Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


Az erőfölénnyel való visszaélés

Amint azt a fentiekben kifejtettük, egy vállalkozást csak abban az esetben lehet a 102. cikk alapján elmarasztalni, ha erőfölényével valóban visszaélt; az erőfölény megléte vagy elérése tehát önmagában nem büntetendő. A visszaélés fogalmának meghatározása különösen jelentős azért is, mert a 101. cikkel ellentétben a 102. cikk nem ad kimentési lehetőséget a vállalkozásnak abban az esetben, ha megállapításra kerül az erőfölénnyel való visszaélés esete. Itt jegyezzük meg, hogy a vállalkozás természetesen jogosult arra, hogy magatartását objektíven indokolja: ilyen lehet például ügyletkötéstől elzárkózás esetén az adott ügyfél nyilvánvaló fizetésképtelensége, túlzottan magas ár alkalmazása esetén a nyersanyagok árának növekedése stb. Az egyik legizgalmasabb jogkérdés ebben a vonatkozásban az, amikor a vállalkozás arra hivatkozik, hogy magatartása a többi vállalkozás által támasztott versenyre adott indokolt válasznak minősül (az angol terminológiában az ún. „meeting competition” érv): adott esetben igen bonyolult ugyanis annak eldöntése, hogy az erőfölényes vállalkozás jogos kereskedelmi és gazdasági érdekei védelmében tett válaszlépéseket vagy épp ellenkezőleg, magatartásával a verseny megszüntetése volt a célja.188

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave