Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


2.2.1. Belgium855
Belgiumban a tarifaviták bíróságon kívüli rendezésének egyik intézménye szintén az egyeztetés és a közvetítés, míg a másik a döntőbizottsági eljárás.
 
 
2.2.1.1. Egyeztetés és közvetítés
 
Belgiumban már az egyeztetésbe és a közvetítésbe is erőteljesen közbeavatkozik az állam. Több jogszabály szól arról, hogy vita esetén a feleknek kötelező egyeztetést kell lefolytatniuk. Az egyeztetés módja ugyanakkor nincs jogszabályilag rendezve. Lefolytatása pragmatikus és kevésbé formális. A paritásos egyeztetőbizottságot vagy a felek maguk állítják össze, vagy pedig megbízásuk alapján a szakmai egyeztetőiroda. Ez utóbbi esetben állami egyeztetési eljárásról van szó. Az egyeztetőiroda működését egy 1969. november 6-án kelt királyi rendelet szabályozza. A Munkaügyi Minisztérium mellett paritásos egyeztetőbizottságok és albizottságok működnek. Közülük választ ki a felek egyetértésével egyet az egyeztetőiroda, amely a felek közötti egyeztetést lefolytatja. Országos szinten a Munkaügyi Minisztérium keretében 4 első egyeztető, 9 egyeztető és 9 helyettes egyeztető működik, akiket a király nevez ki. A területen a Munkaügyi Minisztérium megbízásából szociálisügyi felügyelők működnek, és megkeresésük esetén ők gondoskodnak egyeztetők kijelöléséről.
A belga jogban külön szoktak beszélni az ún. szerződéses egyeztető eljárásról. Az egyes gazdasági ágazatok kollektív megállapodásai és tarifaszerződései ugyanis már előre rendezik az esetleges vitás kérdésekben történő egyeztetési eljárás módját, vagyis azt, hogy az egyeztetést paritásos egyeztetőbizottsági keretek között, vagy azon kívül, saját maguk szervezésében folytathatják le.
 
 
2.2.1.2. A döntőbizottsági eljárás
 
A döntőbizottsági eljárásra akkor kerül sor, ha az egyeztetés eredménytelen marad. Ebben az esetben a felek közös megegyezéssel fordulhatnak döntőbizottsághoz. Az eljáró döntőbizottság elnökét a munkaügyi miniszter jelöli ki, míg a bizottság tagjait paritásos képviselettel a felek. Ha a felek a döntőbizottsági eljárás lefolytatása mellett foglalnak állást, a döntőbizottság a felekre kötelező határozat hozására jogosult (alávetéses rendszer).
855 Jura Europae, I.20.60-0-11.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave