Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog


A kollektív (tarifa) szerződés jogdogmatikai fogalma

A tarifaszerződést a nyugat-európai szakirodalom a jogi szabályozás egyik sajátos formájának tartja, normatív tartalma miatt, ugyanakkor nem vitatja el szerződési jellegét sem. Hasonlóan vélekedik erről némi kivétellel a magyar jogtudomány is, amely a tarifa (kollektív) szerződést normatív tartalma miatt – elvitatva szerződési jellegét – quasi jogszabályként kezeli (Román László). Jogelméletileg nézve a kérdést, tulajdonképpen minden jogi aktus normát tartalmaz. A szerződés – mint két- vagy többoldalú jogügylet – az azt aláíró felekre nézve tartalmaz normatív előírásokat. Minél több személy írja alá a szerződést, annál nagyobb körre terjed ki annak a hatálya. A többoldalú jogügyleti kategórián belül különleges helyet foglal el a társasági szerződés, amely egy meghatározott társasági körre tartalmaz olyan általános jellegű jogi normákat, amelyek a társaság valamennyi tagját valamire jogosítják, és/vagy kötelezik. Ennél tovább a gazdasági társaságok és egyesületek belső szabályzatai mennek, ideértve az alapszabályokat is, amelyek abban különböznek a társasági szerződéstől, hogy míg a társasági szerződést minden társasági tagnak alá kell írnia, addig a szabályzatot/alapszabályt nem, csak a tagok többségének meg kell szavaznia. Ez utóbbinál is közre kell működnie a tagságnak, de nem szükséges, hogy minden egyes tag azt kézjegyével ellássa (parafálja), elég, ha a többség azt megszavazza, és indifferens az, hogy a kisebbség jelen volt a szavazáson és negatív szavazatot adott le, vagy tartózkodott a szavazáskor, vagy jelen sem volt. Tartalmilag a jogforrások e csoportjánál az a közös jellemző, hogy azt az érintettek direkt vagy indirekt módon maguk alkotják meg. Ha direkt módon, akkor szerződésről van szó, ha indirekt módon, akkor szabályzatról, illetve alapszabályról (satzung) beszélhetünk.

Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 619 0

A munkaügyi kapcsolatok joga, vagyis a kollektív munkajog a munkajognak az a területe, amely arra hivatott, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek között megegyezést létesítsen a munkabéke biztosítása érdelében. A munkabékétlenség és a munkaharc ugyanis a munkavégzés hatékonyságát rontja, ami végső soron a foglalkoztató vállalat csődjéhez vezethet. Ez pedig a munkavállalókat a munkahely elvesztésével sújtja. Tömeges előfordulása súlyos társadalomgazdasági és szociális krízishez vezethet. Ezt elkerülendő a jóléti állam szociális piacgazdasága egyfelől kialakította a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti érdekegyeztetés és a két fél közötti kollektív szerződések rendszerét, amelynek résztvevője az állam is. Másfelől megalkotta az üzemi alkotmányon keresztül azt a participációs rendszert, amely arra irányul, hogy az egyes üzemek munkakollektívája az üzemi tanácson keresztül az üzembirtokossal együttműködve részt vegyen az üzemi kollektívát érintő munkavédelmi és munkavégzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában és javaslataival segítse az üzemvezetést a gazdasági döntések meghozatalában.

A kiadvány összehasonlító jelleggel bemutatja, hogy a munkaügyi kapcsolatok terén a 2012. évi új munka törvénykönyve és az új közszolgálati törvény a korábbi hazai és a nyugat-európai szabályozáshoz képest mennyire szűkített és javaslatokat tesz arra, hogy mi lenne a munkabékét elősegítő gazdaságilag és szociálisan is a megfelelő megoldás a munkajognak ezen a területén. A kiadvány jól hasznosítható tankönyvként a jogi és a közgazdasági karok munka-, és szociális szakképzési ágainak alap- és mesterszakán.

Prof. Dr. Prugberger Tamás a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. A Miskolci Egyetem Állam-, és Jogtudományi Karának tanszékvezetője, az Agrár- és Munkajogi Tanszéken, valamint a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdaságjogi tanszékén, aki egyúttal a Jogi Karon a munkajog tárgyvezetését is ellátta, és ma is professzor emerituszként mindkét egyetemen részt vesz a magyar és az európai munka-, valamint a szociális jog oktatásában. Számos könyve, könyvrészlete és tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt.

Dr. Nádas György tárgyvezető egyetemi docens a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Tudományos doktori fokozatát a felsőoktatási dolgozók munkaviszonyáról írt nemzetközi összehasonlító monográfiájával nyerte el. Mint munkajogi ügyekre szakosodott ügyvéd, publikációi elsősorban a bírói gyakorlat problémáinak elméleti feldolgozására összpontosulnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-kollektiv-munkajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave