Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


A központi bank függetlensége

A számokban kifejezhető követelmények mellett megjelent egy elem, amit nem lehet adatként kifejezni. Az EUSZ előírta a központi bankok függetlenségét és a vonatkozó jegyzőkönyv kimondta, hogy „sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást … a tagállamok kormányaitól”. Utóbbiak pedig „kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet és nem kísérlik meg … a nemzeti központi bankok szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során”.629 Tény, hogy az EU szervei – részben az EKB, részben a Bizottság és a tagállamok – között sok vita folyt arról, hogy bizonyos nemzeti jogszabályok és a folytatott gyakorlat összhangban van-e a fenti rendelkezésekkel. A tagállamok végrehajtó hatalma erős kísértést érezhet arra, hogy a nemzeti központi bankot a végrehajtó hatalom kiterjesztésének tekintse, forrásait saját előnyeire használja. Elég csak arra a 2014 nyarán kirobbant esetre emlékeztetni, amikor a lengyel pénzügyi tárca próbálta a választásokat megelőzően a központi bankot rávenni „monetáris könnyítésre”. Több tagállamban – így Magyarországon is – a központi bankra vonatkozó szabályozást vizsgálták az Unió szervei arra vonatkozólag, hogy a vezető testületek létszámának növelése és azáltal a kormányhoz közel álló erők többségbe juttatása összhangban van-e a fenti rendelkezésekkel. Nem lehet kétségünk azt illetően, hogy az EU-tagállamai a továbbiakban is fognak kísérleteket tenni annak érdekében, hogy ellenőrzésük alá vonják a központi bankokat és ez sok esetben nem is lesz sikertelen. Mindazonáltal az EU szabályozás ez elé – mégha nem is áthághatatlan – korlátokat állít.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave