Nádas György, Prugberger Tamás

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog


A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai

A közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele a Kjt. 20. § (2) bekezdése szerint a büntetlen előéletűségen belül az előírt képesítéseknek való megfelelés. Lényegében ugyanezt mondja a közszolgálati jogviszonyra a Ktv. 7. §-a is, miszerint az ilyen munkakör betöltéséhez ezenkívül még legalább középfokú iskolai végzettséggel is rendelkezni kell. Kimondja továbbá azt is, hogy aki csak ilyen végzettséggel rendelkezik, az „csak a szerv alaptevékenységéhez nem tartozó feladatot ellátó szervezeti egységben alkalmazható”. Az ilyen személy csak közhivatalnok lehet, köztisztviselő azonban nem. A 8. § a jegyzői, közjegyzői és a főjegyzői állásokra vonatkozóan külön megmondja, hogy milyen felsőfokú képesítés (igazgatásszervezői, állam- és jogtudományi vagy közgazdászi képesítés) és hány év gyakorlat szükséges. Nem létesíthető köztisztviselői viszony olyan személlyel, aki ezáltal hozzátartozójával alá-, fölérendeltségi, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Közszolgálati viszony viszont ilyen esetben is létesíthető: a felügyeleti szerv előzetes írásbeli engedélyével (Ktv. 9. §-a). Ez utóbbihoz hozzá kívánjuk fűzni, hogy a II. világháborút megelőzően mind az Osztrák–Magyar Monarchiában, mind utódállamaiban főszabályként a közalkalmazotti munkakörben is az abszolút összeférhetetlenség elve érvényesült. Például, ha bírósági iroda- vagy telekkönyvvezető házasságkötés folytán a bíróval rokoni kapcsolatba került, valamennyiüket más bírósághoz helyezték át. Az összefonódások elkerülése érdekében vissza kellene térni ehhez az elvhez.

Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 620 6

A hetedik kiadásban megjelenő mű a magyar munkajogi szabályozást középpontba állítva összehasonlító elemzést ad az európai országok hasonló szabályairól, az eltérések vagy a hasonlóságok indokairól. A könyv átdolgozását az új Munka Törvénykönyve, a közszolgálati törvény megalkotása és a közalkalmazotti törvény jelentős módosulása indokolta. A mű két alappillére az individuális munkajog (a munkaviszony szereplői és a munkaviszony tartalma), illetve a kollektív munkajog (kollektív szerződés, szakszervezet, üzemi tanács).

A könyv a jogi felsőoktatás tankönyve, de a feldolgozás teljessége és mélysége miatt e körön túlmutatva haszonnal forgathatják a munkajog gyakorlati szakemberei és a jogalkalmazók is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/prugberger-nadas-europai-es-magyar-osszehasonlito-munka-es-kozszolgalati-jog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave