MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Büntetőjogi fogalomtár
F
faji csoport
Az emberek antropológiai sajátosságok alapján megkülönböztethető csoportja. [Btk. 155. § (1) bek., Btk. 157. § (1) bek., Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 269. § b) pont]
fajtalankodik
Fajtalanságot követ el.
fajtalanság
A közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál a Btk. XIV. fejezet II. cím alkalmazásában. A Btk. 175/B. §-hoz nem rendelt értelmező rendelkezést, de nem sérti a törvényesség elvét, ha ott is e rendelkezés tartalma szerint alkalmazzák a fajtalanság fogalmát. [Btk. 175/B. § (2) bek. d) pont, Btk. 198. § (1) bek., Btk. 201. § (1) és (2) bek., Btk. 202. § (1) és (2) bek., Btk. 203. § (1) bek., Btk. 207. § (1) bek., Btk. 210/A. § (1) és (2) bek.]
fajtalanság eltűrése
Más által kifejtett, testét érintő fajtalanságot eltűr. [Btk. 198. § (1) bek.]
fegyelmi fenyítés
Az alárendelt által elkövetett fegyelemsértés jogkövetkezménye, amelyet az elöljáró szab ki (alkalmaz). [Btk. 359. § a) pont] Lásd még: elöljáró.
fegyelmi jogkör gyakorlója
Az a személy vagy testület, aki (amely) a fegyelmi eljárást megindíthatja és lefolytathatja és a fegyelmi döntést meghozhatja. [Btk.235. § a) pont]
fegyelmi vétség, fegyelmi eljárás
A munkavállaló jogszabályban meghatározottak szerinti jogsértő magatartása fegyelmi felelősséget alapoz meg. A fegyelmi vétség a munkaviszonyból fakadó kötelezettség vétkes megszegése (a Munka Törvénykönyve nem definiálja általános jelleggel a fogalmát). A fegyelmi eljárás a fegyelmi felelősség megállapítására indított eljárás, célja, hogy megállapítsa, történt-e fegyelmi vétség, ha igen, kit terhel emiatt a felelősség. A hátrányos jogkövetkezményeket fegyelmi eljárásban kell érvényesíteni. [Btk. 235. § a) és b) pont, Btk. 239. §]
fegyház
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatainak egyike. A fegyház fokozatban történő végrehajtás rendelkezik a legszigorúbb végrehajtási rezsimmel. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 42. § (1), (2) és (3) bek.]
fegyveres erő
Katona [Magyar Honvédség tényleges állományú, valamint a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – vö. Btk. 122. § (1) bek.], valamint a lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal felszerelt személyek csoportja. [Btk. 139. § (1) bek.] Lásd még: katona.
fegyveresen
Aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál az elkövetéskor; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. A bűncselekmény elkövetési módjaként határozza meg a jogalkotó egyes törvényi tényállásokban. [Btk. 137. § 4./a) pont, Btk. 159. § (2) bek., Btk. 174/B. § (2) bek. a) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. b) pont, Btk. 176. § (2) bek. b) pont, Btk. 218. § (3) bek. b) pont, Btk. 261/A. § (3) bek. b) pont, Btk. 321. § (4) bek., Btk. 321. § (5) bek., Btk. 327. § (3) bek., Btk. 343. § (2) bek. a) pont]
fegyvermentes övezet
Olyan terület, amelyen a hadviselés során támadó vagy védekező szándékú katonai erő nem tartózkodik; e területen szerződés alapján tilos haderőt állomásoztatni (vagy katonai létesítményt fenntartani). Demilitarizált területként is szokás nevezni. [Btk. 160. § b) pont]
fegyverrel
Lőfegyver vagy robbanóanyag használatával vagy annak használatára irányuló fenyegetéssel való elkövetés; idetartozik a fegyver ütésre használata is. Tágabb kategória, mint a „fegyveresen” elkövetési mód. [Btk. 355. § (2) bek. a) pont]
fegyverszünet
A fegyveres összeütközésben álló felek megállapodása, ami a harci cselekmények meghatározatlan vagy meghatározott idejű, (és/vagy meghatározott helyen történő) ideiglenes szüneteltetésére vonatkozik. [Btk. 162. § (1) bek.]
fegyverzet (és harci felszerelés)
A harchoz szükséges fegyverek és mindazon technikai (elektronikai, műszaki) eszközök, amelyek a mindenkori harci cselekmények kivitelezéséhez szükségesek. Például számítógépek, védelmi berendezések (akár gázálarc is), szállítójárművek stb. [Btk. 363. § (1) bek. a) pont]
felbujtó
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A részesség egyik fajtája. [Btk. 21. § (1) bek.] Lásd még: részes.
felfed
A felfedés révén az adott titokfajta hozzáférhetővé válik más számára, például aktív magatartással (nyilvánosságra hozatal) vagy hozzáférhetővé tételben megnyilvánuló mulasztással is (például annak eltűrése, hogy más a sértettre vonatkozó iratot elolvassa). [Btk. 177. § (1) bek., Btk. 242/C. § (1) és (2) bek., Btk. 261. § (3) bek. b) pont]
felfegyverkezve
Aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál (például kés, szamurájkard stb.) az elkövetés során. A bűncselekmény elkövetési módjaként határozza meg a jogalkotó egyes törvényi tényállásokban. [Btk. 137. § 4./b) pont, Btk. 174/B. § (2) bek. b) pont, Btk. 176. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. § (2) bek., Btk. 271/A. § (3) bek., Btk. 321. § (3) bek. a) pont, Btk. 321. § (4) bek. d) pont]
felhasznál
(személyt elkövetésre) Az elkövetés során a törvényben meghatározott személy a tettes magatartása (például rábeszélés) révén részévé válik az elkövetésnek: a bűncselekménynek lehet tettese vagy részese is a felhasznált személy, amennyiben a közvetett tettesség feltételei nem állnak fent. [Btk. 282. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/A. § (2) bek. a) pont, Btk. 282/B. § (1) bek., (2) bek. a) pont] Lásd még: közvetett tettes.
felhasznált bélyeg
Postai forgalomban részt vett (vagy más felhasználással már használt) bélyeg. [Btk. 307. § (2) bek.] Lásd még: bélyeg.
feljebbvaló
A Hvt. 44. § (2) bekezdése szerint az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója. [Btk. 355. § (1) bek. b) pont, Btk. 356. § (1) bek. b) pont]
feljelentés
Minden olyan, a hatóság tudomására hozott közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekmény gyanújára utaló tényállást, illetve adatot tartalmaz. A feljelentés nem csupán jogosultság, hanem kötelezettség is abban az esetben, ha elmulasztása bűncselekménynek minősül (lásd a felsorolást). A Be. 171. §-a alapján bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. [Btk. 6. § (1) bek. a) pont, Btk. 150. § (1) bek., Btk. 236. § (1) bek., Btk. 240. §, Btk. 261. §, Btk. 261/A. §, Btk. 344. §]
felmentés
A Be. 331. §-a szerint a bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha a vádlott bűnössége nem állapítható meg, és az eljárást nem szünteti meg. [Btk. 243. § (1) bek.]
felszámolás elrendelése
A bíróság jogerős végzésével elrendeli a felszámolást és egyidejűleg felszámolóbiztost jelöl ki. [Btk. 290. § (5) bek.]
felszámolási eljárás
A fizetésképtelen gazdálkodó szervezettel szemben elrendelt eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. [Btk. 290. § (6) bek.] Lásd még: adós.
feltételes szabadságra bocsátás
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásából a törvényi feltételek mellett az elítéltet feltételesen szabadlábra lehet helyezni. [Btk. 47. § (1) bek.]
fenyegetés
A Btk. 138. §-a értelmében fenyegetés az olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, ami alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetést a jogalkotó általában az elkövetés módjaként határozza meg. Egyes bűncselekményeknél (erőszakos közösülés, rablás stb.) minősített fenyegetést követel meg a jogalkotó, ez azt jelenti, hogy a fenyegetésnek az életre, illetve a testi épségre irányulónak és közvetlennek kell lennie. [Btk. 22. § c) pont, Btk. 26. § (1) bek., Btk. 138. §, Btk. 174. §, Btk. 174/A. § a) és b) pont, Btk. 174/B. § (1) bek., Btk. 175/B. § (3) bek. b/1. pont, Btk. 176. § (1) bek., Btk. 184. § (1) bek., Btk. 211. § a), b) és e) pont, Btk. 227. §, Btk. 229. § (1) bek., Btk. 242/A. § (1) bek., Btk. 262. § (1) bek., Btk. 271/A. § (1) bek., Btk. 273. § (1) bek., Btk. 323. § (1) bek.]
fenyegető veszély
Az alárendeltek életét, egészségét, testi épségét veszélyeztető helyzet. (Katonai bűncselekmények körében). [Btk. 360. § (1) bek.]
fertőző állatbetegség
A 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet (az állatbetegségek bejelentésének rendjéről) szerinti betegségek. [Btk. 284. § (3) bek.]
fiatalkorú
Aki a bűncselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. [Btk. 107. § (1) bek.]
fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete
A szabadságvesztés-büntetés végrehatási intézete azon személy esetében, aki a bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte, de a 18.-at nem, és a bűncselekménye miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabnak ki vele szemben. Két végrehajtási fokozatban lehet végrehajtani: fiatalkorúak börtönében, vagy fiatalkorúak fogházában. [Btk. 111. § (1) bek.]
fizetésképtelenség
Kétféle fogalmat lehet megkülönböztetni: a közgazdasági értelemben vett fizetésképtelenséget (likviditáshiány) és a jogi értelemben vett fizetésképtelenséget. Ez utóbbit a Csődtv. határozza meg, a 27. §-ban a fizetésképtelenség megállapításának feltételeivel (azaz nincs kifejezett fogalom). [Btk. 290. § (2) és (3) bek.]
fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
A Csődtv. 33/A. § (1) bekezdése szerint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. [Btk. 290. § (1) bek.]
fogház
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának legenyhébb fokozata. [Btk. 41. § (1) bek., Btk. 44. §]
foglalkozás gyakorlására alkalmatlanság
Általában valamilyen fizikai vagy pszichikai, esetleg más egészségügyi okból. [Btk. 57. § (1) bek.]
foglalkozás gyakorlására méltatlanság
Erkölcsi megfontolások alapján (például korrupciós bűncselekmény elkövetése), adott esetben az érintett életvezetése, életmódja alapján. [Btk. 57. § (1) bek.]
foglalkozása (valakinek)
A szakképzettséget igénylő és azt nem igénylő, hatósági engedély nélkül is gyakorolható foglalkozások (esetleg munkakörök) egyaránt idetartoznak. [Btk. 56. § (3) bek.] A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a vállalkozás vezető tisztségviselője, a vállalkozás általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója vagy felügyelőbizottságának tagja, avagy egyéni vállalkozó. [Btk. 56. § (2) bek., Btk. 177. § (1) bek., Btk. 178. § (2) bek.]
foglalkozása felhasználása
Ilyenkor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére: a foglalkozás tulajdonképpen eszköze a szándékos bűncselekmény véghezvitelének (BKv 18.). [Btk. 56. § (1) bek. b) pont, Btk. 178. § (2) bek.]
foglalkozási szabály
Szakmai előírások, amelyek szakképzettséget igénylő foglalkozásra, vagy egyéb írott vagy íratlan, általánosan elfogadott szabályok mellett gyakorolt egyéb tevékenységre vonatkoznak. Ilyennek tekintendők a Btk. külön rendelkezése alapján a lőfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is. [Btk. 171. § (1) és (4) bek.]
foglalkozástól eltiltás
Egyik büntetési nem a magyar büntetőjogban. Korábban mellékbüntetés volt. [Btk. 38. § (3) bek., Btk. 56. §]
fogoly
Az a személy, aki a büntetőeljárás alatt vagy a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság őrizetében van. A Btk. fogalmi körében tehát nem fogoly, aki idegenrendészeti őrizetben vagy szabálysértési elzárás hatálya alatt van. [Btk. 245. §, Btk. 246. § (1) bek.]
fogyasztó
Nincs büntetőjogi fogalma. A Btk. 328. § értelmezésében a vásárlót jelenti, azt a személyt, aki adásvétel ügyletében a vevő. [Btk. 296/A. §, Btk. 328. § (1) bek.]
fokozottan védett élő szervezet; egyede
A fokozott védelem a jogszabályi besorolástól függ. Az élő szervezet egyede
- az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota,
- az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed,
- az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz. [Btk. 281. § (1) bek. a) pont]
folytatólagosság
A törvényi egység egyik esete: ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. [Btk. 12. § (2) bek.]
fontos szolgálat
Például készenléti szolgálat, őrszolgálat (stb.). [Btk. 343. § (2) bek. c) pont]
fontos szolgálati feladat
A szolgálathoz tartozó, egyedileg meghatározott feladat, ami eltér a napi, folyamatosan ellátandó teendőktől. [Btk. 349. § (1) bek.]
fontos szolgálati ügy
Például honvédségi tulajdonban bekövetkezett anyaghiány, elöljáró ittasságával és az elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos intézkedés (stb.). [Btk. 350. § (1) bek.] Lásd még: BH1999. 545.
fontosabb ügy
Kiemelkedő jelentőségű ügy. A bírói gyakorlat szerint ilyen személy a bíró, az ügyész vagy a bűnügyi nyomozó, a szabálysértési vagy az idegenrendészeti hatóság ügydöntő határozat hozatalára jogosult tagja, vagy például az adó- vagy vámügyben döntést hozó hivatalos személy. [Btk. 250. § (2) bek. b) pont, Btk. 251. § (2) bek., Btk. 252. § (3) bek. a) pont]
forgalomba hoz, forgalomba hozatal, forgalmaz
Minden olyan cselekmény, amelynek következtében a jogellenesen birtokolt elkövetési tárgy jogellenesen – akár ellenszolgáltatásért, akár ingyenesen – rendszerint előre történő megválogatás nélkül több, és meg nem határozott számú személyhez jut (a továbbadás folytán megnyílik annak tényleges lehetősége, hogy az elkövetési tárgyhoz más vagy mások is hozzájussanak). [Btk. 173/I. § (1) bek., Btk. 264. § (1) bek., Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont, Btk. 265. §, Btk. 266/A. § (2) bek., Btk. 279. § (1) és (2) bek., Btk. 280. § (2) bek., Btk. 281. § (1) bek., Btk. 282. § (3) bek. b) pont, Btk. 282/A. § (1) bek., Btk. 282/B. § (2) bek. a) és b) pont, Btk. 282/C. § (2) bek., Btk. 283/A. § (1) bek., Btk. 292. § (1) bek., Btk.293. §, Btk. 296. §, Btk. 300/E. § (1) bek. c) pont, Btk. 304. § (1) bek. a), b) és c) pont, Btk. 304/A. §, Btk. 306. § (1) bek., Btk. 307. § (1) és (2) bek., Btk. 308. § (1) bek., Btk. 311. § (1) bek., Btk. 311/A. § (1) bek., Btk. 311/B. § (1) bek., Btk. 313/D. §, Btk. 328. § (1) bek., Btk. 329/B. § (1) bek. b) pont]
forgalomból kivont pénz
Régi pénz, kereskedelmi forgalomban nem használható fel fizetésre. [Btk. 305. § a) pont]
fosztogat
A tulajdontól való megfosztás akár erőszakkal vagy anélkül. A gyakorító képző miatt tartalmilag több sértett sérelmére, illetőleg többszöri cselekményt jelent. [Btk. 159. § (1) bek., Btk. 160/B. § (1) bek. c) pont]
föld; föld összetevői
Környezeti elem, a felszín és a felszín alatti rétegek (talaj, kőzetek, ásványok). [Btk. 280. § (1) bek., Btk. 286/A. § (1) bek.]
földmérési jel
A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult személy által elhelyezett jel. [Btk. 215. §] Lásd még: lásd a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXV. törvény.
földrajzi árujelző oltalma
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 103. §-a szerint földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó – a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. [Btk. 329/D. § (1) bek.]
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 616 9
A könyv az „abszorpció”-tól a „zavar és nyugtalanság keltésére alkalmasság”-ig, az „abszolút eljárási szabálysértés”-től a „zárt tárgyalás”-ig ABC-sorrendben dolgozza a büntető anyagi jog és a büntetőeljárási jog kulcsszavait és azok fogalommagyarázatait. A Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény címszavaira épülő tartalom elsősorban e két jogterületen tevékenykedőket segíti a fogalmak egységes értelmezésében és használatában. A kötet hasznos lehet a joghallgatók számára is, elősegítve a vizsgákra való felkészülését, a jogági vagy azokhoz elválaszthatatlanul kapcsolódó alapfogalmak jobb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gorgenyi-buntetojogi-fogalomtar//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
