Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása

Az Amerikai Egyesült Államok kisebb és közepes, de a nagyobb méretű nemzeti vállalatainál is általában kisebb és helyi jelentőségű szakszervezetek működnek. Több azonban újabban betársul a nemzeti alapon szerveződött AFL–CIO szakszervezeti szövetségbe, amely elsősorban azokat a szakszervezeteket fogja tagként át, amelyek amerikai székhelyű szupranacionális vállalatként működnek. Ez nyilvánul meg a repülőgépiparban és a gépjárműgyártásban, valamint az elektromosenergia-termelésben és -szolgáltatásnál. Az USA kollektív munkajogában valamennyi vállalat esetében – függetlenül attól, hogy a szakszervezetek szövetséghez tartoznak vagy sem – az válik „exclusive reprezentatív”-vá, amelyik szakszervezet egymagában vagy konföderációba lépve egy másikkal, megszerzi a szavazatok több mint 50%-át a vállalaton vagy a konszernen, illetve a vállalatláncolaton belül. Az ilyen exclusive reprezentatív egy vagy több szakszervezet jogosult egymaga, illetve közösen „collectiv barganing”-et kötni.
Az amerikai munkáltatók azonban általában azon az állásponton vannak, hogy sokkal jobban tudnak szót érteni és megegyezni közvetlenül a munkavállalókkal, ezért igyekeznek a szakszervezeteket a tárgyalásokból kiiktatni, amit az exclusive reprezentatív szakszervezetek nem néznek jó szemmel és ezért legtöbb esetben az NLRBI-hez vagy az NLRS-hoz fordulnak, annak kimondása végett, hogy eljárásával a munkáltató dismissalt követett el. A szakszervezeti választás jogszerű lefolytatását ui. e két szervezet valamelyike ellenőrzi és hitelesíti, valamint ennek alapján állapítja meg az exclusive reprezentativitást. Abban az esetben viszont, ha valamely amerikai vállalatnál nem működik exlusive reprezentatív szakszervezet, ott a munkáltató közvetlenül a munkavállalók képviselőivel tárgyal és állapodik meg az üzemi munkarend feltételeiről. A munkavállalók üzemi képviselete az általuk a saját munkakollektívájuk sorából megválasztott „action comite”. Action comite az olyan vállalatok üzemeiben is létrehozható és működtethető, ahol exclusive reprezentatív szakszervezeti képviselet létezik. Ilyen esetben az exclusive reprezentatív szakszervezet is delegál az action comite-be, vagyis az akcióbizottságba, képviseletet ellátó tagokat. Nincs kizárva az sem, hogy a cég megbízásából a management is képviselteti magát az akcióbizottságban. Két német szerző Martin Hessler és Roman Frik ténykutatásokat folytatott az Electromation amerikai nagyvállalatnál. Ennél a cégnél az öt vállalategység mindegyikében egy-egy action comite, összesen öt akcióbizottság alakult meg. Minthogy az Electromation Vállalatnál az AFL–CID Szakszervezeti Szövetséghez tartozó excluzivan reprezentatív szakszervezet működik, mindegyik bizottságba a munkavállalók által megválasztott öt munkavállalói tagon kívül két szakszervezeti képviselő is működik, akiket a cég szakszervezeti vezetése delegál. Ezen kívül még egy-egy vezető alkalmazotti képviselőt is delegál a cég.
A bizottsági rendszer nemcsak olyan vállalatoknál épül ki, ahol nincsen szakszervezet, hanem olyanokban is, ahol a szakszervezeti képviselet jelen van. A szakszervezeti képviseletnek két formája ismeretes: a közvetlen és a közvetett. Közvetlen képviselet esetében a vállalatnál is működik exclusive reprezentatív szakszervezet, míg a közvetettnél külön szakszervezeti orgánum nem létezik, de a munkavállalók valamelyik szakszervezeti szövetségre több mint 50%-os arányban szavaztak. Ez a helyzet áll fenn az Electromation esetében is.
Az üzemitanács-rendszer ily módon alulról jövő kezdeményezésre fokozatosan kialakult az Egyesült Államokban, lényegében az Egyesült Királyságban a cégtulajdonos által informálisan alkalmazott üzemi munkakollektíva meghallgatásából és tájékozódásából. Jóllehet, az üzemi tanácsról még törvény (Act) nem született az USA-ban, de a jogi gyakorlat már elismeri. Az NLRA és a NLRBI, valamint a bírói gyakorlat a jogilag elismert üzemi munkavállalói képviseletnek két formáját alakította ki: az exclusive reprezentatív szakszervezet egyetertésével létrehozott üzemi tanácsot, valamint azt az üzemi tanácsot, amelyet az exclusive reprezentatív szakszervezet egyetértése nélkül hoznak létre a vállalatnál. Exclusive reprezentatív szakszervezet egyetértésével létrehozott üzemi tanácsról olyan vállalat esetében lehet szó, ahol több mint 50%-os mandátummal megszavazott szakszervezeti képviselet jelen van. Ha ilyen szakszervezeti képviselet jelenléte esetén annak egyetértése hiányában vagy kifejezett tiltakozása ellenére létrehozzák az üzemi tanácsot, az NLRA- és az NLRBI, valamint a bírói gyakorlat engedélyezés nélkülinek, azaz jogszerűtlennek minősíti azt. Az exclusive reprezentativitás egyetértése nélkül létrehozott üzemi tanács viszont akkor jogszerű, ha a vállalat reprezentatív szakszervezeti képviselet hiányán van. Ez áll fenn akkor is, ha a vállalatnál egy vagy több szakszervezet működik, azonban sem egymaguk, sem konföderációba lépve nem érik el a reájuk leadott szavatok több mint 50%-át.
Abból kifolyólag, hogy az akcióbizottságoknak, illetve az üzemi tanácsoknak az USA-ban az eddig bemutatottakból kitűnve csak konzultációs és információ iránti jogkörük van, a kialakult rendszer a francia „conseil de entreprisse”-hez hasonlít, abban pedig, hogy a bizottságnak nemcsak a munkavállalók, hanem a szakszervezeti és az üzemi vezetők is tagjai lehetnek, a szervezetet érintően a belga üzemi tanácsra emlékeztet.
Észak-Amerika másik angolszász államában, Kanadának angol nyelvterületén az USA-hoz hasonló üzemi tanácsi szervezetrendszer nem alakult ki, hanem az angol informális üzemkollektív-munkáltatói együttműködés alakult ki. Üzemi képviselet tehát az Egyesült Királyságnál kialakulthoz hasonló jelleggel működik.919
919 Hensler, Martin–Frik, Roman: Arbeitnehmerbeteiligung den USA durch Betriebsräte. Neue Zeitschrift für Arbeitsrecht (NZA) 11/2003. 557–558. o.; Prugberger: Az üzemi tanácsi érdekvédelem megjelenése az angolszász jogrendszerben. Napi Jogász, 2003/10. sz., 22–23. o.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave