MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
R
reformatórius jogkör
A reformatórius jogkör gyakorlása a felülbírált ügydöntő határozat megváltoztatását takarja.
reformatórius jogkör a harmadfokú eljárásban
A reformatórius jogkör gyakorlása a felülbírált ügydöntő határozat megváltoztatását takarja. A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével rendelkezett a vádlott bűnösségéről vagy felmentéséről, kényszergyógykezelése elrendeléséről, az eljárás megszüntetéséről, feltéve, hogy a másodfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló tényállás megalapozott, vagy a tényállás megalapozatlanságát a harmadfokú bírósági eljárásban ki lehetett küszöbölni.
reformatórius jogkör a másodfokú eljárásban
A reformatórius jogkör gyakorlása az elsőfokú ügydöntő határozat megváltoztatását takarja. A másodfokú bíróság ebben az esetben ítéletet hoz (minden más esetben végzést). A reformatórius jogkör gyakorlása az elsőfokú ügydöntő határozat rendelkező részének megváltoztatását jelenti, azaz a vádlott büntetőjogi felelősségét, a bűncselekmény minősítését, illetve a büntetőjogi szankciót. A másodfokú bíróságnak lehetősége van a reformatórius jogkör gyakorlására akár az első fokon megállapított tényállás korrekciója mellett, akár anélkül (előfordulhat, hogy a tényállás teljes körűen és logikusan került rögzítésre első fokon, de a bíróság például a bűncselekmény minősítése tekintetében helytelen jogi következtetésre jutott).
Mindezeknek megfelelően, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát megváltoztathatja, ha:
- az elsőfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott és nincs szükség hatályon kívül helyezésre,
- az elsőfokú ügydöntő határozata megalapozatlanságának kiküszöbölésére került sor; ez esetben a másodfokú bíróság reformatórius jogkörének korlátja, hogy eltérő tényállást csak akkor állapíthat meg, ha a vádlott felmentésére (részbeni felmentésére) vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére (részbeni megszüntetésére) kerül sor.
A reformatórius jogkör gyakorlásának minden esetben korlátját képezi a súlyosítási tilalom. Továbbá nincs helye az elsőfokú bíróság ítéletében a törvényi büntetési tételkeretek között kiszabott büntetés kisebb megváltoztatásának, amennyiben a tényállás kiegészítésére, illetve helyesbítésére nem kerül sor.
relatív eljárási szabálysértés
A relatív eljárási szabálysértés más néven relatív hatályon kívül helyezési ok. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az abszolút eljárási szabálysértések zárt katalógusába nem tartozó [a Be. 373. § (1) bekezdésének II. pontjában fel nem sorolt], és a másodfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetőleg a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, illetőleg a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására.
Az abszolút eljárási szabálysértésekkel összevetvén a relatív szabálysértéseknek alapvetően három jellegadó ismérvét különböztethetjük meg:
- a Be. nem rögzíti taxatíve a relatív eljárási szabálysértéseket, így abban a tekintetben, hogy milyen esetek tartozhatnak ide, a Be. a törvényi korlátok között mérlegelést enged a másodfokú bíróságnak,
- a relatív eljárási szabálysértés a bíróság mérlegelésétől függően eredményezi a kasszatórius jogkör gyakorlását, az elsőfokú ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását,
- a relatív eljárási szabálysértések nem szolgálhatnak alapjául felülvizsgálati eljárásnak.
A Be. példálózó jelleggel az alábbi relatív eljárási szabálysértéseket említi:
- a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették,
- az eljárásban részt vevő személyek a törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták (amennyiben ugyanakkor mindez a védő vagy a vádlott jogait érinti, a felmentő ítéletet, illetőleg az ítélet felmentő rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni).
Nem tartozik továbbá a relatív eljárási szabálysértések körébe, ha az elsőfokú bíróság a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem tartott előkészítő ülést.
rendbírság
A bíróság vagy az ügyész által, a törvényben meghatározott személyekkel szemben és esetekben, a rend fenntartása, valamint a büntetőeljárásban előírt kötelességek megtartásának biztosítása érdekében elrendelhető kényszerintézkedés. Rendbírság kiszabására kerülhet sor megjelenési kötelezettség nem teljesítése (például tanú, védő vagy szakértő szabályszerű idézésre nem jelenik meg), más eljárási kötelezettségnek vagy a hatóság határozatának nem teljesítése (például a terhelt nem jelenti be három munkanapon belül lakóhelyének vagy tartózkodási helyének a megváltozását), közreműködés jogosulatlan megtagadása (például tanú a vallomástételt vagy az eljárási cselekménynél való közreműködést jogosulatlanul megtagadja) és rendzavarás (például bárki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja) esetén.
rendelkezés a váddal
Tekintettel arra, hogy közvádas ügyekben a vádmonopólium nem csak azt jelenti, hogy az ügyész a törvény keretei között eldöntheti, emel-e vádat, hanem azt is, hogy ha vádat emelt, azt – mindaddig, amíg a bíróság a vádról nem dönt – módosíthatja és dönthet úgy is, hogy nem tartja szükségesnek a vád alapján az eljárás további folytatását. Az első fokú eljárásban az ügyész a vád ura rendelkezhet a váddal. Ennek keretében a vádat elejtheti, megváltoztathatja, kiterjesztheti.
Ha az ügyész – a vád tárgyává tett és azokkal összefüggő tények tekintetében – úgy látja, hogy a vádlott más bűncselekményben bűnös, vagy más bűncselekményben is bűnös, mint amely miatt ellene vádat emelt, a vádat megváltoztatja, illetőleg kiterjeszti, vagy a vádirat kiegészítése végett a tárgyalás elnapolását indítványozza. A vád megváltoztatása változatlan tényállás mellett a vád tárgyává tett cselekmények jogi minősítésének a megváltoztatása, tehát a vád tárgyává tett cselekmények száma nem változik. A vád kiterjesztése esetén az eredetileg vád tárgyává tett bűncselekmény mellett további bűncselekményben vagy bűncselekményekben is bűnösnek kívánja nyilváníttatni az ügyész a vádlottat. Lásd még: vád kiterjesztése, vád megváltoztatása, vádelejtés.
rendelkező rész
A határozat második része, a bíróság akaratnyilvánítása. A büntetőjogi felelősség kérdésében hozott bírósági döntés és az ennek következményeként alkalmazott szankció jelenti a rendelkező rész legfontosabb elemeit. A Be. az ítélet és az ügydöntő végzés vonatkozásában határozza meg a kötelező tartalmi kellékeket a következők szerint:
- a vádlott előzetes fogva tartására vonatkozó adatok,
- a vádlott neve és személyi adatai,
- a vádlott bűnösnek kimondása, illetőleg a vád alóli felmentése vagy hogy a bíróság az eljárást megszünteti,
- a bűncselekmény Btk. szerinti megnevezése az alkalmazott törvényhely – ideértve a bűncselekmény minősített esetének megállapításakor a bűncselekmény alapesetét meghatározó törvényhelyet is – feltüntetésével, a bűncselekmény bűntetti vagy vétségi megjelölése, ha a bűncselekmény többrendbeli vagy folytatólagos, ennek megjelölése, ha a bűncselekménynek szándékos és gondatlan alakzata is van, gondatlan alakzat esetén ennek megjelölése, továbbá az elkövetői és elkövetési alakzat megjelölése,
- a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés, valamint az egyéb jogkövetkezmények,
- az egyéb rendelkezések,
- a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezés.
rendfenntartás tárgyaláson
A tárgyalás rendjének fenntartása a tanács elnökének feladata. A rendfenntartás érdekében a Be. meghatározza, hogy a tárgyalóterembe – a büntetés-végrehajtási testület és a rendőrség szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.
A rendfenntartás körében elrendelhető intézkedésekről a tanács elnöke vagy a tanács dönt. A tanács elnöke rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét vagy a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A bíróság (ha nem egyes bíró jár el, ez alatt a tanács értendő) rendbírságot szabhat ki. A rendfenntartás körében – indokolt határozattal – lehetőség van a nyilvánosság kizárására is, ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja. Erről a tanács elnöke jogosult dönteni.
Speciális intézkedésekre van lehetőség akkor, ha az ügyész vagy a védő, illetve a pótmagánvádló jogi képviselője követ el rendzavaró magatartást. Az ügyésszel szemben rendreutasításnak van helye. Ha az ügyész rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a tanács elnöke a tárgyalást felfüggeszti, és az ügyészség vezetőjéhez fordul más ügyész kijelölése érdekében. Ha más ügyész kijelölése nyomban nem lehetséges, a tárgyalást el kell napolni.
A védő vagy a pótmagánvádló képviselője rendzavarása esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki, és nem vezettethető ki. Ha a védő rendzavarása miatt a tárgyalás nem folytatható, a tanács elnöke a tárgyalást felfüggeszti. Ebben az esetben a vádlott más védőt hatalmazhat meg, illetőleg – ha a védő tárgyalási részvétele kötelező – más védőt kell kirendelni. Ha ez nyomban nem lehetséges, a tárgyalást a rendzavaró védő költségére el kell napolni.
Ha a rendzavarás büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgál, a tanács elnöke az illetékes hatóságot, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlóját értesíti, a büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet ebben az esetben is hetvenkét óráig tarthat.
rendkívüli perorvoslat
A perorvoslatok leggyakrabban használt csoportosítását tekintve a rendes perorvoslatok mellett a perorvoslatok másik – kevésbé koherens – kategóriája. Rendkívüli perorvoslat kizárólag jogerős ítélettel szemben vehető igénybe, okait, s a benyújtására jogosultak körét a Be. taxatíve meghatározza minden egyes rendkívüli perorvoslattípus esetén, s lényegesen szűkebb körben vehető igénybe, mint a rendes perorvoslat. A rendkívüli perorvoslatok közé tartozik a perújítás, a felülvizsgálat, a jogorvoslat a törvényesség érdekében és a jogegységi eljárás.
rendőrség
A rendőrség az általános nyomozó hatóság. A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, illetve a belső rend védelme; általános külügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol; végzi a bűncselekmények felderítését és lehetőség szerint a megelőzését, illetve felkutatja és biztosítja a bizonyítási eszközöket.
A rendőrség nyomozó hatóságai szervezeti felépítésüket tekintve helyi, területi és központi nyomozó hatóságokra tagozódnak. Az egyes nyomozó hatóságok a szakmai feladatoknak megfelelően nyomozó szervekre tagolódnak. A rendőrség központi országos hatáskörű szerve az Országos Rendőr Főkapitányság. Megyei területi szervek a rendőr-főkapitányságok; helyi szervek a rendőrkapitányságok. A helyi rendőrkapitányságokon az alábbi nyomozó szervek találhatók: a rendőrkapitányságok bűnügyi szervei, közlekedésrendészeti szervei, közrendvédelmi szervei, rendőrőrsei és rendőrállomásai. Az egyes nyomozószervek tagozódhatnak főosztályokra, osztályokra, alosztályokra és csoportokra.
res iudicata, „ítélt dolog”
Ha az elsőfokú ügydöntő határozatban elbírált cselekményt korábban már jogerősen elbírálták, a másodfokú bíróság az elsőfokú ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti. Lásd még: a 6/2009. Büntető jogegységi határozatot.
részjogerő a harmadfokú eljárásban
Részleges revízió (korlátozott felülbírálat) esetén a másodfokú bíróság ítéletének harmadfokú felülbírálattal nem érintett része jogerőre emelkedik. Lásd: fellebbezés hatálya.
részjogerő a másodfokú eljárásban
Részleges revízió (korlátozott felülbírálat) esetén a bíróság határozatának a fellebbviteli bíróság felülbírálatával nem érintett része jogerőre emelkedik.
revízió a harmadfokú eljárásban
A revízió (felülbírálat) terjedelme meghatározza, hogy a fellebbviteli bíróság az alsóbb fokú bíróság határozatát milyen korlátok között bírálja felül.
A másodfokú eljáráshoz hasonlóan (melynek szabályai a harmadfokú eljárásra vonatkozó eltérő törvényi rendelkezések figyelembevételével a harmadfokú eljárásban is értelemszerűen irányadók), a teljes revízió elve érvényesül, ugyanakkor a harmadfokú eljárás specialitásaival, így:
- a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást – függetlenül attól, hogy ki fellebbezett – felülbírálja abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ügydöntő határozat megalapozott-e,
- hasonlóképpen a fellebbezésben foglaltakra tekintet nélkül felülbírálja a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését, akkor is, ha ezek vonatkozásában nem jelentettek be fellebbezést,
- ha a – felmentő ítélettel szembeni – fellebbezés kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése vagy mellőzése ellen irányul, a harmadfokú felülbírálat az ítélet felmentő rendelkezésére is kiterjed,
- ha a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett vádlottra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, vagy a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti (összefüggő ok), és a másodfokú bíróság által e vádlott tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a harmadfokú bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi.
A részleges revízió elve több bűncselekmény másodfokú ítéletben történő elbírálása esetén a vádlott javára érvényesül a harmadfokú eljárásban, ugyanis ekkor fő szabályként a harmadfokú bíróság az ítélet minden rendelkezését felülbírálja (teljes revízió), kivéve a másodfokú bíróság által az elsőfokú bíróság ítéletének felmentő, vagy eljárást megszüntető rendelkezését helybenhagyó részét (részleges revízió).
revízió elve
A revízió (felülbírálat) terjedelme meghatározza, hogy a fellebbviteli bíróság az alsóbb fokú bíróság határozatát milyen korlátok között bírálja felül.
A magyar büntetőeljárásban fő szabályként a teljes revízió elve érvényesül, melynek értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezéssel érintett határozatot és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálja, s a perorvoslati kérelemben foglaltak egyáltalán nem kötik.
A részleges revízió elve a magyar büntetőeljárásban a Be.-ben kifejezetten rögzített esetekben érvényesül, a teljes revízió fő szabálya alóli kivételként. A részleges (korlátozott) felülbírálat elve értelmében a fellebbviteli bíróság a határozatnak csupán a perorvoslattal támadott részét bírálhatja felül, melynek eredményeként a határozatnak a perorvoslattal nem támadott része jogerőre emelkedik (részjogerő). A részleges revíziónak a hatályos Be. alapján három csoportját különíthetjük el:
- Járulékos kérdések esetén: elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogó felügyelet elrendelése, lefoglalással, polgári jogi igénnyel, bűnügyi költséggel, szülői felügyeleti jog megszüntetésével kapcsolatos rendelkezés. Amennyiben a fellebbezés az ügydöntő határozatnak kizárólag ezen rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak ezt a részét bírálja felül.
- A vád tárgyává tett bűncselekmények száma szerint: ha a vádlott ellen több bűncselekmény miatt emeltek vádat, az ügydöntő határozatnak csak az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése bírálható felül, amely ellen fellebbeztek. Következésképpen, az ügydöntő határozatba foglalt egyéb tartalmú rendelkezések esetén szintén a teljes revízió elve érvényesül (így például, amennyiben egy vádlottal szemben három különböző bűncselekmény miatt emeltek vádat, s az elsőfokú bíróság ítéletében két bűncselekmény miatt bűnösségét megállapította, egy deliktum esetében pedig felmentette, s csupán az egyik bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezéssel szemben jelentettek be fellebbezést, a másodfokú bíróság felülbírálata a fellebbezéssel nem érintett bűnösséget megállapító ítéleti rendelkezésre is kiterjed, a felmentő rendelkezésre azonban nem).
- A vádlottak száma szerint: ha az elsőfokú ügydöntő határozat több vádlottról rendelkezik, a másodfokú bíróság az ügydöntő határozatnak csak a fellebbezéssel érintett vádlottra vonatkozó részét bírálja felül (kivéve az ún. összefüggő ok fennállása esetén, lásd összefüggő ok).
rövidített indokolás
Ha az ügydöntő határozat kihirdetésekor az ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállást és az alkalmazott jogszabályok megjelölést tartalmazza. A felmentő ítélet indokolásában a tényállás is mellőzhető, csupán az alkalmazott jogszabályokat kell felsorolni. Lásd még: bírósági határozat formái, indokolás.
ruházat átvizsgálása
Igazoltatás során, fokozott ellenőrzés alkalmával, személyi szabadságot korlátozó intézkedések foganatosításakor, rendezvény, esemény alkalmával meghatározott területre belépő személyek esetében vagy az állam működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából fontos létesítményekbe való be- és kilépéskor alkalmazott, a személyes sérthetetlenség és méltóság alkotmányos jogát korlátozó kényszerintézkedés.
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
