Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


Az üzemi tanács megalakítása

A rendszer legfőbb szerve az üzemi tanács, amely bizonyos munkajogi jogalanyisággal a személyzetet reprezentálja, azonban polgári jogi jogképesség nélkül. Így polgári jogi felelőssége csak az egyes tagoknak lehet. 5 főt meg nem haladó üzemi személyzet esetében üzemi tanács a német jog szerint nem hozható létre, ellentétben a spanyol és a portugál üzemi alkotmánytörvénnyel, ahol az üzem munkavállalóinak kívánságára a legkisebb méretű üzemben is döntési jogkörrel létrehozható az üzemi érdekképviselet. Ugyanakkor a nagyobb létszámú üzemekben is csak akkor kell létrehozni az üzemi tanácsot, ha ezt a személyzet kívánja. A német Üzemi Alkotmánytörvényhez (Betriebsverfassungsgesetz – BVG) és az osztrák Munka-alkotmánytörvényhez (Arberitsverfassungsgesetz) hasonló üzemi tanács rendszert ismerő 1971. évi holland Üzemi tanács törvény (Wet op de Ordernemingsraden) szerint csak a 100 dolgozót meghaladó üzemekben kötelező üzemi tanácsot alakítani, de tarifaszerződés vagy üzemi megállapodás ezt a létszámot lejjebb is viheti. Ezzel szemben Németország üzemi alkotmánytörvénye szerint korábban az 5 fő, az 1996. évi módosítás óta pedig 10 fő munkavállalót elérő üzemekben az üzemi tanács létrehozása kötelező. 5–20-ig terjedő munkavállaló esetén csak egy üzemi megbízottat, 21 fős munkavállalói létszám esetén már három tagból álló üzemi tanácsot kell választani. Az üzemi tanács taglétszáma az üzemi személyzet létszámával arányosan növekszik: 150 fős személyzetig 5-re, 300 fős személyzetig 7-re, majd pedig 9000 főig terjedően lépcsőzetesen 2–2 taggal növekedve egészen 31 taglétszámig. Ezt követően minden újabb kezdő 300-as üzemi létszám újabb 2 tagot jelent az üzemi tanácsban. Hollandiában az üzemi tanács maximális taglétszáma 25 fő. Ezen túlmenően ugyanannyi póttagot is kell választani, mint ahány tag választására kerül sor.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave