Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


A 30/1992. (V. 26.) AB határozat

Öt alkotmánybírósági határozat is szól a gyűlöletbeszédről, illetve a közösség elleni uszítás (az 1978-as Btk.-ban: közösség elleni izgatás) bűncselekményéről, amelyek többé-kevésbé egységesnek látszó, de alaposabb szemügyre vétel után ellentmondásosként kirajzolódó rendszert alkotnak. A 30/1992. (V. 26.) AB hat. alapján azok a gyűlölködő – uszító – kifejezések büntethetők, amelyek aktív, ellenséges magatartás, indulat felkeltésére alkalmasak. A gyűlölet felkeltésének szándéka irreleváns, és az sem kell a bűncselekmény megvalósulásához, hogy a tényállásban elkövetési magatartásként szereplő uszítás kifejezetten ʻtevékeny gyűlöletre’ mozgósítson, de az elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy magatartása eredményeképpen ʻaktív gyűlölet’ keletkezhet, erőszakos cselekményeket követhetnek el. A védett jogi tárgy kettős: egyfelől a veszély ilyen fokú intenzitása sérti a köznyugalmat, másfelől az aktív magatartásra ösztönzés egyéni jogok sérelmének a veszélyével jár. A gyűlölet felkeltése önmagában nem valósítja meg a bűncselekményt, ha nem alkalmas arra, hogy eredményeképpen tevőleges jogsértés következzen be. A veszély mértékét, amely igazolja a véleményszabadság korlátozását, nem határozza meg az AB; annyi bizonyos, hogy – veszélyeztető, immateriális bűncselekmény lévén – akkor is megvalósulhat a tényállás, ha a közlés címzettjeiben még csak a gyűlölet érzése sem alakul ki, és végképp nem szükséges a tevőleges ártó magatartás tanúsítása, vagy annak megkezdése, előkészülete. A köznyugalom megzavarására való alkalmasság a testület szerint nem lenne elegendő a korlátozáshoz, annak megalapozásához az egyéni jogok (becsület, méltóság, élet, testi épség) sérelmének veszélye is szükséges. Félreérthető a határozatban elszórt utalás az Egyesült Államokból eredő clear and present danger mércére, amely az USA jogrendszerében a szóláskorlátozás feltételéül a jogsértés „nyilvánvaló és közvetlen”, tehát azonnali bekövetkezéssel fenyegető, világos, valós veszélyét szabja meg.373 Az AB értelmezésében azonban ennél kevesebb is elegendő. Az egyéni jogok alacsonyabb intenzitású veszélytől is megóvandók, a szólásszabadság korlátozásához nem kell közvetlen veszély. Ennek megfelelően pedig még a köznyugalom „nyilvánvaló és közvetlen” veszélye sem szükséges a bűncselekmény elkövetéséhez. De hogy pontosan milyen mérce is szerepel a határozatban, az a szövegből nem olvasható ki egyértelműen. Kétféle álláspont verseng egymással: az egyik szerint a gyűlöletre uszítás akkor valósul meg, ha az adott vélemény alkalmas a gyűlölet felkeltésére (függetlenül attól, hogy a gyűlölet ténylegesen felkeltődött-e, avagy a megtámadott közösség veszélyben forgott-e).374 A másik szerint a mérce a közösségek tagjainak egyéni jogaira leselkedő valós, tényleges veszély, azaz a nyilvánvalónál és közvetlennél enyhébb mértékű veszély.375 Utóbbi a felfogás szerint, ha a vélemény önmagában, tartalma szerint ʻcsak’ alkalmas a gyűlöletkeltésre, de egyéni jogok veszélyét nem idézi elő (pl. a közönség passzivitása, elutasítása, a megtámadott közösség tagjainak távolléte, vagy bármely más ok miatt), akkor a bűncselekmény nem valósul meg.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave