Koltay András, Nyakas Levente (szerk.)

Magyar és európai médiajog


Az EJEB gyakorlata

Az EJEB több döntést hozott a holokauszt tagadása miatt elítélt panaszosok ügyében. Ezen esetekben az EJEB, illetve korábban az EJEBiz. minden esetben tárgyalás nélkül elutasította a kérelmet, elfogadva ezzel azt, hogy a holokausztot tagadó kijelentések nem élvezik a véleményszabadság védelmét. Így azon országokban, ahol a holokauszt tagadása törvénybe ütközik, az e szabályok alapján történő felelősségre vonást Strasbourgban sem ítélték a véleményszabadság megsértésének. A Witzsch v. Germany ügyben (admissibility decision, no. 41448/98.) az EJEB elfogadhatatlannak nyilvánította a kérelmet, mert a panaszos véleményét az EJEE 17. cikke (a joggal való visszaélés tilalma) kivonta a véleményszabadság védelme alól. Az EJEB ezen határozott álláspontját újra megerősítette egy közelmúltbéli döntése, amelyben szintén elfogadhatatlannak nyilvánította a holokauszttagadás miatt elítélt panaszos kérelmét (Garaudy v. France, admissibility decision, no. 65831/01.). A Lehideaux and Isorni v. France ügyben (no. 55/1997/839/1045, 1998. szeptember 23-i ítélet) nyilvánvalóvá vált, hogy az EJEB csak a holokauszt tényeinek tagadását vonja ki a véleményszabadság védelmi köre alól, egyéb történelmi tények nem élvezik ezt a megkülönböztetett bánásmódot. Ezt az EJEB megerősítette a Perincek v. Switzerland ügyben (no. 27510/08. 2013. december 13-i ítélet), amelyben az örmény népirtás tagadása miatt elítélt kérelmező javára döntött, megállapítva szólásszabadsága megsértését.

Magyar és európai médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 295 630 5

A könyv, mely átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez.

A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/koltay-nyakas-magyar-es-europai-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave