Kende Tamás (szerk.)

Bevezetés az Európai Unió politikáiba


Bűnügyi jogsegély

A tagállamok közötti legfontosabb bűnügyi jogsegéllyel foglalkozó jogi eszköz a 2000. május 29-én elfogadott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény és a 2001. október 16-án kelt az egyezményt Kiegészítő Jegyzőkönyv.1052 Az egyezmény célja a határon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb fellépés, a büntetőügyekben történő együttműködés eredményesebbé, gyorsabbá és főként egyszerűbbé tétele révén. Az egyezmény kiegészíti mind az Európa Tanács keretében 1959. április 20-án aláírt, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és annak 1978-as jegyzőkönyvét, mind a hatályban lévő egyéb, két- és többoldalú megállapodásokat, harmadrészt az SVE bűnügyi jogsegéllyel foglalkozó rendelkezéseit. Ezek a korábbi egyezmények az EU bűnügyi jogsegély egyezményben nem szabályozott kérdések vonatkozásában továbbra is hatályosak.1053 Ki kell emelni, hogy az egyezmény még a klasszikus kölcsönös jogsegély szemléletét tükrözi, azaz nem ad felhatalmazást a tagállamok igazságügyi hatóságai által kibocsátott aktusok közvetlen, kölcsönös elismerésére. A tagállamok igazságügyi hatóságainak közvetlen kapcsolatteremtését ugyanakkor előírja, így ebből a mára kialakult közvetlen együttműködés fontos előfutárának tekinthető. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy az Unió a kölcsönös elismerés elvének ütemezett bevezetésével az átfogó jellegű jogsegélyegyezmény egyes szabályozási területeit merőben új módon szabályozza és meghaladja, például a külföldön fellelhető bizonyítékok beszerzésének esetében, amelyet alább tárgyalunk.

Bevezetés az Európai Unió politikáiba

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 615 2

2015. május elseje Magyarország uniós csatlakozásának tizenegyedik évfordulója. Ez alatt a tizenegy év alatt Magyarország egy gazdaságilag felívelő időszakot és egy súlyos gazdasági válságot is végigélt az Unió tagjaként, sőt hat hó­napig az Unió soros elnökségét is ellátta. Eközben az Unió maga sok más mellett a globális gazdasági leszakadás, a belső strukturális egyensúlytalanság és az euroövezet válságai, az Európában is megjelenő terrorfenyegetés, a bevándorlás kihívásai és az ukrajnai konfliktus ellen küzd.

Az Európai Unió folyamatosan változik, de politikáinak alapvető, általános célja állandó; a közös szabályozást igénylő területek, illetve bizonyos támogatandó társadalmi rétegek érdek- és életviszonyainak európai szintű rendezése. Köte­tünk átfogó képet ad a fontosabb politikákról, rávilágítva keletkezési körülményeikre, perspektíváikra és alapvető jellegzetességeikre egyaránt. Sokszínű szer­zőgárda, neves egyetemi oktatók, ügyvédek és diplomaták biztosítják, hogy a szilárd elméleti háttér és a konkrét gyakorlati tapasztalatok mellett a könyv bepillantást nyújtson az uniós politikák működésének „kulisszatitkaiba” is.

A kötet az uniós intézmény- és jogrendszer működésének ismeretét feltételezve a politikák elemzését állítja a középpontba. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a koncepciókra a jogszabályoknál, mert a politikák időt állóbbak a végrehajtásukra irányuló jogszabályoknál. A fejezeteket egységes megközelítés és felépítés jellemzi és a történeti bevezetés után, áttekintve a szabályozási koncepciókat, a jogszabályokat és a jogszabálytervezeteket, az új fejleményeket is bemutatja.

A könyv elsősorban az európai integrációs ügyekkel foglalkozó jogászok, közgazdászok, politológusok, joghallgatók és újságírók érdeklődésére tarthat számot. Ezzel egy időben azonban haszonnal forgathatják majd az üzleti szféra szereplői, illetve újdonság értékű lehet az Unió iránt fogékony szélesebb közönség számára is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kende-bevezetes-az-europai-unio-politikaiba//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave