Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája

A közszolgálati érdekegyeztetés valamennyi EU-tagállamban ismeretes. Három alapvető formája alakult ki. Az egyik a német rendszer, míg a másik a frankofon–latin. A német (germán) rendszer esetében a közszolgálati érdekegyeztetés csak közintézménynél – legyen az hatóság vagy más közintézmény – érdemi tevékenységet végző hivatalnokokra terjed ki (Beamte), míg a nem érdemi, azaz kisegítő tevékenységet folytató alkalmazottakra (Angestellte) és munkásokra (Arbeiter) az általános (gazdasági, illetve magán) munkajogi érdekegyeztetési rendszer vonatkozik. A frankofon–latin rendszereknél egységes közszolgálat „public service” érvényesül, azaz mindenki közszolgálati alkalmazottnak minősül, aki közintézménnyel áll alkalmazásban. Mind a két rendszernél egységes közszolgálati érdekegyeztetés és érdekegyeztetési fórumrendszer alakult ki országos általános, országos és területi ágazati szinten egyaránt. A harmadik rendszer az Egyesült Királyságra jellemző, ahol a hivatalnoki-közszolgálati kar különböző rendek szerint tagolódik, amelyhez az érdekegyeztetési fórumrendszer is igazodik. A magyar közszolgálati érdekegyeztetés e három kombinációján nyugszik és ennek megfelelően jelenleg egy közszolgálati tisztviselői és egy közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszerre tagozódik országos általános ágazati és területi szinten egyaránt. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvénnyel e témakörben elvégzett módosítások már a közszolgálati jog egységesítésének a koncepciója irányában valósultak meg. Így ezek az új szabályok, vagyis a ma hatályos állapot egy leendő új egységes közszolgálati törvénybe könnyen beilleszthető.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave