Az új Mt.-nek a munkaviszony létesítéséről szóló VII. fejezete – ellentétben az 1992. évi Mt.-vel – a pályázatról egy szót sem szól, holott a gyakorlat továbbra is alkalmazza. Ezért a pályázat tárgyalásánál az 1992. évi, ma már nem hatályos előírásait vesszük alapul, pozitívumaival és negatívumaival együtt. Ehhez fűzzük hozzá a saját álláspontunkat is. Mindenesetre a pályázattal kapcsolatos gyakorlatot szintén a bírói gyakorlatnak kell majd rendeznie, jó lenne azonban, ha de lege ferenda visszakerülnének az Mt.-be az alap előírások. A munkaviszony-létesítés speciális formájaként a korábbi Mt. 80. §-a a pályázattal történő állás betöltését szabályozta, bár hiányosan. A 80. § ugyanis csak annyit mond, hogy ha jogszabály, belső szabályzat (kollektív szerződés, munkarend) vagy munkáltatói döntés alapján a munkakör betöltése pályázat alapján történik, csak azzal köthető munkaszerződés, aki a pályázaton részt vett és a feltételeknek megfelelt. Nyitva hagyta azonban azt a kérdést, hogy a pályázat eredményét, ezen belül a bíráló tanács rangsorolását mennyiben köteles figyelembe venni a munkáltató. Kifogásolható az is, hogy a pályázattal történő munkahelybetöltést az Mt. 80. §-a jogszabályi előíráson kívül kizárólag munkáltatói döntésre bízza. Sokkal helyesebb volt e téren az ÉT javaslata, amely e döntésnél az üzemi tanács egyetértését is megkívánta volna. A másik probléma a pályázat alapján történő állásbetöltéssel kapcsolatosan az, hogy a pályázatot elbíráló bizottság állásfoglalását, ideértve a pályázati feltételeknek megfeleltek rangsorolását, a munkáltató mennyiben köteles elfogadni. Megítélésünk szerint – mivelhogy a munkakör betöltése bizalmi kérdés – meg kell adni a munkáltatónak azt a jogot, hogy ő maga dönthesse el, hogy a pályázaton sikeresen szerepeltek közül melyikkel köt munkaszerződést. Hogy azonban a munkáltató ne dönthessen „autoriter” módon, az ÉT-vel egyezően ki kellene mondani, hogy döntését a nyugat-európai szabályozáshoz hasonlóan, az üzemi tanáccsal egyetértésben, vagy legalábbis állásfoglalását kikérve hozhatja csak meg. Ezzel a munkáltató kezének megkötésére került sor. Ezzel összhangban állt az ÉT-nek az álláspontja, mely szerint a pályázat elbírálására létrehozott testület döntése, illetve az általa megállapított sorrend a munkáltatóra kötelező legyen. Ezt a javaslatot kiegészítenénk még azzal, hogy a bizottságban egyenlő arányban képviseletet kell adni a munkáltatónak, az üzemi tanácsnak és a szakszervezetnek is. Az üzemben képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezetnek azonban a szakszervezetek számára fenntartott részarányban, üzemi tagságának számaránya szerint kellene képviseleti, szavazati jogot adni.