Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


A korábbi szabályozás felülvizsgálata

A további források rendelkezésre bocsátását részben a korábbi jogi szabályozás felülvizsgálata segített elérni. Azt a rendelkezést, miszerint, ha egy tagállam általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, kiterjesztően értelmezték, s a nemzetközi pénzügyi válságot is olyan „rendkívüli eseménynek” tekintették, ami lehetővé tette hitel nyújtását, illetve hitelkeret megnyitását a nehézségekkel szembe néző állam javára. Végeredményben a jogszabály azt állította, hogy a példátlan globális pénzügyi válság eredményezte azt, hogy egyes államok csak jóval drágábban juthatnak hitelhez. Ez a nyilvánvaló fikció – vagy legalábbis „kegyes csalás” – megnyitotta az utat ahhoz, hogy az EU – szorosan meghatározott feltételek mellett – beindítsa a finanszírozást. Érthető módon a jogszabály nagy hangsúlyt helyezett a hitelnyújtás feltételeire és ellenőrzésükre. 2011-ben az Európai Unió működéséről szóló Szerződés módosításával, annak 136. cikkébe új bekezdés beillesztésével megteremtette alapját annak, hogy stabilitási mechanizmust hozzon létre, amely olyan tartalékot teremt, amelyből a többletforrás „lehívható”. „Azok a tagállamok, amelyek hivatalos pénzneme az euró, feltétlenül szükséges esetben működésbe hozható stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre, az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. A mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni.”647 Ez alapján jött létre az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, illetve az azt 2013-ban felváltó Európai Stabilitási Mechanizmus.648 Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében 440 milliárd euró lehívását biztosították, ami már arányban állhat a mostani válságból leszűrhető finanszírozási igény tapasztalataival. Az Európai Stabilitási Mechanizmus pedig 2014 tavaszán több mint hétszázmilliárd euróval rendelkezett, mégha ennek majdnem 90%-a nem is rendelkezésre bocsátott, hanem lehívható forrás volt.649 Görögország esetében ez – első körben – 110 milliárd, Írország esetében 85, míg Portugália esetében mintegy 80 milliárd eurót tett ki. Tehát az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében odaítélt három csomag együtt sem érte el a keret kétharmadát. Az Európai Stabilitási Mechanizmus alapján pedig Ciprus és Spanyolország jutott forrásokhoz: előbbi 5,1, utóbbi 41,365 milliárd euróhoz. Spanyolország 2013 vége felé ugyancsak megindult a konszolidáció útján. Ebből leszűrhető az a következtetés, hogy az EU aktuális pénzügyi segítsége, más szereplők pénzügyi támogatása, további támogatás rendelkezésre állása, a piaci mechanizmusok beindulása és az adott tagállamokban elfogadott megszorítások együtt lehetővé tették a rosszabb forgatókönyvek valóra válását. Nemzeti keretben elfogadott megszorító intézkedéseik ugyanakkor érthető módon növelték a társadalmi elégedetlenséget, mégha nem is olyan mértékben, mint Görögországban.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave