Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


Általános bevezető

A szólás- és sajtószabadság védelmét élvezi minden olyan vélemény, álláspont, megnyilvánulás, kifejezés, amelyet valamely jogszabály nem korlátoz. A korlátoknak minden esetben megfelelően indokoltnak és megfelelően szűkre szabottnak kell lenniük: a jogkorlátozásnak a formai feltételeken túl tartalmi szempontból is meg kell felelnie az egyes rendszerekben megállapított szigorú követelményeknek. John Stuart Mill híres tanulmányában [→ 2.1.1.] így ír: „Minden olyan cselekedetet el szabad nyomni, amely igazolható ok nélkül kárt okoz másnak… Az egyén szabadságának tehát korlátozottnak kell lennie: nem lehet más emberek kárára.”349 Megállapítása ugyan általánosságban véve ma is alkalmas kiindulópont, számunkra mégsem egészen megfelelő: a jog fokozott védelme a mai felfogás értelmében magában hordozza azt, hogy az sok esetben akkor is védelmet élvez, amikor gyakorlása más emberek kárára válik. A véleményszabadság elsőbbségét vélelmező jogrendek ezt a szabadság – a közösség egészére nézve – jótékony hatásával indokolják, ahogyan Harold Laski írta: „nem tekinthetem a szólásszabadságot korlátlannak. Nem engedhető meg, hogy felesleges szenvedést okozzak bárkinek is, hacsak a társadalom nem nyer ezáltal valami fontosat.”350 Ez a „társadalmi nyereség” több irányban nyilvánulhat meg: a közügyek szabad vitájában, vagy az egyén autonómiájának biztosításában, személyisége kiteljesedésében.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave