Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A munkaügyi viták elvi kérdései

Az új magyar Mt. IV. része két fejezetbe foglalva tárgyalja a munkaügyi vitákat. Az I. fejezet az ún. kollektív munkaügyi vitával, míg a II. a munkaügyi vita és jogvita közötti megkülönböztetéssel foglalkozik. Ezt a fogalommeghatározást a javaslat indokolása teszi egyértelművé.122 A rendelkező rész és az indoklás felfogása szerint a munkaügyi vita kétfelé osztódik: érdekvitára és jogvitára. Ez a felosztás megfelel a nemzetközi szakirodalom felosztásának és az ILO által elfogadott normáknak,123 hiszen onnan került átvételre. Az első javaslatban a magyar jogalkotó bizonyos csúsztatást kísérelt meg, mivel eredeti felfogása szerint a kollektív munkaügyi viták érdekviták, amelyeket érdekegyeztetés, nem pedig munkaügyi bíróság útján kell elintézni, és csak az individuális munkaügyi vitákat lehetett volna bíróság elé vihető jogvitaként kezelni. Az érdek- és jogvitákra történő felosztás valóban megfelel a fejlett polgári államok és az ILO munkajog-elméleti álláspontjának. A magyar jogalkotói felfogás is megfelel ennek, mivel a nemzetközi munkajogi szakirodalom és az ILO nemcsak az individuális munkajog területén keletkező munkaügyi vitát, azaz a munkaadó és a munkavállaló közötti jogvitát kezeli minden esetben bíróság elé vihető jogvitaként, hanem a kollektív munkaügyi viták közül is azokat, ahol az érdekvédelmi szervezetek jogait, valamint az üzemi alkotmánytörvény előírásait megsértik. Bíróság elé vihetők továbbá a kollektív szerződés tartalmának értelmezésével kapcsolatos viták is. Ezek az ügyek a fejlett polgári államokban egyértelműen bíróság elé vihetők.124 Sőt az angol és az ír jog minden munkaügyi vitát bíróság elé enged vinni, függetlenül attól, hogy individuális vagy kollektív jellegű, jogi vagy pedig érdekvita. Abban van különbség csupán, hogy egyesek kerülnek csak munkaügyi bíróság elé, míg az ügyek túlnyomó részét rendes bíróságok (high court) tárgyalják.125 Az új magyar Mt. 199. § (2) bekezdése az EU kontinentális jogrendszert követő államaival egyezően akként fogalmaz, hogy „a munkavállaló, a szakszervezet, illetve az üzemi tanács a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet”.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave