEU | Western European Union, lásd NYEU |
WIPO | World Intellectual Property Organization, a Szellemi Tulajdon Világszervezete |
WMD | Weapons Of Mass Distruction, tömegpusztító fegyverek |
WTO | World Trade Organisation, az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Szervezete |
WWF | World Wildlife Fund, természetvédelmi világszervezet |
Tartalomjegyzék
- Bevezetés az Európai Unió politikáiba
- Impresszum
- Rövidítések jegyzéke
- Szerkesztői előszó
- Általános áttekintés
- I. rész Horizontális politikák
- 1. fejezet: Közös kereskedelempolitika
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A közös kereskedelempolitika célkitűzései: a jogállamiság előmozdítása és a kereskedelmi liberalizáció
- 3. A politika rövid történeti áttekintése, viszonya más szakpolitikákkal
- 4. Jogalapok
- 5. A közös kereskedelempolitika áttekintő ismertetése és értékelése
- 5.1. Az európai uniós kereskedelempolitika hatáskörei
- 5.2. A közös kereskedelempolitika tárgya
- 5.3. A közös kereskedelempolitika eszközei
- 5.4. Szerződéses eszközök
- 5.1. Az európai uniós kereskedelempolitika hatáskörei
- 6. A közös kereskedelempolitika jelenlegi fejlődési irányai
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott olvasmányok
- 9. Ajánlott internetes források
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. fejezet: Vámpolitika
- 1. Bevezetés
- 2. A vámunió és az egységes belső piac történelmi háttere és elméleti alapjai
- 3. Jogforrások: a vámpolitika, a vámjog és a vámegyüttműködés szabályozása az Európai Unióban
- 4. A vámpolitika és a vámjog jövője
- 5. Ismétlő kérdések
- 6. Linkek
- 1. Bevezetés
- 3. fejezet: Versenypolitika
- 1. A versenypolitikáról általában
- 1.1. A versenypolitika jelentősége
- 1.2. A versenypolitika céljai általában
- 1.3. Az uniós versenypolitika konkrét céljai
- 1.4. Az uniós versenypolitika rövid történeti áttekintése
- 1.5. Jogalapok
- 1.6. Jogalkotók
- 1.7. A másodlagos joganyag az uniós versenypolitikában
- 1.8. Az uniós versenypolitikai szabályozás áttekintő ismertetése
- 1.9. Az uniós versenypolitikai szabályozás dinamikája
- 1.1. A versenypolitika jelentősége
- 2. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 2.1. A versenykorlátozó megállapodások tilalma
- 2.2. A tilalom megsértésének következményei
- 2.3. Mentesítési lehetőségek
- 3. Az erőfölénnyel való visszaélés ellenőrzése
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Az erőfölény
- 3.3. Az erőfölénnyel való visszaélés
- 3.3.1. Túlzottan (tisztességtelenül) magas ár kikötése
- 3.3.2. Ragadozó (felfaló) árazás
- 3.3.3. Árdiszkrimináció
- 3.3.4. Kizárólagosság kikötése (szerződéses kizárólagosság, tényleges kizárólagosság, angol klauzula alkalmazása)
- 3.3.5. Árukapcsolás
- 3.3.6. Az ügyletkötéstől való elzárkózás, nélkülözhetetlen eszközök
- 3.3.7. Az árukapcsolással és/vagy kizárólagossággal azonos hatású árkedvezmények
- 3.3.8. Egyéb visszaélések (zaklató pereskedés)
- 3.3.1. Túlzottan (tisztességtelenül) magas ár kikötése
- 3.1. Bevezetés
- 4. Fúziókontroll
- 5. Az antitröszt versenyjog közjogi kikényszerítése – eljárási szabályok
- 6. Jelentős internetes linkek és ajánlott olvasmányok a versenypolitika területén
- 7. Ajánlott irodalom
- 8. Ismétlő/gyakorló kérdések
- 1. A versenypolitikáról általában
- 4. fejezet: Állami támogatási politika
- 1. Bevezetés
- 2. Az állami támogatási politika céljai
- 3. Az állami támogatási politika rövid történeti áttekintése
- 4. A Bizottság politikája
- 5. Az állami támogatások szabályozásának és ellenőrzésének intézményrendszere
- 6. Az állami támogatások szabályozásának szerkezete és működése
- 6.1. Az állami támogatás fogalma
- 6.1.1. Közpénzekből történő folyósítás
- 6.1.2. Az előny értelmezése
- 6.1.2.1. A piacgazdasági szereplő kritériuma
- 6.1.2.2. A piacgazdasági szereplő kritériumának való megfelelés igazolása
- 6.1.2.3. Közmunkák, infrastruktúra
- 6.1.2.4. Preferenciális árrendszerek
- 6.1.2.5. Állami vagy önkormányzati kölcsönök
- 6.1.2.6. Állami kezességvállalások
- 6.1.2.7. Tőkeinjekciók és állami bevásárlások
- 6.1.2.1. A piacgazdasági szereplő kritériuma
- 6.1.3. Szelektív folyósítás
- 6.1.4. A kereskedelemre és a versenyre gyakorolt hatás
- 6.1.1. Közpénzekből történő folyósítás
- 6.1. Az állami támogatás fogalma
- 7. Az uniós jog kivételi rendszere
- 8. A támogatási formák csoportosítása
- 8.1. A támogatás iránya szerint
- 8.2. A támogatás funkciója szerinti csoportosítás
- 8.3. A támogatás célja szerinti csoportosítás (horizontális szabályok)
- 8.4. Ágazati szabályok
- 9. Magyar szabályozás
- 10. Ismétlő kérdések
- 11. Továbbvezető linkek
- 1. Bevezetés
- 5. fejezet: A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- 1. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás jelentősége
- 2. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás céljai
- 3. A közvállalkozások és az úgynevezett közüzemi szabályozás története
- 4. Fogalmi rendszer
- 5. A közüzemi szektor uniós szabályozásának jogalapjai
- 6. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatással járó kötelezettségek állami finanszírozása
- 7. Összefoglalás
- 8. Összefoglaló kérdések
- 9. Továbbvezető linkek
- 1. A közvállalkozásokra vonatkozó szabályozás jelentősége
- 6. fejezet: Közbeszerzési politika
- 1. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának rövid leírása, jelentősége
- 2. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának céljai
- 3. A közbeszerzési politika rövid áttekintése
- 3.1. Az első közbeszerzési irányelvek megjelenése
- 3.2. Az Egységes Európai Okmányt előkészítő Fehér Könyv jelentősége a közösségi közbeszerzési politika és jogalkotás fejlődése tekintetében
- 3.3. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályozása
- 3.4. A WTO Kormánybeszerzési Megállapodásához való csatlakozás
- 3.5. Jogalkotási reform a 2000-es évek első felében
- 3.6. Az uniós közbeszerzési politika és a védelmi beszerzések kérdése
- 3.7. Az uniós közbeszerzési politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 3.1. Az első közbeszerzési irányelvek megjelenése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. A közbeszerzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 7. A közbeszerzési irányelvek szabályainak összefoglaló, áttekintő bemutatása
- 7.1. A közbeszerzési irányelvek szabályozásának rendszere
- 7.2. Ajánlatkérők
- 7.3. Az érintett szerződések, beszerzések köre
- 7.4. Értékhatárok
- 7.5. A közbeszerzések kötelező meghirdetése
- 7.6. Az ún. házon belüli (in-house) beszerzések
- 7.7. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése, módosítása
- 7.8. Védelmi beszerzésekről szóló irányelv (2009/81/EK irányelv) főbb rendelkezései
- 7.9. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat rendszere
- 7.1. A közbeszerzési irányelvek szabályozásának rendszere
- 8. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziója
- 9. A közbeszerzési irányelvek hatálya alá nem tartozó szerződések, beszerzések
- 10. Az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (Public Private Partnership)
- 11. Ismétlő kérdések
- 12. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az Európai Unió közbeszerzési politikájának rövid leírása, jelentősége
- 7. fejezet: Regionális politika
- 1. A regionális politika jelentősége, az alapfogalmak
- 2. A regionális politika alapelvei és céljai
- 3. Az Európai Unió regionális politikájának története
- 3.1. A kezdetektől az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáig
- 3.2. A strukturális alapok 1989-es reformja, az alapelvek lefektetése
- 3.3. A források megteremtése, majd növelése: a Delors I. és II. csomag, a Kohéziós Alap
- 3.4. A 2007–2013. évi szabályozási keret
- 3.5. A kedvezményezett régiók lehatárolásának egységesítése: a NUTS-rendszer
- 3.1. A kezdetektől az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozásáig
- 4. Elsődleges jogalap
- 5. A regionális politika szabályozása
- 5.1. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 5.2. A kohéziós politika 2014–2020 közötti keretei
- 5.2.1. Stratégiai tervezés
- 5.2.2. Tematikus koncentráció
- 5.2.3. Ex ante feltételesség
- 5.2.4. Makrogazdasági kondicionalitás
- 5.2.5. Teljesítményorientáció, teljesítménykeret
- 5.2.6. Célkitűzések
- 5.2.7. Integrált területi dimenzió
- 5.2.8. Kedvezményezett régiók
- 5.2.9. Társfinanszírozás
- 5.2.10. Addicionalitás
- 5.2.11. A támogatások felső határa
- 5.2.1. Stratégiai tervezés
- 5.3. A regionális politika megvalósításának pénzügyi eszközei
- 5.4. A pénzügyi keret
- 5.1. A kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában
- 6. A szabályozás áttekintése
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Website-ok
- 9. Táblázatok, térképek mellékletben
- 1. A regionális politika jelentősége, az alapfogalmak
- 8. fejezet: Szociálpolitika és foglalkoztatás
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. A politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 6.1. Az antidiszkriminációs irányelvek
- 6.2. A munkajogi tárgyú irányelvek négy csoportja
- 6.3. Munkavédelmi irányelvek
- 6.4. Nyitott koordináció a foglalkoztatáspolitikában
- 6.5. A foglalkoztatáspolitikai nyitott koordináció eljárási rendje
- 6.6. A nyitott koordináció módszerének módosításai
- 6.7. A nemzeti és az uniós foglalkoztatáspolitika különbözősége
- 6.8. Nyitott koordináció a szociális védelem területén
- 6.1. Az antidiszkriminációs irányelvek
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 8. Az előkészületben lévő, várható szabályozás (meddig látunk előre), mi a dinamika?
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 9. fejezet: Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- 1. A monetáris politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. A politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A politika keretében kibocsátható, kibocsátott főbb jogi aktusok
- 7. A monetáris politikai szabályozás áttekintése, értékelése
- 7.1. A maastrichti konvergenciakritériumok
- 7.2. A Stabilitási és Növekedési Paktum
- 7.2.1. A Stabilitási és Növekedési Paktum gyakorlata
- 7.2.2. A Stabilitási és Növekedési Paktumról elfogadott Jelentés
- 7.2.3. Az euróövezet válsága 2009-től és hatása a gazdasági és monetáris unió fejlődésére: a hatos csomag és a szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról
- 7.2.1. A Stabilitási és Növekedési Paktum gyakorlata
- 7.3. A jogi szabályozás továbbfejlesztése
- 8. Az előkészületben lévő, illetve várható szabályozás
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A monetáris politika rövid leírása, jelentősége
- 10. fejezet: Adópolitika
- 1. Az adópolitika jelentősége
- 2. Az adópolitika célja
- 3. Az adópolitika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók
- 6. Az európai uniós adójog szabályozásának rendszere
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 7.1. Pozitív harmonizáció: Irányelvek a társasági adózás területén
- 7.2. Az Anya- és Leányvállalati Irányelv
- 7.3. A Fúziós Irányelv – kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere és eszközátruházás
- 7.4. A Kamat–jogdíj Irányelv
- 7.5. Az elszámoló árakra vonatkozó uniós szabályozás
- 7.6. A Megtakarítási Irányelv: uniós szabályozás a magánszemélyek adóztatásának területén
- 7.7. Negatív harmonizáció: az Európai Bíróság jogfejlesztő munkája
- 7.1. Pozitív harmonizáció: Irányelvek a társasági adózás területén
- 8. Az Európai Unió adópolitikai célkitűzései
- 8.1. A magánszemélyek határon átnyúló mozgását könnyítő bizottsági elképzelések
- 8.2. A veszteségelhatárolással kapcsolatos bizottsági elképzelések
- 8.3. A tőkekivonás adóztatásával kapcsolatos Bizottsági elképzelések
- 8.4. A közös konszolidált társaságiadó-alapú adóztatás
- 8.5. Az adóelkerülés és agresszív adótervezés elleni harc
- 8.6. Az Európai Unió és a „BEPS” viszonya
- 8.1. A magánszemélyek határon átnyúló mozgását könnyítő bizottsági elképzelések
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az adópolitika jelentősége
- 11. fejezet: Fogyasztóvédelmi politika
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A politika céljai
- 3. Történeti háttér, a fogyasztóvédelmi politika fejlődése
- 4. Az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájának jogalapja és intézményrendszere
- 5. Az uniós fogyasztóvédelmi politika általában
- 6. Az EU fogyasztói joga
- 6.1. Fogyasztói jogok
- 6.1.1. Irányelv a fogyasztói jogokról
- 6.1.2. Irányelv a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről
- 6.1.3. Irányelv a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól
- 6.1.4. Távollévők közötti ügyletek
- 6.1.5. Irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről (házaló kereskedelem)
- 6.1.1. Irányelv a fogyasztói jogokról
- 6.2. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- 6.3. Utazásra és üdülésre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok
- 6.4. A termékekre vonatkozó szabályozás
- 6.5. Pénzügyi szolgáltatások
- 6.1. Fogyasztói jogok
- 7. Fogyasztói jogok érvényesítése
- 8. Jövőbeni elképzelések a fogyasztóvédelem területén
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Továbbvezető linkek
- 1. A politika rövid leírása, jelentősége
- 12. fejezet: Közös kül-, biztonság- és védelempolitika
- 1. Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája
- 2. A közös kül- és biztonságpolitika története
- 3. A közös kül- és biztonságpolitika elvei és céljai
- 4. A közös kül- és biztonságpolitika jogalapja
- 5. Döntéshozatal a közös kül- és biztonságpolitikában
- 6. Jogi aktusok a közös kül- és biztonságpolitikában
- 7. A közös kül- és biztonságpolitika dimenziói
- 8. Közös biztonsági és védelempolitika
- 9. A közös kül-, biztonság- és védelempolitika jövője
- 10. Elfogadásra váró fontosabb javaslatok, aktuális döntések
- 11. Ismétlő kérdések
- 12. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája
- 13. fejezet: A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- 1. Fogalommagyarázat, rövid előtörténet
- 2. A külső és a belső határ: határőrizet, a határátlépés feltételei, a kiegészítő intézkedések
- 2.1. A schengeni övezet általában
- 2.2. A schengeni övezet kialakulása
- 2.3. A külső és belső határokra vonatkozó legfontosabb uniós célkitűzések
- 2.4. Az Európai Unió a határok ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörei, jogalkotása és szervei
- 2.4.1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
- 2.4.2. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség
- 2.4.3. Pénzügyi források, gyorsreagálású határőregységek
- 2.4.1. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség
- 2.5. A határok őrizetére és ellenőrzésére vonatkozó legfontosabb uniós szabályok
- 2.6. Az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályozási elképzelések
- 2.1. A schengeni övezet általában
- 3. Reguláris és illegális migráció
- 4. Menekültügy
- 4.1. A menekültpolitika alapja és céljai
- 4.2. A menekültpolitika öt fő területe
- 4.2.1. A „Dublin III” rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelöléséről és az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer
- 4.2.2. Az átmeneti védelem
- 4.2.3. A menekülők fogadásának minimumszabályai
- 4.2.4. Irányelv a menekült meghatározásáról és a kiegészítő védelemről
- 4.2.5. Irányelv az eljárási minimumszabályokról
- 4.2.6. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap
- 4.2.1. A „Dublin III” rendelet az eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelöléséről és az Eurodac ujjlenyomat-azonosító rendszer
- 4.3. A tanulságok levonása
- 4.1. A menekültpolitika alapja és céljai
- 5. Polgári igazságügyi együttműködés
- 6. Büntető igazságügyi együttműködés
- 6.1. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
- 6.2. Büntető igazságügyi együttműködés céljai
- 6.3. Büntető igazságügyi együttműködés története az Európai Unióban
- 6.4. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban: jogalap és jogalkotás
- 6.5. A Büntető igazságügy szabályozására vonatkozó elképzelések
- 6.6. A fontosabb elfogadott büntető eljárásjogi és anyagi büntetőjogi szabályok
- 6.7. Jövőben várható szabályozási elképzelések
- 6.1. Büntető igazságügyi együttműködés az Európai Unióban
- 7. Rendőri együttműködés az Európai Unió tagállamai között
- 7.1. Rendőri együttműködés: célok, jogalap, döntéshozatal
- 7.2. Az Európai Unió rendőri együttműködését támogató testületek és szervek
- 7.3. A rendőri együttműködés szabályozására vonatkozó elképzelések
- 7.4. A EU rendőri együttműködése körében elfogadott fontosabb szabályok
- 7.5. Jövőben várható szabályozási elképzelések
- 7.1. Rendőri együttműködés: célok, jogalap, döntéshozatal
- 8. Következtetés, jövőfirtatás
- 9. Ismétlő kérdések az olvasónak
- 10. Továbbvezető linkek
- 1. fejezet: Közös kereskedelempolitika
- II. rész Ágazati politikák
- 14. fejezet: Közös agrárpolitika
- 1. Áttekintés
- 2. A közös agrárpolitika céljai, szabályozási területei
- 3. A közös agrárpolitika változásai. A KAP reformja
- 4. A KAP szerződéses alapjai
- 5. A közös agrárpolitika döntéshozatali és végrehajtási rendszere
- 6. Közös piaci szervezetek – a közös agrárpolitika első pillére
- 7. Közvetlen támogatások
- 8. A második pillér: az integrált vidékfejlesztés
- 9. A szabályozás jövője. Radikális reform versus renacionalizáció?
- 1. Áttekintés
- 15. fejezet: Közlekedési politika
- 1. A közös közlekedési politika jelentősége, a közlekedési szektor tulajdonságai
- 2. A közös közlekedési politika céljai
- 3. A közlekedési politika történeti áttekintése
- 4. Elsődleges jogalapok
- 5. A közös közlekedési politika szabályozása
- 5.1. Közúti fuvarozás
- 5.2. Vasúti fuvarozás
- 5.3. Belvízi hajózás
- 5.4. Tengerhajózás
- 5.5. Légi közlekedés
- 5.5.1. Az első légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.2. A második légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.3. A harmadik légiközlekedés-politikai csomag
- 5.5.4. A légi közlekedési szabályozás átdolgozása és egységesítése
- 5.5.5. A légi közlekedési kiegészítő intézkedései, résidő-szabályozás, utasjogok, biztonság, környezetvédelem
- 5.5.6. Az egységes európai légtér
- 5.5.1. Az első légiközlekedés-politikai csomag
- 5.6. Infrastruktúra
- 6. A szabályozás áttekintése
- 7. A közlekedési politika jövőjéről
- 8. Ismétlő kérdések
- 9. Website-ok
- 1. A közös közlekedési politika jelentősége, a közlekedési szektor tulajdonságai
- 16. fejezet: Környezetvédelmi politika
- 1. A környezetvédelmi politika rövid leírása és jelentősége
- 2. Az Európai Unió környezetpolitikájának áttekintése
- 3. A környezetvédelmi politika céljai
- 4. Az EU környezeti politikájának jogalapjai
- 5. A jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A legfontosabb jogi aktusok és dokumentumok
- 7. Az egyes szabályozási területek áttekintése
- 7.1. Általános vagy horizontális rendelkezések
- 7.1.1. Környezeti hatásvizsgálat
- 7.1.2. A stratégiai hatásvizsgálat
- 7.1.3. Integrált szennyezésmegelőzés és -ellenőrzés (ipari kibocsátások)
- 7.1.4. Az információhoz való hozzájutás
- 7.1.5. A „környezetbarát” termékjelzés
- 7.1.6. EMAS – környezeti menedzsment és auditálási rendszerek
- 7.1.7. Felelősségi szabályok
- 7.1.8. Hozzáférés az igazságszolgáltatáshoz
- 7.1.1. Környezeti hatásvizsgálat
- 7.2. Természetvédelem
- 7.3. Vízvédelem
- 7.4. Levegőszennyezés
- 7.5. Zajártalom
- 7.6. Vegyi anyagok, biotechnológia
- 7.7. Ipari kockázatok
- 7.8. Hulladék
- 7.1. Általános vagy horizontális rendelkezések
- 8. Ismétlő kérdések
- 9. Website-ok
- 1. A környezetvédelmi politika rövid leírása és jelentősége
- 17. fejezet: Elektronikus hírközlési politika
- 1. Áttekintő
- 2. Az elektronikus hírközlési politika célja
- 3. Az elektronikus hírközlési politika rövid történeti áttekintése
- 4. A szabályozás jogalapja és eszközei, jogalkotók
- 5. A politika keretében kibocsátható/kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 6. A szabályozás áttekintő ismertetése, értékelése
- 6.1. A 2002-es irányelv csomag és 2009-es felülvizsgálata
- 6.2. A távközlési, elektronikus hírközlési szabályozás alapfogalmai
- 6.3. A Szabályozási Keretrendszer elvei
- 6.3.1. Egységes, technológiasemleges szabályozás
- 6.3.2. Ex ante versenyjogi szabályozás
- 6.3.3. Piacszabályozás
- 6.3.4. Együttműködés a Bizottság, a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóságok között
- 6.3.5. Fogyasztóvédelem és adatvédelem az elektronikus hírközlés terén
- 6.3.6. Egyetemes szolgáltatás, „Szélessáv Mindenkinek”, Frekvenciagazdálkodás
- 6.3.1. Egységes, technológiasemleges szabályozás
- 6.1. A 2002-es irányelv csomag és 2009-es felülvizsgálata
- 7. Az előkészületben lévő, várható szabályozás
- 8. Összefoglaló kérdések
- 9. Honlapok
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. Áttekintő
- 18. fejezet: Kulturális politika
- 1. Áttekintés
- 2. A kulturális politika kialakulása
- 3. Az Európai Unió hatásköre és jogalap a kulturális politika területén
- 4. A kulturális politika megvalósításának eszközei
- 5. A Tanács Európai Kulturális Munkaterve (2011–2014)
- 6. A kulturális politikát érintő egyéb uniós jogszabályok és politikák
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott irodalom / Website-ok további olvasásra
- 1. Áttekintés
- 19. fejezet: Audiovizuális politika
- 1. Az audiovizuális politika jelentősége
- 2. Az audiovizuális politika háttere, célkitűzései
- 3. Az audiovizuális politika történeti áttekintése
- 4. Az audiovizuális politika jogalapja
- 5. Az uniós szintű audiovizuális szabályozás
- 5.1. Az Európai Bíróság esetjoga
- 5.2. Audiovizuális médiaszabályozás
- 5.3. Az audiovizuális ágazat uniós támogatása
- 5.4. Az audiovizuális ágazat kulturális, társadalmi és demokratikus szerepével kapcsolatos kezdeményezések
- 5.5. Az audiovizuális piac feltételrendszerének egységesítése: szellemi tulajdonjogi szabályok
- 5.6. Az audiovizuális piac működésére vonatkozó verseny- és állami támogatási szabályok
- 5.7. Nemzetközi együttműködés az audiovizuális ágazat területén
- 5.1. Az Európai Bíróság esetjoga
- 6. A várható szabályozás
- 7. Ismétlő kérdések
- 8. Ajánlott olvasmányok
- 1. Az audiovizuális politika jelentősége
- 20. fejezet: Szakképzési politika
- 1. A szakképzési politika rövid leírása, jelentősége
- 2. A szakképzési politika céljai
- 3. A szakképzési politika rövid történeti áttekintése
- 4. Jogalapok
- 5. Jogalkotók és egyéb szereplők
- 6. A szakképzési politika keretében kibocsátott legfontosabb jogi aktusok, másodlagos, harmadlagos jogi aktusok, legfontosabb hatályos policy dokumentumok
- 7. A szabályozás áttekintő ismertetése
- 8. A szakképzés hazai jogi szabályozása
- 9. Ismétlő kérdések
- 10. Ajánlott olvasmányok
- 1. A szakképzési politika rövid leírása, jelentősége
- 21. fejezet: Energiapolitika
- 14. fejezet: Közös agrárpolitika
- Tárgymutató
- Jogesetmutató
- Jogforrások listája
- Általános áttekintés
- Közös kereskedelempolitika
- Vámpolitika
- Versenypolitika
- Állami támogatási politika
- A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- Közbeszerzési politika
- Regionális politika
- Szociálpolitika és foglalkoztatás
- Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- Adópolitika
- Fogyasztóvédelmi politika
- Közös kül-, biztonság- és védelempolitika
- A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- Közös agrárpolitika
- Közlekedési politika
- Környezetvédelmi politika
- Elektronikus hírközlési politika
- Kulturális politika
- Audiovizuális politika
- Szakképzési politika
- Energiapolitika
- Általános áttekintés
- Bibliográfia
- Általános áttekintés
- Közös kereskedelempolitika
- Vámpolitika
- Versenypolitika
- Állami támogatási politika
- A közvállalkozásokra vonatkozó politika
- Közbeszerzési politika
- Regionális politika
- Monetáris politika egy gazdasági politika alapelemeivel
- Adópolitika
- Fogyasztóvédelmi politika
- Közös kül-, biztonság- és védelempolitika (CFSP)
- A szabadság, biztonság és jog térsége az Európai Unióban
- Közös agrárpolitika
- Közlekedési politika
- Környezetvédelmi politika
- Elektronikus hírközlési politika
- Kulturális politika
- Audiovizuális politika
- Szakképzési politika
- Energiapolitika
- Általános áttekintés
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 615 2
2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hónapig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd. Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Kötetünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szerzőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is. A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja. A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero