Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A munkajogi és közszolgálati jogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz

Az 1992. évi XXII. törvénnyel megalkotott Mt. bevezető rendelkezései sehol sem tartalmaznak utalást a Ptk.-ra. Sőt az 1. § kifejezetten kimondja, hogy a munkával összefüggő jogviszonyoknál e törvényt kell alkalmazni. Ennélfogva csakúgy, mint a korábbi Mt.-ben és a többi közép-kelet-európai állam reálszocialista jogalkotásának hatására, a munkajog ma is önálló jogág, és nem áll mögötte a polgári jog. Az új Mt. (2012. évi I. tv.) sem tartalmaz ilyen konkrét rendelkezést. Ezért a Ptk. joghézag esetén legfeljebb csak „analogia legis” útján alkalmazható. Ez az Mt.-n kívül a Kjt.-re (1992. évi XXXIII. tv.) és a Ktv.-re (1992. évi XXXII. tv.), illetve az annak helyére került Kttv.-re (2011. évi CXCIX. tv.) is vonatkozik. E két utóbbinak is csak az Mt. lehet mögöttes jogterülete, a Ptk. már nem. Míg azonban az Mt. a Kjt.-nek automatikusan mögöttes jogterülete, addig a Ktv.-nek a jogalkalmazást megnehezítő módon csak ott, ahol ezt ez utóbbi tv. szövege kifejezetten lehetővé teszi. Ez rendkívül megnehezíti a Ktv. alkalmazását a gyakorlatban. Az pedig, hogy a Ptk. nem mögöttes jogterülete az Mt.-nek, munkáltatói és munkavállalói érdekeket egyaránt sért. Munkáltatókat például az, hogy nem lehet a polgári jogi szabályok szerint óvadékot a munkaszerződésben kikötni pénztáros, raktáros, árukezelő vagy vezető alkalmazott felvételénél, hanem csak igen korlátozott összegű ún. munkavállalói biztosítékot, mivel az óvadékot csak a Ptk. ismeri, az Mt. viszont csak ezt a biztosítékot. A munkavállalók érdekeit az sértheti, hogy nem lehet a Ptk. 207. § (4) bekezdése alapján a munkaszerződést palástoló vállalkozási és megbízási szerződéseket munkajogi tartalmuk alapján elbírálni. Ez a szabályozás ellenkezik a modern nyugat-európai felfogással, ahol a munkajog a polgári jog, a közszolgálati jog pedig a munkajog speciális szakterülete. Ezért a régi tagállamokban a munkajogi szabályozás mögött a polgári jogi kódexek állnak. Eredetileg úgy tűnt, hogy több új tagállam, ideértve Magyarországot is, a munkaszerződést beiktatja a polgári törvénykönyvébe, ez azonban egyik államnál sem történt meg. Ez vonatkozik Szlovéniára és Horvátországra is, ahol kötelmi törvény tartalmazza a polgári jogi szerződéseket, ezek között azonban a munkaszerződés nem szerepel.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave