MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a közép-kelet-európai államokban
Lengyelországban az állami vállalatokról és az üzemi önigazgatásról szóló 1981. szeptember 25-ei törvény értelmében minden állami érdekeltségű ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gazdálkodó szervezetnél a nyugat-európai üzemi tanácsokra emlékeztető együttes döntési jogkörrel munkástanácsok működtek. E munkástanácsi rendszer nem hasonlít sem az 1956-os magyar munkástanácsokhoz, sem pedig a mai magyar munkástanácsokhoz. Az 1956-os forradalom alatt megalakult és a vállalati dolgozók által megválasztott munkástanácsok ugyanis önigazgatási jelleggel átvették a vállalat teljes irányítását, míg a mai munkástanácsok szakszervezeti funkciót látnak el. Ezzel szemben a lengyel vállalati munkástanácsok az állami vállalatoknál a vállalatvezetés partnerei voltak, és a nyugat-európai üzemi tanácsokhoz hasonlóan közreműködtek a vállalat vezetésében. Mivelhogy a munkástanácsoknak nemcsak véleményezői és javaslattevő, valamint ellenőrző, hanem döntésrészvételi szerepük is volt (Mitbestimmungsrecht), a lengyel munkavállalói érdekképviseletnek ez az intézménye a német–osztrák–holland üzemi tanácsi rendszerhez hasonlított.920 Úgy tűnik, hogy a vállalati munkástanácsok az állami vállalatok privatizációjával elvesztik jelentőségüket, és a vállalatokban, valamint az üzemekben is a szakszervezet veszi át az ott dolgozó munkavállalók közvetlen érdekképviseletét a vállalatvezetéssel szemben. Az új Szt. megjelenése óta ui. a szakszervezetek vették át az üzemi tanács funkcióit, és gyakorolják az addig őket megilletett ellenőrzési jogokat a munkahelyi környezet (üzemhigiénia és üzembiztonság) felett, továbbá az együttes döntést a vállalati munkarend kiadása, a szabadságolási ütemterv, valamint a munkavállalók egyéni érdekeinek a védelme terén. Ezzel összefüggésben nemcsak – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a tagjaikat érintő egyéni munkajogvitákban jogosultak fellépni a munkáltatóval szemben, hanem az általuk nem szervezett munkavállalók érdekében is, ha arra tőlük megbízást kapnak.921 Úgy tűnik, hogy a lengyel munkajogi szakirodalom a szakszervezeteknek az üzemi életbe való előnyomulását ambivalens módon értékeli. Nem tartja teljesen elvetendőnek, azt azonban igen, hogy mindez az üzemi tanácsrendszer teljes kiszorítását vonja maga után.922 E kiszorításra utal a már érintett lengyel Szt.-nek, valamint Paktumnak több pontja, amely a szakszervezetek vállalati és üzemi érdek-képviseleti jogainak kiterjesztéséről szól. Ezért az újabb jogirodalom már hangot ad annak, hogy német mintára be kellene vezetni az üzemi tanácsi rendszert. A jelenlegi kompromisszum az, hogy az állami érdekeltségű vállalatok üzemeiben létrehozták és működtetik az üzemi tanácsokat, míg a privát szféra üzemeiben, ha nincs üzemi szakszervezeti képviselet, a szakszervezet jogait az erre az esetre megszervezendő üt. gyakorolja, ideértve a sztrájkszervezés jogát is.923
Csehországban és Szlovákiában az üzemi tanácsi rendszernek – ellentétben Lengyelországgal – az 1938-as hitleri megszállásig volt csak hagyománya. A német protektorátus időszaka alatt felszámolt cseh üzemi tanácsi rendszert a 40 év reálszocialista rezsimje nem állította helyre, nem volt hagyománya. E hagyománynélküliségre vezeti vissza Kostecska azt, hogy a Cseh és a Szlovák Köztársaságban miért nem alakult ki a rendszerváltás után sem a nyugat-európai mintájú üzemi tanácsi rendszer.924 Megítélésünk szerint azonban a szétválást követően Csehország egyre erőteljesebb közeledése Nyugat-Európához és távolodása a közép-kelet-európai régiótól előbb vagy utóbb az üzemitanács-rendszer meghonosításához fog vezetni, már csak azért is, mert az I. világháborút követő Csehszlovák Köztársaságban német hatásra ismert volt. Jóslatunk beigazolódott, mivel mindkét állam az EU-taggá válás miatt az európai üzemi tanácsról szóló 45/94. EK Irányelv hatására a lengyel megoldáshoz hasonlóan szubszidiárius módon alakította ki az üzemi tanácsot, amely akkor alakítható meg magán-, és közszolgálati munkahelyen egyaránt, ha a munkahelyen nem működik szakszervezet. Bár főszabályként csak információs és konzultációs joggal rendelkezik, azonban kollektív szerződést helyettesítve munkahelyi megállapodást köthet a munkáltatóval ahhoz hasonlóan, miként ez Magyarországon is az Orbán-kormány alatt fennállott.925 Szlovéniában, Horvátországban és Boszniában, ha az üzemi kollektíva 15%-a kívánja, az üzemi tanácsot meg kell alakítani. Tagjai 100 munkavállaló alatt 15%, 100 főn felül 25% bérpótlékot kapnak. Szlovéniában és Horvátországban működésük, szervezetük és jogosítványaik a némethez hasonlóan átfogja az információs és a konzultációs jogon felül az együttműködési jogkört is.926 Boszniában azonban jelenleg mindez formális.927 Ami a lengyelországi helyzetmegítélést illeti, Waclav Szubert úgy látja, hogy a szakszervezeteknek üzemi szinten is bekövetkezett megerősödése ellenére a munkástanácsi gyökerekbe ágyazott, 1981-ben legutoljára szabályozott üzemi önigazgatás a mély hagyományok következtében szükségszerűen újból előtérbe fog kerülni, amely a nyugat-európai üzemitanács-rendszer irányában fog továbbfejlődni.928
Bulgáriában az Mt. legutóbbi módosítása az együttdöntési jogot is deklarálva (tételesen azonban nem meghatározva) bevezette az „általános üzemi gyűlés” intézményét, amely nagy létszám esetén küldöttgyűlésként, ténylegesen azonban üt.-ként működik az üzemi szakszervezettel párhuzamosan.929 Szlovéniában az 1994. évi Üzemi Alkotmány, Horvátországban pedig az 1995. évi új Mt. vezette be az üzemitanács-rendszert német mintára, de csak konzultációs és információs joggal felruházva.930 Ezzel szemben Romániában – ahogy erre már az előbbiekben utaltunk –, ha egy adott vállalatnál vagy üzemnél nem működik szakszervezet, akkor a szakszervezet jogait a vállalat, illetőleg az üzem dolgozóinak közgyűlése – mint munkahelyi közösség – gyakorolja, amely ez esetben a vállalati/üzemi vezetésnek a kollektív szerződések megkötése terén tárgyalópartnere.931
A Szovjetunió egyes utódállamaiban – mindenekelőtt Oroszországban – ugyancsak a vállalati közgyűlés mint munkavállalói érdekvédelmi szervezet kezd a szakszervezet mellett a vállalatvezetés partnereként fellépni, döntésrészvételi jogokat igényelve a vállalatvezetésben. Ezt figyelembe véve az 1992. évi Mt. novella tételesjogilag is elismerte az üzemi közgyűlés intézményét, és annak hatáskörébe adta az üzemi kollektív szerződés jóváhagyását. Ez a megoldás kicsit hasonlít a magyar Mt. 33. §-ának (6) bekezdésében szabályozott azon megoldáshoz, amikor a 65%-os reprezentativitást felmutatni nem tudó szakszervezetek által kötött kollektív szerződés érvényessé válásához a munkavállalók hozzájárulása szükséges. Ezen túlmenően pedig ennél a megoldásnál a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás összemosódik egymással.932 Bár az üzemi tanács kiépítésének a gondolata 1988-ban is felmerült, ez azonban lekerült a napirendről. Ennek ellenére ez az alulról elindult és a jog által is elismert folyamat a munkavállalók részéről egy egészséges érdekvédelmi önszerveződést jelent, hasonlóan, mint a munkavállalói önigazgatási üzemek kiépítésének ismét felmerülő gondolata.
Az Európai Üzemi Tanácsot illeti, a Magyarországhoz hasonlóan elsőkörű EU-tagfelvételi esélyes három közép-európai volt szocialista ország – annak ellenére, hogy nem, vagy csak kiegészítő jelleggel ismeri az üzemi tanács intézményét – becikkelyezte az Európai Üzemi Tanácsot. Ez a három ország Csehország, Szlovákia és Lengyelország. A két délszláv államban, Szlovéniában és Horvátországban erre már korábban is sor került a német–osztrák üzemi alkotmány hatására.933
Ami a balti államokat illeti, Észtországban, ha a munkavállalói létszám a 10 főt eléri, de 50 fő alatt van, munkavállalói megbízottat kell választani, 50 fős létszám felett pedig munkakörnyezeti tanácsot kell létrehozni, amelynek felét a belga üzemi tanácsi megoldáshoz hasonlóan a szakszervezetek jelölése alapján a munkavállalók választják meg, míg a másik felét a munkáltató delegálja. A tanácsot információs, konzultációs, véleményezési és üzembiztonság-ellenőrzési, valamint intézkedési jog illeti meg, a tanács tagjait pedig ebbéli munkájukért heti 2 óra munkaidőkedvezmény.934 Lettország 2002 júniusában vezette be német–osztrák–szlovén mintára az üzemi tanácsot, információigénylési, konzultációs, véleménynyilvánítási, a munkakörülményeket, a munkabiztonságot, valamint az akkordbérkérdésekben együttdöntési jogosultsággal rendelkezik. Amennyiben a munkahelyen szakszervezeti képviselet nincsen, az üzemi tanács jogosult a munkavállalói közgyűlést összehívni, amely jóváhagyja a kollektív szerződést helyettesítő üzemi megállapodást.935 Litvániában a 2002. évi Mt. 18. cikkelye értelmében a lengyel, a cseh és a szlovák megoldáshoz hasonlóan üzemi tanácsot szubszidiáriusan csak akkor lehet választani, ha munkahelyi szakszervezet nem működik. Ez az üzemi tanács a Lettországihoz hasonlóan gyakorolja a szakszervezeti érdekvédelmet is helyettesítő jogosítványokat.936
920 Prugberger T.: A munkavégzés és a dolgozói érdekvédelem szabályozása a vállalatoknál és a szövetkezeteknél. MTA Államtudományi Kut. Programiroda kiadványa. Budapest, 1987. 89–90. o. (Lengyelország); Jura Europae (Droit du travail – Arbeitsrecht) C. H. Beck, München–Berlin–Paris. I. Band. 10-50. II. C. 7–14. (Németország); II. Band 60-50. II. C.; Strasser, W.: Kollektives Arbeitsrecht. Manzse. Wien, 1989.
921 Lengyel Szt. 30. § 3–5. pont.
922 Lengyel Szt. 30. § 3–5. pont; Szubert, W.: Betrachtung über Modelle des Arbeitsrechtes aus polnischer Sicht. Osteuropa Recht. 1991/ 1. sz. 35–36. o.
923 Szurgacz: 194.; Sewerynski: Betriebsräte mit Streikrecht. A + R. 6/1996. 204–205. o.; Sobatka, E.: Workshop OBS.
924 Kostecka (1992): 322. o.
925 Schrameyer: 335. o.
926 Kohl–Platzer: 61–62. és 65–66. o.
927 Heka: 35. o.; Avec, Fr.: Az új szlovén Munkatörvénykönyv (megjelenés alatt). In: Napi Jogász, 2000. novemberi szám. E két államban az üt. hozzájárulása nélkül nem lehet felmondani 60 éven felüli férfinak, illetve 55 év felüli, valamint terhes nőnek, továbbá nem lehet munkavállalóról adatot harmadik személynek kiszolgáltatni.
928 Prugberger: A Boszniai Szerb Köztársaság új Munka Törvénykönyvének előkészületei. Magyar Jogász, 2001/2. sz. 415–416. o.
929 Szubert: 41. és köv. o.
930 Kreuter–Potocjak: 443. o.; Stanajovic, M.: Workshop OBS.
931 A román Mt. módosításáról szóló 1991. évi 13. törvény.
932 Berki: 42. o.; Heger–Weller: 466–467. o.
933 Hüttlava, Int. Conf. 26–27 April, 2001.; Madliak, kézirat.
934 Kohl–Platzer: 39–40. o.
935 Kohl–Platzer: 43–44. o.
936 Kohl–Platzer: 50. o.
Tartalomjegyzék
- Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
- Impresszum
- Előszó
- I. rész: A munkajogi szabályozás eredete, rendszere és alapelvei
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- 2. § A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig
- 3. § A közép-kelet-európai és a magyar munkajogfejlődés a II. világháborút követő szocialista-kommunista hatalomátvétel után
- 4. § A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára
- 5. § A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése
- 6. § Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai
- 7. § A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje
- 8. § A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása – kodifikáció vagy részletszabályozás
- 9. § A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági „munkatörvények” egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya
- 10. § Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére – egységesítés európai uniós szinten
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
- II. fejezet: A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- 2. § A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése
- 3. § A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése
- 4. § A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban
- 5. § A munkaügyi viták elvi kérdései
- 6. § A munkaügyi szakigazgatás intézménye és hovatartozása
- 7. § Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
- I. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
- II. rész: Az individuális munkajog
- III. fejezet: Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények
- IV. fejezet: Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete
- V. fejezet: A munkaviszony szereplői (jogalanyai)
- VI. fejezet: A munkaviszony létesítése – a munkaszerződés
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- 2. § A munkaszerződés időtartama
- 3. § A pályázat és a választás
- 4. § A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek
- 5. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai
- 6. § A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés a közép-kelet-európai régió államaiban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
- VII. fejezet: A munkaviszony szerződéses módosítása
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- 2. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A munkaszerződés ideiglenes módosításának sajátos esete: átirányítás, helyettesítés, kiküldetés és a kirendelés-átengedés, valamint a posting
- 2. § A közszolgálati jogviszony módosítása
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
- VIII. fejezet: A munkavégzés szabályai – munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek
- IX. fejezet: A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése
- 1. § A munkaidő
- 2. § A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése
- 3. § A szabadság
- 4. § A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- X. fejezet: A munka díjazásának rendszere – a munkabér
- 1. § A munka díjazásának rendszere az Európai Unió tagállamai körében
- 2. § A munka díjazásának magyar jogi szabályozása
- 3. § A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer
- 4. § A munkabér és illetmény védelmének a magán- és közszolgálatban egységesen érvényesülő szabályai
- 5. § Ingyenes, szívességi jellegű munkavégzés
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XI. fejezet: A munkajogi felelősség rendszere és tartalma
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- 2. § A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban
- 2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint
- 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért
- 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség
- 5. A munkavállalói biztosíték
- 6. A kártérítési, illetve a hiánymegtérítési igény érvényesítése
- 7. A munkavállalót terhelő kártérítést befolyásoló külső tényezők
- 3. § A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló speciális veszélyes üzemi jellegű felelőssége az új Mt. hatálybalépése után
- 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége
- 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra
- 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért
- 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
- 4. § A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
- XII. fejezet: A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. A rendes felmondás
- 3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés
- 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás
- 5. A rendkívüli felmondás
- 6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása
- 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, a munkáltató, valamint a munkavállaló halála
- 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei
- 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
- 2. § A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban
- 3. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése
- 1. Elvi kérdések
- 2. A tételes szabályozás néhány problémája
- 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák
- 4. Az áthelyezés
- 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai
- 6. Csoportos létszámleépítés a közszolgálatban
- 7. A köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése
- 8. Összegző megállapítások
- 1. Elvi kérdések
- 4. § Munkaviszony-megszűnés és a gazdasági okokból történő tömeges felmondás alakulása a posztkommunista államokban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
- XIII. fejezet: A munkaviszonyból eredő munkajogi viták
- 1. § A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban
- 2. § A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása
- 3. § Közszolgálati jogvita és etikai eljárás
- 4. § A munkaügyi jogviták a közép-kelet-európai posztkommunista régióban
- 5. § Az Európai Törvényszék
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XIV. fejezet: Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok
- 1. § Általános jellemzés
- 2. § A részmunkaidős és a határozott időtartamra szóló munkajogviszony
- 3. § A vezetőalkalmazotti-menedzseri szerződés
- 4. § A bedolgozói (házi) jogviszony
- 5. § A képernyős házi távmunka
- 6. § A munkaerő-kölcsönzés
- 7. § Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszony
- 8. § Több munkáltató által létesített munkajogviszony
- 9. § Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka
- 10. § Az átalányelszámolásos munkaviszony
- 11. § A tagsági alapon álló munkavégzés
- 12. § A részesművelés
- 13. § Csoportos munkavállalási formák
- 14. § A köztulajdonban álló munkavállalóval fennálló munkaviszony
- 15. § A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók
- 16. § Az önfoglalkoztatás intézménye a nyugat-európai és a magyar munkajogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Általános jellemzés
- XV. fejezet: A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- 2. § Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk
- 3. § A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- 2. Az állam munkavédelmi feladatai
- 3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában
- 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
- 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása
- 6. A munkavédelmi előírások betartásának kérdése a gyakorlatban
- 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
- III. rész: Munkaügyi kapcsolatok – kollektív munkajog
- XVI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
- XVII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
- 1. § Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben
- 2. § A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a közép-kelet európai államokban
- 3. § A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- 2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
- 3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
- 4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 4.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
- 4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
- 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
- 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
- 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
- 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása
- 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- XVIII. fejezet: A kollektív szerződés
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- 1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
- 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
- 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
- 4. A tarifaszerződés tartalma
- 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
- 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
- 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus
- 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről
- 9. Európai kollektív szerződés
- 2. § Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A kollektív szerződés a magyar munkajogban
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- 2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyve szerint
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
- 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
- 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
- 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
- 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
- 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
- 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
- 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
- Jegyzetek
- Felhasznált források és a vonatkozó irodalom
- 1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
- XIX. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- 2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
- 3. § Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
- 4. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a közép-kelet európai régió poszkommunista államaiban
- 5. § A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
- XX. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- 1. Fogalmak meghatározása
- 2. A sztrájk és a kizárás formái
- 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
- 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
- 5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
- 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára
- 2. § A munkaküzdelem joga a közép-kelet-európai régióban
- 3. § A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
- XXI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország)
- 2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
- 2.2. Az üzemi tanács működése
- 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
- 2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
- 2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
- 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
- 2.7. Svédország
- 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
- 3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc)
- 4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia)
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer
- 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
- 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
- 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
- 4.1.6. A közös üzemi tanács
- 4.1.1. Általános jellemzés
- 4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
- 4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
- 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
- 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
- 4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
- 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
- 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
- 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése
- 8. Az európai üzemi tanács
- 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
- 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
- 2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a közép-kelet-európai államokban
- 3. § Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon
- Jegyzetek
- A témához tartozó források és irodalom
- 1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
- IV. rész: Összefoglaló értékelés
- Deutsche Zusammenfassung
- Teil 1: Ursprungssystem und Grundprinzipien der arbeitsrechtlichen Regelungen
- Teil 2: Das individuelle Arbeitsrechtsverhältnis
- Diesbezügliche Institutionen
- Das Rechtsquellensystem der individuellen Arbeits-, und öffentlichen Dienstregelung
- Subjekte der Arbeitsverhältnisse
- Der Arbeitsvertrag
- Die änderbaren Elemente der Arbeitsverträge in den westeuropäischen Ländern
- Rechte und Pflichten der Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Arbeitszeit und Ruhezeit inkl. Urlaubszeit
- Der Arbeitslohn
- Das arbeitsrechtliche Verantwortungssystem
- Die Auflösung des Arbeitsverhältnisses
- Die individuellen Rechtsstreitigkeiten zwischen Arbeitgeber und Arbeitnehmer
- Außerordentliche Arbeitbeziehungen
- Arbeits- und Gesundheistsschutz
- Diesbezügliche Institutionen
- Teil 3: Arbeitsbeziehungen und kollektives Arbeitsrecht
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- Koalitionsorgane und die Koalitionsverhandlungen
- Betrachtungen zu den Tarifverträgen
- Die kollektive arbeitsrechtliche Debatte
- Rechtsregelungen für den Arbeitskampf
- Betriebsrat und Betriebsvereinbarung
- Zusammenfassung der ost-eurpaischse Arbeitsrechtsentwicklung
- System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
- The European and Hungarian Comparative Labour and Civil Service Law (resumie)
- MELLÉKLETEK
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 620 6
A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács). A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
