MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
J
jármű
Közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. [Btk. 58. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek.]
jármű ellenőrzése; magához ragadása
A jármű irányítási lehetőségének megszerzése. Ez lehet közvetlen, amikor az elkövető saját maga gyakorolja az uralmat a jármű felett, de lehet közvetett is, amikor valaki más – az elkövető akaratától determináltan – irányítja a járművet. [Btk. 262. § (1) bek.]
jármű vezetője
Az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül. [Btk. 58. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek.]
BH2004. 4. Nem valósul meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha az álló közlekedési jármű megrongálása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti [Btk. 184. § (1) bek.].
járművezetés átengedése
Olyan magatartás, amellyel a jármű effektív irányításának lehetősége kerül át máshoz. [Btk. 189. § (1) bek.]
BH1994. 581. A szeszes italt fogyasztott, de alkoholos befolyásoltság alatt nem álló személy részére a járművezetés átengedése akkor valósítja meg a járművezetés tiltott átengedésének vétségét, ha az átvevő ténylegesen alkalmatlan volt a jármű vezetésére; ennek hiányában az átengedő magatartása szabálysértést valósít meg [Btk. 189. § (1) bek., Sztv. 116/A. § (1) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont és (2) bek.].
BH1987. 296. A járművezetés tiltott átengedése szempontjából önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre alkalmatlanság megállapításához [Btk 189. § (1) bek.].
járművezetésre alkalmatlan személy
Járművezetésre alkalmatlan az, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen. Alkalmatlannak tekinthető az is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.). [Btk. 189. § (1) bek.]
BH1987. 296. A járművezetés tiltott átengedése szempontjából önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre alkalmatlanság megállapításához. (Btk. 189. § (1) bekezdés)
járművezetésre alkalmatlanság
Járművezetésre alkalmatlan az, aki a jármű biztonságos vezetésére életkoránál, betegségénél vagy személyisége valamely tartós korlátozottságánál fogva képtelen. Alkalmatlannak tekinthető az is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus észlelhető (idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.). [Btk. 59. § (1) bekezdés]
járművezetéstől eltiltás
A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. [Btk. 38. § (2) bek. 3. pont, Btk. 58. § (1) bek.]
BH2009. 71. I. Nem járművezetéstől, hanem a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés kiszabásának van helye azzal a járművezetővel szemben, aki a foglalkozása körében vezetett jármű rakományát fosztogatja [1978. évi IV. törvény 56. § (1) bek. b) pont, 58. § (1) bek., 38/2007. BK vélemény].
BH2007. 364. A járművezetéstől eltiltás alkalmazhatósága szempontjából a sorozatbűncselekmény elkövetésére járművet igénybe vevő valamennyi tettes vagy részes a jármű használójának tekintendő [1978. évi IV. törvény 58. § (1) bek.; BK 107. sz. állásfoglalás].
járványügyi felügyelet
A járványügyi tevékenység egyik fajtája. A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása. [Btk. 284. (1) és (3) bek.] Lásd még: Eütv. 56. §.
járványügyi felügyelet vagy ellenőrzés
Felügyelet (surveillance): adatok közegészségügyi-járványügyi célból történő rendszeres, folyamatos gyűjtése, összehasonlítása és elemzése, valamint a közegészségügyi-járványügyi információk kellő időben történő terjesztése értékelés és szükség szerinti közegészségügyi-járványügyi reagálás céljából.
Ellenőrzés: meghatározott terület, személy, dolog stb. – ideértve a vonatkozó adatokat és dokumentációt is – hatáskörrel rendelkező hatóság általi vagy annak felügyelete mellett történő átvizsgálása annak a megállapítása céljából, hogy fennáll-e közegészségügyi-járványügyi kockázat. [Btk. 284. § (1) és (2) bek.]
javítóintézeti nevelés
A javítóintézeti nevelés olyan intézkedés, amelyet a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. [Btk. 109. § (2) bek., Btk. 118. § (1) bek.]
jelentéstétel
A jelentéstétel az elöljáró (feljebbvaló) tájékoztatása az alárendelt (alacsonyabb rendfokozatú) részéről. [Btk. 350. § (1) bek.]
jelentkezési kötelezettség
A jelentkezési kötelezettség magában foglalja a honvédelmi célból történő megjelenési kötelezettséget és a személyi adatokban bekövetkezett változások bejelentésének kötelezettségét. [Btk. 335. § (1) bek., Btk. 336/A. § (2) bek. a) pont]
jelentős érdeksérelem
A jelentős érdeksérelem olyan eredménye a bűncselekménynek, amely a jogalkalmazó értékelését igényli (ún. társadalmi típusú sértő eredmény). Mind anyagi, mind személyes sérelmet jelenthet. [Btk. 174. §, Btk. 174/B. § (2) bek. c) pont, Btk. 175. § (3) bek. d) pont, Btk. 177. § (2) bek., Btk. 177/A. § (1) bek. c) pont, Btk. 178. § (3) bek., Btk. 178/A. § (3) bek. d) pont, Btk. 179. § (2) bek. c) pont, Btk. 227/A. § (3) bek.]
jelentős érték (kár, vagyoni hátrány, mérték összege, adóbevétel csökkenésének összege)
A Btk. alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetőleg a vámbevétel csökkenése jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg. [Btk. 138/A. § c) pont]
jelentős hátrány; veszélye
Akkor állapítható meg, ha a cselekmény megvalósításából eredően – az adott helyzetre konkretizált – súlyos negatív következmény jött létre. Ennek veszélye akkor áll fenn, ha az ilyen következménnyel fenyegető helyzet létrejön. [Btk. 348. § (2) bek., Btk. 349. § (2) bek., Btk. 350. § (2) bek., Btk. 351. § (2) bek., Btk. 354. § (2) bek. b) pont, Btk. 355. § (2) bek. c) pont, Btk. 357. § (2) bek. b) pont, Btk. 358. § (3) bek., Btk. 360. § (2) bek., Btk. 361. § (2) bek., Btk. 362. § (1) bek., Btk. 366. § (2) bek. b) pont]
jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószer
Abban az esetben beszélünk erről a kategóriáról, ha a kábítószer a Btké. 23. §-ában meghatározott jelentős mennyiséget nem éri el. [Btk. 283. § (1) bek. e/1. pont]
jelentős mennyiségű kábítószer
A Btké. 23. § (3) bekezdése szerint: a Btk. 282–283. §-ának alkalmazása szempontjából az (1)–(2) bekezdés szerinti kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja.
A Btké. 23. § (5) bekezdése szerint: az (1)–(2) bekezdésben nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer akkor jelentős mennyiségű, ha tiszta hatóanyag-tartalmának élettani hatása 18 grammot meghaladó morfinbázis élettani hatásával megegyező. [Btk. 282. § (2) bek. b) pont, Btk. 282/A. § (3) bek., Btk. 282/B. § (3) bek. a) pont, Btk. 282/C. § (4) bek.]
jelentős mértékben csökkent használhatóság
Akkor beszélhetünk erről, ha az adott termék csupán részben tudja betölteni eredeti funkcióját. [Btk. 294. § (2) bek.]
jelentős mértékben megváltoztat
A fordulat a jogalkalmazó mérlegelését igényli. Ilyennek tekinthető az az elkövetés, amelynek hatására a korábbi állapothoz képest nagymérvű változás következett be. Nem követelmény a változtatás irreverzibilis jellege. [Btk. 281. § (2) bek.]
jelentős mértékben megzavar
A fordulat a jogalkalmazó mérlegelését igényli. A zavar jelentős volta függ a konkrét körülményektől, például annak területi kiterjedésétől, időtartamától, az érintettek számától stb. [Btk. 260. § (1) bek.]
jelentős mértékű szennyezés
Környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. Ennek jelentős volta az eset körülményeinek függvényében értékelhető. Ennek kapcsán figyelembe kell venni kiterjedését, tartamát, hatását stb. [Btk. 280. § (1) bek.]
jelkép
Valamilyen gondolatnak a kifejezésére szolgáló ábrázolás. [Btk. 269/B. § (1) bek.]
jelszó
Olyan információegység, amely arra szolgál, hogy kizárólag az arra jogosultnak biztosítson hozzáférést valamihez. [Btk. 300/E. § (1) és (2) bek.]
jogellenes fogvatartás
Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [Btk. 228. §]
jogellenesen
Megfelelő jogalap nélkül. [Btk. 228. § (1) bek., Btk. 281. § (1) és (2) bek.]
jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről a 2001. évi CIV. törvény rendelkezik. Eszerint a jogi személlyel szemben a következő intézkedések alkalmazhatóak:
- a jogi személy megszüntetése,
- a jogi személy tevékenységének korlátozása,
- pénzbírság. [Btk. 70. § (1) bek. 8. pont]
jogkezelési adat
Minden olyan adat, amely az előadóművészt, az előadóművész előadását, a hangfelvétel előállítóját, a hangfelvételt, az előadáshoz vagy hangfelvételhez fűződő bármely jog jogosultját azonosítja, vagy az előadás vagy hangfelvétel felhasználásának feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket, feltéve, hogy az adatokat a rögzített előadás vagy hangfelvétel példányához csatolják, illetve az előadás vagy a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítésével vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételével összefüggésben jelenítik meg. [Btk. 329/C. §]
jogos érdek
A jog által védett érdek. [Btk. 182. § (2) bek.]
jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igény
Jogos a vagyoni igény akkor, ha az ténylegesen fennáll, a jog által elismert és a jogszabályok szerint érvényesíthető. A jogosnak vélt igény azt jelenti, hogy az elkövető az igény tekintetében (jóhiszemű) tévedésben van, mert vagy egyáltalán nincs jogos igénye, vagy nem abban a formában létezik, ahogy gondolja, de feltevésének van valamilyen tényeken nyugvó jogcíme vagy alapja. [Btk. 273. § (1) bek.]
jogos védelem
Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. [Btk. 22. § f) pont, Btk. 29. § (1) bek.]
jogosulatlanul
Jogalap nélkül. [Btk. 221. § (1) bek. a) pont, Btk. 222. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 248. § (1) bek., Btk. 264. § (1) bek., Btk. 265. §, Btk. 285. § (1) bek., Btk. 300. § (1) bek., Btk. 300/C. § (1) bek., Btk. 300/C. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 313/C. § (1) bek. b) pont, Btk. 329/C. §]
jogosultság színlelése
Olyan magatartás, amely a külvilág számára valótlanul azt tükrözi, hogy annak tanúsítója jogszerűen cselekszik. [Btk. 248. § (2) bek., Btk. 285. § (2) bek.]
jogszerű eljárás
A jogszabályoknak megfelelő cselekvéssor. [Btk. 229. § (1) bek.]
jogszerűen szerzett
Jogosan a birtokába került. [Btk. 306. § (1) bek.]
jogtalan előny
Jogtalan előny mindaz, amely – a korábbiakhoz képest – kedvezőbb állapotot jelent, s amelynek megszerzésére nincs érvényes jogcíme az azt megszerző személynek. [Btk. 225. §, Btk. 250. § (1) bek., Btk. 251. § (1) és (2) bek., Btk. 252. § (1) bek., Btk. 253. § (1) bek., Btk. 254. § (1) és (2) bek., Btk. 255. § (1) és (2) bek., Btk. 256. § (1) bek., Btk. 258/B. § (1) bek., Btk. 258/C. § (1) és (2) bek., Btk. 258/D. § (1) bek., Btk. 258/E. §, Btk. 277. § (2) bek., Btk. 291. § (1) bek., Btk. 300. § (1) bek., Btk. 351. § (1) bek.]
jogtalan haszonszerzés
A Btk. relációjában célzat. Akkor beszélhetünk róla, ha a jogcím nélküli anyagi előny elérése érdekében cselekszik az elkövető. [Btk. 177/A. § (2) bek., Btk. 177/B. § (2) bek., Btk. 300/C. § (3) bek., Btk. 313/C. § (1) bek. a) pont, Btk. 318. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek.]
BH2011. 218. I. A zsarolás és az önbíráskodás bűntettének elkövetési magatartásai azonosak, a két bűncselekmény az eltérő célzat alapján határolható el egymástól. Az önbíráskodás esetében az elkövető jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek kíván érvényt szerezni, míg a zsarolásnál a célzat jogtalan haszonszerzésre irányul.
jogtalan hátrány
Minden olyan negatív következmény, amelyet valaki jogalap nélkül szenved el. [Btk. 225. §, Btk. 247. § (1) bek., Btk. 277. § (2) bek., Btk. 351. § (1) bek.]
jogtalan támadás
Olyan reális jogszerű indok nélküli – általában aktív – magatartás, amely ellenséges tartalmú. [Btk. 29. § (1) bek.]
BH1997. 512. I. A jogos védelmi helyzet megállapítása szempontjából a jogtalan támadás fogalma alá vonható a sértett részéről tanúsított olyan passzív magatartás is, amely a jogellenes állapot további fenntartását célozza [Btk. 29. §].
jogtanácsosi tevékenység
A jogtanácsos a feladatának teljesítése érdekében – a jogszabályok keretei között – jogi képviseletet lát el, jogi tanácsot és tájékoztatást ad, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat készít, részt vesz a jogi munka megszervezésében. (1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről 1. § (2) bek.) [Btk. 248. § (1) bek.]
jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény
2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (Jöt.). [Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/B. § (1) bek.]
jövedéki adózás alól elvont termék
A Jöt. 114. § (2) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott termékek. [Btk. 311/A. § (1) bek.]
jövedéki termék
A Jöt. 3. § (2) bekezdése alapján jövedéki termékek:
- az ásványolaj,
- az alkoholtermék,
- a sör,
- a bor,
- a pezsgő,
- a köztes alkoholtermék,
- a dohánygyártmány. [Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/A. § (6) bek., Btk. 311/B. § (1) bek.]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
