Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


P

parancsnok
  1. Külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón, illetőleg polgári légi járművön elkövetett bűncselekmény miatt a hajó, illetőleg a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.
  2. Ha a címzett fogva van, a neki kézbesítendő iratot a fogvatartást végrehajtó intézet parancsnoka útján kell kézbesíteni.
  3. Katona esetén a kézbesítés a parancsnoka útján történik, és a parancsnoka jogosult a kényszerintézkedések betartását ellenőrizni, illetőleg, ha a nyomozást nem a katonai ügyész végzi, nyomozó hatóságként az illetékes parancsnok (vezető) jár el.
pártfogó felügyelő
A bíróság és az ügyész a büntetés vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére pártfogó felügyelőt rendel ki. A pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére.
Pártfogó Felügyelői Szolgálat
A megyei (fővárosi) igazságügyi szolgálatok és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti egységei.
pártfogó felügyelői vélemény
Sajátos szakvélemény, amely általában fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, de helyenként a vádemelés elhalasztása és szankció alkalmazása kapcsán is beszerezhető. A büntetés vagy intézkedés vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt a bíróság és az ügyész rendelheti el a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését. Fiatalkorúak elleni eljárásban beszerzése kötelező. A pártfogó felügyelői véleményt a pártfogó felügyelő készíti el. A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket (családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi viszonyait) írja le, bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot. Ennek érdekében a pártfogó köteles és jogosult megismerni mindazokat az adatokat, amelyek a pártfogó felügyelői vélemény elkészítéséhez szükségesek. Ha a feladatainak teljesítéséhez szükséges, az ügyésztől vagy a bíróságtól újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. (Be. 114/A. §)
pártfogó felügyelői vélemény beszerzése ügyészi szakban
A pártfogó által feltárt körülmények segíthetik az ügyész vagy a bíróság döntéshozatalát. Az ügyész a vádemelés elhalasztása vagy a közvetítői eljárásra utalás előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. A pártfogó felügyelői vélemény a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket – így különösen családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait – írja le, továbbá bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot.
Az ügyészi döntéshozatal elősegítése érdekében a pártfogó felügyelő a véleményben tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségről, egészségügyi, illetőleg szociális intézményi ellátási lehetőségről, és javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály vagy kötelezettség elrendelésére. Ha az ügyész úgy rendelkezik, a pártfogó felügyelői véleményben ki kell térni arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez. Munkája során a pártfogó jogosult megismerni azokat az iratokat, adatokat, amelyek a vélemény elkészítéséhez szükségesek, továbbá mind a hatóságoktól, mind az eljárásba bevont más személyektől felvilágosítást kérhet.
perbeszédek
A bizonyítási szakasz lezárását követően kerül sor a perbeszédekre és felszólalásokra. A perbeszédek keretében az ügyész vádbeszédet, a védő védőbeszédet tart. A perbeszédek a bírósághoz szólnak és céljuk a bíróság meggyőzése a határozathozatal előtt arról, hogy a perbeszédet mondó álláspontja a helyes. A két perbeszéd tartalmi kellékei részben megegyeznek, de az eljárási pozíciókban lévő különbségek miatt részben eltérőek. A perbeszéd tartásának lehetősége az eljárás kontradiktórius jellegének következménye. A bizonyítási eljárás befejezését követően, a határozathozatal előtt a felek értékelik az eljárás során történteket, érvelnek, észrevételeket, indokolt indítványokat tesznek. A perbeszéd nemcsak jogi szempontból tarthat számot érdeklődésre, hanem retorikai teljesítményként is. Lásd még: vádbeszéd, védőbeszéd.
perorvoslat
A jogorvoslatok azon fajtája, amely a bírói szakban vehető igénybe. A jogorvoslathoz való jogból mint büntetőeljárási alapelvből és alapjogból kiindulva a büntetőeljárás bírósági (per) szakában értelmezhető: az a személy, akinek jogát, jogos érdekét a bíróság határozata érinti, a sérelmesnek tartott határozattal szemben perorvoslattal élhet. A perorvoslat eredményeként a kifogásolt bírói határozat megvizsgálására, felülbírálatára kerül sor egy eltérő – főszabályként magasabb – bírói fórum által.
A perorvoslatokat többféleképpen csoportosíthatjuk:
  • szűkebb és tágabb értelemben vett perorvoslatok,
  • rendes és rendkívüli perorvoslatok,
  • szuszpenzív hatályú és nem szuszpenzív hatályú perorvoslatok,
  • devolutív hatályú és nem devolutív hatályú perorvoslatok.
Szűkebb értelemben a perorvoslatok közé tartozik a fellebbezés, a perújítás, a felülvizsgálat, a jogorvoslat a törvényesség érdekében és a jogegységi eljárás, míg tágabb értelemben ebbe a fogalmi körbe vonhatjuk például a jegyzőkönyv kijavítása, a határozat kijavítása, kiegészítése iránti kérelmet, az igazolási kérelmet, a tárgyalás mellőzése külön eljárásban a tárgyalás tartása iránti kérelmet, továbbá az egyes különleges eljárások megindítása iránti indítványt.
perorvoslati fórumrendszer
A perorvoslati fórumrendszer egyrészt a bírósági szervezetrendszerhez, másrészt a fellebbezési rendszerhez kapcsolódik. A magyar büntetőeljárásban a bírósági szervezet négyszintű [helyi bíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák, Kúria], a fellebbezés egyes, a Be.-ben meghatározott esetekben kétfokú, s ekkor a perorvoslati fórumrendszer háromszintű: első fokon a helyi bíróság, másodfokon a törvényszék, harmadfokon az ítélőtábla, vagy amennyiben első fokon a törvényszék, másodfokon az ítélőtábla, harmadfokon pedig a Kúria jár el. Megjegyezzük, hogy azon esetekben, ahol a Be. nem teszi lehetővé a kétfokú fellebbezést, a fellebbezés értelemszerűen egyfokú, amiből kifolyólag a perorvoslati fórumrendszer kétszintű.
polgári jogi igény
A vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett kárigény, ami a büntetőeljárásban a terhelttel szemben érvényesíthető.
pótmagánvádló
Az a sértett, aki közvádas bűncselekmények esetén a vádat képviselheti. A sértett a törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha:
  1. az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette;
  2. az ügyész a vádemelést részben mellőzte;
  3. az ügyész a vádat elejtette;
  4. az ügyész nem látott alapot vádemelésre, vagy nem vette át a vád képviseletét a magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként;
  5. az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
pótmagánvádló fellépése
A pótmagánvád jogintézményét az új Be. élesztette újra. A törvény rendelkezései szerint a sértett akkor léphet fel pótmagánvádlóként, ha a nyomozó hatóság, illetve az ügyész hivatalból nem érvényesíti az állam bűnüldözési igényét, így azokban az esetekben, amikor
  • az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy
  • a nyomozást megszüntette;
  • az ügyész a vádemelést részben mellőzte,
  • a vádat elejtette.
Vannak olyan esetei a pótmagánvádlókénti fellépésnek, amikor a cselekmény közvádra vagy magánvádra üldözendősége vitatott. Így lehetősége van a sértettnek az ügy továbbvitelére, ha
  • az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét – magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként – nem vette át, vagy
  • az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő.
A pozitív feltételek fennállása esetén is kizárja a törvény a pótmagánvádlókénti fellépést, ha a büntethetőséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövető halála esetén, illetve a feljelentés elutasításakor vagy a nyomozás megszüntetésekor egyes megszüntetési okokra korlátozza a sértetti jogérvényesítés ezen módját. A nyomozó hatóság vagy az ügyész döntésével szemben először panaszt nyújthat be a sértett, s a panasz elutasítása esetén jogosult pótmagánvádlóként fellépni, ha az előbbiek szerint a törvény ezt lehetővé teszi.
A pótmagánvádló a bírósági eljárásban általában az ügyész jogait gyakorolja, így kényszerintézkedés elrendelését is indítványozhatja. Más jogok azonban csak az ügyészt illetik meg, így azok gyakorlására a Be. a pótmagánvádlót nem hatalmazza fel, így a szülői felügyeleti jog megszüntetését nem indítványozhatja, a vádat nem ejtheti el. A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelező, kivéve, ha a természetes személy pótmagánvádló, illetve a nem természetes személy pótmagánvádló képviseletére jogosult jogi szakvizsgával rendelkezik.
pozitíve kötött bizonyítási rendszer
A kötött bizonyítási rendszernek ennél a fajtájánál, amely létrejöttében megelőzi a negatíve kötött bizonyítási rendszert, ha a bűnösséget alátámasztó bizonyítékok rendelkezésére állnak, a bírónak mérlegelési jog hiányában, akár jobb meggyőződése ellenére is, el kellett ítélnie a vádlottat. Ennek a magyarázata abban rejlett, hogy a középkorban azonos országban, királyságban, hercegségben, városban stb. meglévő kulturális, tudásbeli, meggyőződésbeli különbségeket ki akarták küszöbölni, és a törvény egységes szabályrendszerét kívánták érvényre juttatni.
próbára bocsátási eljárás
Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave