Görgényi Ilona és mtsai

Büntetőjogi fogalomtár


Ü, Ű

ügydöntő határozat
Az ügydöntő határozatban a bíróság a vádról dönt. A határozat kereteit a vád jelöli ki: minden vád tárgyává tett cselekményről és minden vádlott büntetőjogi felelősségéről dönteni kell, de a vádon sem tárgyi, sem személyi vonatkozásban nem terjeszkedhet túl a bíróság. Lásd még: bírósági határozat típusai.
ügyek egyesítése és elkülönítése
Több terhelt esetén velük szemben rendszerint egyazon eljárást kell lefolytatni. Ez a rendelkezés a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed. Lehetőség van olyan ügyek egyesítésére is, amelyek együttes elbírálása tárgyukra és a részt vevő személyekre tekintettel vagy egyéb okból célszerű.
Ha a terheltek nagy száma vagy egyéb ok az ugyanabban az eljárásban történő elbírálást jelentősen nehezítené, az egyesítést mellőzni kell, illetőleg az ügyeket el kell különíteni.
ügyész
Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről.
Magyarország ügyészi szervezete tagozódásban a következő: az ügyészi szervezet élén a Legfőbb Ügyészség található, élén a legfőbb ügyésszel. Ez alatt a fellebbviteli főügyészségek (melyek az ítélőtáblák mellett szerveződtek) találhatók, a következő szinten pedig a megyei/fővárosi főügyészségek. A legalsó szinten helyezkednek el a helyi ügyészségek, ez utóbbiak városi ügyészségek (illetve a fővárosban kerületi ügyészségek), nyomozó ügyészségek, törvényességi felügyeleti ügyészségek lehetnek.
Az ügyész feladatai: az ügyész a közvádló, akinek feladata a vádemelés és a vád képviselete a bíróság előtt. A törvény ezzel összhangban rendelkezik úgy, hogy az ügyész a vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomoz vagy nyomozást végeztet. Ha az ügyész végzi a nyomozást, akkor a nyomozási feladatokat a nyomozó ügyészségek végzik. A Központi Nyomozó Főügyészség hatásköre az ország egész területére kiterjed, és a nagyobb jelentőségű ügyekben végzi az ügyészi nyomozati tevékenységet.
Az ügyész feladata arra is kiterjed, hogy fölöslegesen ne folytassanak a nyomozó hatóságok nyomozást; olyan ügyeket ne vizsgáljanak, ahol a felelősségre vonás eleve lehetetlen vagy elképzelhetetlen. Ezért, ha a nyomozó hatóság önállóan is végzi a nyomozást, ennek felügyeletét az ügyész gyakorolja: nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jogkörben. Ebbe a felügyeleti jogkörbe sok minden beletartozik, például az ügyész elrendelhet nyomozást; utasíthatja a nyomozó hatóságot, hogy a nyomozást az általa meghatározott határidőre fejezze be; jelen lehet egyes nyomozási cselekményeknél; a nyomozás irataiba betekinthet; azokat bármikor magához vonhatja; megváltoztathatja a nyomozó hatóság határozatát; avagy hatályon kívül helyezheti azokat; elbírálja a nyomozó hatóság tevékenységével kapcsolatos panaszokat; megszüntetheti a nyomozást; utasíthatja a nyomozó hatóságot, hogy szüntessék meg a nyomozást; bármikor dönthet úgy, hogy magához vonja a nyomozást.
Az ügyész ellenőrzi a büntetőeljárás során elrendelt, a személyes szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések törvényes végrehajtását.
Az ügyészség hatásköre és illetékessége: az ügyész hatáskörét és illetékességét mindig annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik. Ha a cselekmény adott esetben több ügyészség illetékességébe tartozik, akkor a megelőzés lesz az irányadó: amelyik ügyészség hamarabb intézkedett az ügyben, az lesz az illetékes.
Ha az ügyészségek között hatásköri vagy illetékességi összeütközés merül fel, a felettes ügyész jelöli ki az eljáró ügyészséget.
ügyész diszkrecionális jogköre
A nyomozás befejezését követően az ügyész nem köteles vádat emelni. Széles körű mérlegelési lehetősége van, amely biztosítja, hogy az ügy és a terhelt személyére tekintettel a leginkább megfelelő intézkedést alkalmazza. A magyar Be. rendelkezései szerint az ügyész az eljárás ezen szakaszában megszüntetheti a nyomozást (akár megrovás alkalmazásával), elhalaszthatja vagy részben mellőzheti a vádemelést, továbbá az ügyet közvetítői eljárásra utalhatja. Ha a vádemelés mellett dönt, az egyes külön eljárások feltételeinek fennállása esetén választhat, hogy a tárgyalás mellőzése, bíróság elé állítás vagy a tárgyalásról lemondás szabályai szerint viszi az ügyet bíróság elé. Amennyiben az egyszerűsített, gyorsított eljárások kezdeményezésére nincs lehetőség, akkor emelhet vádat az ügyész a „normál” eljárási szabályok szerint. A vádemelés módjára vonatkozóan lásd még a vádelőkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti felügyelettel és a vádemeléssel kapcsolatos ügyészi feladatokról szóló 11/2003. (ÜK. 7.) LÜ utasítás 66. §-ában foglaltakat.
ügyész értékelő tevékenysége
A nyomozás lezárása után az ügyész a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen az alapon kialakuló meggyőződése alapján dönt a vádemelés kérdésében. Ennek kapcsán a bizonyítékok szabad értékelése a bíróság ez irányú tevékenységével azonos. A jogszabályok az ügyésztől nem várnak el bizonyosságot a vádemeléshez, de a belső meggyőződése arról, hogy bűncselekmény történt, s azt a terhelt követte el – a felmentés indítványozását kivéve –, a vádemelés ténybeli feltétele. Lásd még: ügyészi meggyőződés.
ügyész részvétele első fokú tárgyaláson
A régi és az új Be. is felsorolta az ügyészi részvétel kötelező eseteit, s ezzel az ügyek jelentős részében lehetővé tette, hogy a közvád képviseletére jogosult távollétében tartson tárgyalást a bíróság. Az Alkotmánybíróság ezt a megoldást alkotmánysértőnek találta és 72/2009. (VII. 10.) AB határozatának eredményeként 2011. január 1-jétől általánossá vált a tárgyaláson az ügyészi részvétel. A hatályos Be. lehetővé teszi, hogy helyi bíróságon alügyész és ügyészségi fogalmazó is képviselhesse a vádat azzal, hogy nem járhat el ügyészségi fogalmazó a vád képviseletében, ha a fenyegetettség öt év vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés, a vádlottat fogva tartják, vagy kóros elmeállapotú.
ügyészi határozatok elleni jogorvoslat
Az ügyészi határozattal szemben a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. Ha az ügyész a panasznak három napon belül nem ad helyt, azt haladéktalanul köteles felterjeszteni a felettes ügyészhez, aki a panaszt a hozzáérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A felettes ügyész a határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és a határozatot hozó ügyészt új határozat hozatalára utasíthatja, míg ha alaptalannak találja a panaszt, azt elutasítja. A felettes ügyész döntése további panasszal már nem támadható, de a törvényben meghatározott esetekben a panasz elutasítását követően a sértett pótmagánvádlóként léphet fel.
ügyészi meggyőződés
A vádemelés egyik ténybeli feltétele, hogy az ügyész meg legyen győződve arról, hogy az elkövetett cselekmény bűncselekmény és azt a terhelt követte el. Az ügyész e meggyőződését a nyomozás során feltárt bizonyítékokra alapítja. Lásd még: ügyész értékelő tevékenysége.
ülés
A bírósági eljárás egyik formája. Így ülést tart a bíróság például a nyomozási bíró előtt folyó eljárásban; a tárgyalás előkészítése során, ha a határozat meghozatala előtt az ügyész, a vádlott vagy a sértett meghallgatása látszik szükségesnek (előkészítő ülés) vagy a magánvádas eljárásban a személyes meghallgatás lefolytatása céljából.
ülnök
A társasbíráskodás egyik formája, amikor a bíróság hivatásos bíróból és ülnökökből álló tanácsban jár el. Helyi bíróság és törvényszék előtt folyó első fokú eljárásban a bíróság három- vagy öttagú tanácsban jár el, amely egy hivatásos bíróból és két ülnökből, illetve két hivatásos bíróból és három ülnökből áll. Az ülnökök részvételével valósul meg a magyar igazságszolgáltatásban a néprészvétel elve. A néprészvétel az angolszász jogrendszerben és néhány kontinentális vagy vegyes rendszerre épülő államban is az esküdtek bevonásával folyó igazságszolgáltatásban realizálódik. Lásd még: társasbíráskodás, tanács.


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 616 9

A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave