Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma

A nyugat-európai tarifajog, pontosabban kollektív szerződési jog mind a jogtudományi művekben, mind a jogi szabályozásban, mind pedig a szerződéskötési és a bírósági gyakorlatban általában háromféle terminológiát használ. Országonként eltérően hol tarifaszerződésről, hol kollektív szerződésről, hol pedig kollektív megállapodásról van szó. A tarifaszerződés és a kollektív szerződés szinonim fogalmak. Ugyanarról a szerződésről van szó, csak az egyes országokban másként nevezik. Az európai uniós államok többsége, de ugyanígy részben a német jogterülethez tartozó EFTA-államok is tarifaszerződésről beszélnek. Így a tarifaszerződés megjelölés használatos Németországban, Olaszországban, a Benelux államokban, Dániában, valamint az „összmunkaszerződés” terminológia mellett Svájcban;81 ezzel szemben Franciaország, Ausztria, Nagy-Britannia és Írország munkajoga kollektív szerződésről beszél, sőt az utóbbi két államban a „megállapodás”, azaz nem a „contract”, hanem a „bargaining” szó használatos. A kollektív szerződés betartását ugyanis nem jogi, hanem erkölcsi megítélés garantálja e két országban, mégpedig sikerrel.82 A terminológiai különbség ellenére mindkettő ugyanazt a szerződést, illetve megállapodást takarja. A tarifaszerződés, illetve a kollektív szerződés ugyanis az ellenérdekű koalíciós partnerek, azaz egy vagy több szakszervezet és egy vagy több munkáltatói érdekvédelmi szervezet vagy egy, esetleg több szakszervezet és a vállalat vezetése, mint munkáltató között megkötött olyan megállapodás, amely a szakszervezet által képviselt tagok munkaviszonyára vonatkozik. Annak legfontosabb kérdéseit keretjellegűen rendezi, amely alapját képezi az egyes munkavállalókkal megkötésre kerülő munkaszerződésnek. Jóllehet, ma már a kollektív szerződés a munkaviszony valamennyi kérdéses pontját szabályozza, ideértve a munkaidőt, a pihenőidőt és a szabadságot, mégis a leglényegesebb kérdés ma is a bértarifák rendezése. Ennélfogva vált gyakoribbá a tarifaszerződés megjelölés a kollektív szerződésnél. A kollektív szerződés lényege tehát, hogy az ellenérdekű koalíciós partnerek kössék meg egymással, és hogy a szakszervezet tagjainak munkajogi viszonyára vonatkozzon. Ezzel szemben a kollektív megállapodás, amelyet szintén a koalíciós partnerek kötnek meg egymással, közvetlenül nem érinti a tagok munkaviszonyát. A kollektív megállapodásban az ellenérdekű koalíciós feleken kívül az érdekképviseletnek ugyanazon az oldalán álló koalíciós szervezetek is megegyezhetnek egymással, például abban, hogy milyen álláspontot foglalnak el az ellenérdekű partnerrel szemben a koalíciós tárgyalások során. Ezenkívül az ellenérdekű partnerek is köthetnek egymással a koalíciós tárgyalások különböző szakaszaiban kollektív megállapodásokat, amelyek egy-egy fázisát képezik a kollektív szerződéshez vezető útnak. A kollektív megállapodás tehát megközelítési eszköz lehet a szerződés megkötéséhez, de ez még nem kollektív szerződés. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az ellenérdekű koalíciós felek megállapodnak a sztrájktól vagy a kizárástól való elállásban, nyilván azért, mert remény van arra, hogy meg tudnak egyezni a kollektív szerződés tartalmában. Hasonlóképpen kollektív megállapodásról van szó, ha az egyik fél a másik fél tárgyalási ajánlatát elfogadja, vagy ha megegyeznek abban, hogy a közöttük fennálló vitás kérdéseket szakmai egyeztetőbizottság elé viszik.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave